Sergii Kharchenko/NurPhoto via Getty Images
Élő Nagyvilág

Ukrán külügyminiszter: Putyin csinálhat, amit akar, mi folytatjuk a harcot

  • Hétfő reggel hónapok óta először érte támadás Kijevet.
  • A rakéták a hétfő reggeli csúcsidőben vették célba a fővárost.
  • A reggeli támadásokban eddig nyolcan haltak meg, harminchatan pedig megsebesültek.
  • További tíz ukrán várost, köztük a nyugat-ukrajnai Lvivet is lőtték az oroszok
  • Ukrán tisztviselők szerint az energia-infrastruktúra volt a támadás célpontja: az áramkimaradások megzavarták az internetszolgáltatást, több város áram és központi fűtés nélkül maradt.
  • Újabb településeket foglaltak vissza az ukrán csapatok Luhanszkban.
  • Ismét lőtték Zaporizzsját az oroszok.

A vasárnapi eseményeket itt nézhetik meg.

Ukrajna folytatja az ellentámadásokat

Ukrajna folytatni fogja az Oroszország által elfoglalt területek felszabadítását azt követően is, hogy hétfőn Moszkva rakétatámadásokat indított többek közt Kijev ellen is, közölte Dmitro Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter kijelentette,

csinálhat bármit Putyin, a területeinket fel fogjuk szabadítani. Ez a háború Ukrajna létezéséért zajlik. Eszkalálhatja a konfliktust, csinálhat amit akar, de folytatjuk a harcot és nyerni fogunk.

Kuleba arról is beszélt, az oroszok célpontjainak jelentős többsége energialétesítmények voltak. Nincs tudomása arról, hogy nagyobb katonai bázisokat támadtak volna. Ugyanakkor civil épületekben is komoly károk keletkeztek.

A külügyminiszter úgy gondolja, a hétfői támadássorozat Putyin bosszúja volt az elmúlt időszakban elszenvedett vereségek miatt.

Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy a békés lakosság terrorizálása volt a cél. Az, hogy minél nehezebbé tegye az életüket. Biztos vagyok benne, hogy ez Putyin harcmezőkön elszenvedett vereségének az eredménye. Amikor a hadserege nem tudja legyőzni az ukrán hadsereget, akkor inkább revánsként civileket terrorizál

– folytatta.

Amikor arról kérdezték, Ukrajnának van-e köze a Krími-híd felrobbantásához, Kuleba úgy felelt, nem tudja, ki robbantotta fel a hidat. Szerinte valami Oroszországon belül történhetett, ugyanis a híd minden oldalról őrzött.

Horvátország és Szlovénia is elítélte az Ukrajnát ért támadásokat

Horvátország és Szlovénia is elítélte az ukrán városok elleni hétfői orosz rakétatámadásokat, írja az MTI.

Sajnos egy újabb esetről van szó, amikor ártatlan civilek érzik meg a leginkább az indokolatlan orosz agresszió következményeit

– közölte a horvát külügyminisztérium közösségi oldalán. Hangsúlyozták: Horvátország ismételten támogatását és szolidaritását fejezi ki Ukrajna és az ukrán nép felé.

A szlovén külügyi tárca Twitter-bejegyzésében azt írta: Szlovénia a lehető leghatározottabban elítéli az orosz hadsereg Kijev és más ukrán városok elleni aljas rakétatámadásait.

A lakóépületek bombázása és az ártatlan civilek meggyilkolása olyan háborús bűntett, amely nem maradhat büntetlenül

– zárul a közlemény.

Lengyelország felméri az óvóhelyek állapotát

A lengyel hatóságok leellenőrzik az ország összes óvóhelyének állapotát arra az esetre, ha a legrosszabb forgatókönyv válna valóra.

A Reuters tudósítása szerint Maciej Wasik belügyminiszter-helyettes a Polsat News című lengyel lapnak arról beszélt,

62 ezer ilyen létesítmény áll rendelkezésre országszerte. A tűzoltók most felmérik az állapotukat, hogy mennyire felszereltek, mennyire használhatóak. Ha nem, akkor lépéseket teszünk a fejlesztésük érdekében.

Hozzátette azt is, Lengyelországot jelenleg nem áll fenyegetés alatt, de a legrosszabbra kell készülni.

Szijjártó Péter: Leírta mindenki, hogy micsoda egy szar alak vagyok, hogy a Lavrovval találkoztam

Szijjártó Péter a HírTV-ben reagált az őt ért kritikákra, amelyet a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott New York-i kétoldalú megbeszélése miatt kapott.

A Blikk szerint Szijjártó azt mondta, hogy az oroszok idáig minden ígéretet betartottak, Magyarország stabilan kapja a gázt a Török Áramlaton, ami a magyar lakosság mindennapjait biztonságossá teszi.

Persze leírta mindenki, hogy micsoda egy szar alak vagyok, hogy a Lavrovval találkoztam New Yorkban

– mondta a beszélgetés egy pontján a miniszter és hozzátette:

De az a kérdésem, hogy ha én ott nem találkozom vele, akkor ki tudja garantálni, hogy a késleltetett fizetést meg tudjuk oldani a Gazprommal? Vagy ki tudja garantálni, hogy a garantált 5,8 millió köbmétert a Gazprom naponta behozza nekünk?

Biden: Ez is Putyin teljes brutalitását mutatja

Az Amerikai Egyesült Államok elítéli az oroszok hétfői rakétatámadásait Ukrajna ellen, jelentette ki Joe Biden.

Az amerikai elnök közleményében az áll,

ezek a támadások civileket ölt és sebesített meg és olyan célpontokat semmisített meg, melyek nem katonai célt szolgálnak. Ez Putyin illegális háborújának teljes brutalitását mutatja az ukrán néppel szemben.

MANDEL NGAN / AFP

Biden egyúttal együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és gyors felépülést kívánt a sérülteknek.

Közölte, a történtek csak megerősítettek Amerika ukránok melletti kiállását addig, amíg szükséges.

Kétszázan tüntettek a budapesti orosz nagykövetségnél

Nagyjából kétszázan jelentek meg az Ukrán Egység nevű mozgalom, Oroszország budapesti nagykövetsége elé szervezett hétfői tüntetésén.

A demonstráción azt követően hirdették meg, hogy reggel több nyugat-ukrajnai nagyvárost, köztük Kijevet és Lvivet is orosz rakétacsapás ért, írja a hvg.hu.

Az esemény leírásában ukránul az olvasható,

délután négykor gyűljünk össze az agresszor nagykövetsége elé!

A tüntetésre többen plakátokkal érkeztek, ezek között akadt olyan, ami a Kígyó-szigetes incidenst idézte fel, de van olyan is, ami Putyint Hitlerrel mossa össze.

A Bajza utcához közeli szervizutat azt követően kezdték el lezárni 16 óra 45 perckor a rendőrök, hogy meglett a 200 ember a helyszínen.

A hvg.hu-nak az egyik szervező, Petrovszka Viktória arról beszélt, Magyarország kormányától azt várja, nevezze terrorállamnak Oroszországot. Petrovszka szerint az ukránok hazaszeretetét nem lehet letörni, feladatként élik meg a haza védelmét. Azonban arra nem számít, hogy bármit is elérnek a mai demonstrációval, de szerinte nem lehet szó nélkül hagyni az orosz rakétázást.

10 ezer ukrán menekült már hazamehetett Franciaországból

A francia állam mintegy 10 ezerre becsüli azon ukrán menekültek számát, akik, miután menekültstátuszt kértek Franciaországban, hazatértek Ukrajnába – közölte hétfőn Didier Leschi, a francia bevándorlási és integrációs hivatal (Ofii) vezetője az AFP hírügynökséggel.

Úgy gondoljuk, hogy 10 ezren (az ukrán menekültek) közül szeptember végén elmentek, a menekültkérelmi juttatásra jogosultak igazolványai alapján

– mondta az illetékes, aki az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta először szolgált adatokkal a franciaországi ukrán menekülteket illetően.

„Mindez arra utal, ami a válság kezdete óta látható is, hogy az ukrán menekültek eleve azzal a céllal érkeznek, hogy amint lehet, hazamennek, míg mások folyamatosan jönnek-mennek Franciaország és Ukrajna között” – hangsúlyozta Didier Leschi.

Az Ofii igazgatója emlékeztetett arra, hogy az érkezők száma az elmúlt napokban jelentősen csökkent, számuk naponta jelenleg átlagosan 180-ra tehető, amit a beiskolázott ukrán gyerekek száma is mutat: míg június végén közel 19 ezer ukrán gyerek járt iskolába Franciaországban, szeptember végén 18 500-an voltak – hívta fel a figyelmet.

A csökkenő tendencia ellenére jelenleg mintegy 107 ezer ukrán állampolgár részesül a menedékkérőknek járó juttatásokból – mondta Didier Leschi, aki szerint a háború kezdete óta a francia állam havi 27 millió euróval segítette a Franciaországba menekült ukránokat.

84 rakétát lőttek ki Ukrajnára

Helyi idő szerint délután kettő óráig 84 rakétával és 24 katonai drónnal támadták Ukrajnát az oroszok hétfőn, közölte az ukrán hadsereg.

Hozzátették, 56 ellenséges fegyvert, köztük 43 rakétát és 13 drónt hatástalanítottak még a becsapódás előtt.

Ruslan Kaniuka / NurPhoto / NurPhoto / AFP Egy orosz rakéta becsapódásának nyoma Kijev központjában 2022. október 10-én.

Összesen nyolc régióban és Kijevben esett kár a kritikus infrastruktúrában, több helyen még mindig nincs áram. 30 helyen ütött ki tűz az országban a támadások következtében.

Az áldozatok száma legkevesebb 11 és további 64 ember megsérült.

Erdogannal találkozhat Putyin

Vlagyimir Putyin hétvégén Kazahszánban találkozhat Recep Tayyip Erdogannal, írja a Guardian.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak arról beszélt, a két elnök tárgyalhat arról a törökök által felvetett javaslatról, mely szerint Törökországban rendezhetnék meg egy Oroszország és a nyugati államok közötti csúcstalálkozót Ukrajnáról.

Alexandr Demyanchuk / SPUTNIK / AFP Recep Tayyip Erdogan török elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) vezetőinek csúcstalálkozóján az üzbegisztáni Szamarkandban 2022. szeptember 16-án.

Tizenegyre nőtt a hétfői támadások halottjainak száma

Az ukrán hatóságok legfrissebb tájékoztatása szerint már tizenegy halálos áldozata van a hétfői rakétatámadásoknak Ukrajnában, írja a BBC. A tizenegy áldozatból nyolc ember Kijevben hunyt el. A korábbi közlések hatvan sérültről számoltak be.

Lukasenka szerint Ukrajna támadásokra készül Fehéroroszország ellen

Aljakszandr Lukasenka azzal vádolta meg Ukrajnát hétfőn, hogy támadásokra készülnek Fehéroroszországgal szemben és figyelmeztette is a lakosságot, hogy erre készülni kell, számolt be róla a CNN a Belta fehérorosz hírügynökség nyomán.

Tegnap több nem hivatalos forrásból is arról tájékoztatta minket, hogy Ukrajna területéről indíthatnak támadásokat Fehéroroszággal szemben

– mondta Lukasenka egy nemzetbiztonsági ülésen.

Maxim GUCHEK / BELTA / AFP

Lukasenka szerint a krími híd robbantására adott válasz semmi ahhoz képest, amit Ukrajna kapna, ha „akár a fehérorosz területek egy méterét is érintenék a mocskos kezeikkel.”

Az EU költségvetési biztosa szerint havi 3-3,5 milliárd euróra van szükség az ukrán állam finanszírozásához

Ukrajnának havi 3-3,5 milliárd euró támogatásra van szüksége az állam működésének fenntartásához

– mondta Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa egy konferencián hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint. Az Európai Bizottság szerint a jelenlegi EU-segély Ukrajnának a háború miatt messze nem elegendő. A rövid távú segélyezést az eredetileg reméltnél hosszabb ideig kellene folytatni:

Hahn a Világbankra hivatkozva közölte, hogy a hosszú távú újjáépítés költségeire vonatkozó becslések még 349 milliárd eurót is elérik.

Kenzo TRIBOUILLARD / AFP

Az EU tagállamai megállapodtak abban, hogy kilencmilliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást nyújtanak Kijevnek az állam folyó kiadásainak fedezésére. Ebből egymilliárdot már kifizettek, és október közepétől további ötmilliárd összegű hitelek folyósítására is sor kerül. Hahn elmondta, hogy a folyamatos igényre tekintettel meg kell fontolni, hogy a segélyeket miként lehetne Ukrajnának nemcsak ad hoc módon, hanem automatikusan is kifizetni.

A február óta tartó ukrajnai orosz invázió miatt az ukrán költségvetést, beleértve a katonai kiadásokat is, a háború kezdete óta nagyrészt nyugati országok finanszírozzák. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az EU-bizottság az államokkal együtt eddig több mint 19 milliárd eurót mozgósított Ukrajna számára.

Közös énekléssel ütötték el az időt az óvóhelyeken a kijeviek

A közel hat óráig tartó hétfői légiriadó alatt közös énekléssel biztatták egymást az ukránok az óvóhelyként is szolgáló kijevi metróban. Százak énekeltek népdalokat vagy éppen a nem hivatalos himnuszt.

Szijjártó: A kijevi magyar nagykövetség munkatársai jól vannak

Mindenki láthatja, hogy a helyzet egyre súlyosabb, a háború egyre inkább eszkalálódik, tehát az a korábbi meglátásunk, amely szerint a 25. órában vagyunk, hogy valamit tegyünk a béke érdekében, az egyáltalán nem volt túlzás – mondta Szijjártó Péter egy Facebook-videóban a kijevi rakétatámadások kapcsán.

A külügyminiszter ezt követően arról is beszélt, hogy a kijevi magyar nagykövetség munkatársai három különböző hullámban hallottak robbanásokat, a nagykövetség épülete épségben van, nem érte találat, a munkatársak mind a nagykövetségen tartózkodnak, jól vannak, nem sérültek meg. Az idő egy részét az óvóhelyeken kell tölteniük, tette hozzá, de a nagykövetség üzemel, így ha valaki bajba kerül, itt tud jelentkezni.

Medvegyev további csapásokkal fenyegetőzik

Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök, azt mondta, hogy a mai megtorló rakétatámadások Ukrajna ellen Oroszország még csak az első epizód volt. „Az első fejezetnek vége. Jönnek a következők” – fenyegetőzött nem is olyan burkoltan Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverhordozója.

Alexey NIKOLSKY / Sputnik / AFP

Hétfőn nyolc ukrán régiót és a fővárost, Kijevet érte súlyos rakétatámadás, számos halálos áldozatot követelve. Az oroszok a Krímet és az orosz szárazföldet összekötő kercsi híd felrobbantását akarták a támadásokkal megbosszulni.

Kis híján a kijevi román nagykövetséget is eltalálták az oroszok

Bogdan Aurescu román külügyminiszter elmondta, hogy az egyik orosz rakéta ma reggel 850 méterre landolt az ukrán fővárosban lévő román nagykövetségtől.

Határozottan elítélem a civil célpontok elleni orosz rakétacsapásokat Kijev központjában, és az összes ukrán városban. A támadások durván megsértik a nemzetközi humanitárius jogokat, azon túl, hogy civil áldozatot követelnek. Örülök, hogy a román nagykövetség személyzete biztonságban van, még akkor is, ha az egyik lövedék a követség épületétől mindössze 850 méterre érte ért földet

– írta Twitterén Aurescu.

A Guardian a német külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva korábban arról ír, hogy a német konzulátus épületét is rakétatalálat érte Kijevben. Egyelőre arról nem érkeztek hírek, hogy van-e halottja vagy sérültje a támadásnak a nagykövetségen.

(Guardian)

Öt órán keresztül szóltak a szirénák Kijevben

Öt órán keresztül tartott a légiriadó Kijevben. Ez a leghosszabb, amire emlékszem a háború kezdete óta

– írta Roman Hricscsuk ukrán parlamenti képviselő.

A riadó helyi idő szerint reggel 6 óra 47 perckor kezdődött és 12 óra 25 perckor ért véget.

A kijevi német konzulátust is rakétatámadás érte

A Guardian a német külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva arról ír, hogy a német konzulátus épületét is rakétatalálat érte Kijevben. Egyelőre arról nem érkeztek hírek, hogy van-e halottja vagy sérültje a támadásnak a nagykövetségen.

Viacheslav Ratynskyi / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency / AFP

Kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba Putyin

Vlagyimir Putyin elnök „kemény válaszlépéseket” ígért abban esetben, ha folytatódnak az Oroszország elleni „terrortámadások”. Az orosz elnök néhány órával azután mondott televíziós beszédet, hogy csapatai hatalmas támadáshullámot indítottak Ukrajna városai ellen, válaszul az Oroszországot és a Krímet összekötő kercsi-szorosi híd elleni támadásra.

Putyin újból Ukrajnát tette felelőssé a Krími híd elleni támadásért, melyet ismételten terrorcselekménynek minősített. Az ukránok nem vállalták a felelősséget a Krími híd elleni támadásért, ahogy a korábbi, Krím félszigeten történt robbantásokért sem.

Oroszország komoly rakétatámadás-sorozatot indított Ukrajna energetikai, katonai és kommunikációs infrastruktúrája ellen a híd elleni támadás megtorlásaként

– mondta Putyin, hozzátéve, hogy ha folytatódnak az Oroszország elleni támadások, akkor az ukránok kemény válaszra számíthatnak.

A válaszlépések olyan mértékűek lesznek, mint az Oroszországot ért fenyegetések. Amennyiben további terrorcselekményeket kísérelnek meg végrehajtani a területünkön, Oroszország válasza kemény lesz.

– fenyegetett Putyin.

(Guardian)

Scholz a a G7-országok találkozóját sürgeti, Kína a harcok deeszkalációjára szólított fel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy egyetértett Olaf Scholz német kancellárral a G7-országok sürgős találkozójának szükségességéről. Zelenszkij közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel is egyeztetett.

KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP

Megvitattuk légvédelmünk megerősítését, a kemény európai és nemzetközi reakció szükségességét, valamint az Orosz Föderációra gyakorolt nyomást fokozását. Franciaország Ukrajna mellett áll

– közölte az ukrán államfő.

Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke felszólította a G7-országokban ténykedő képviselőtársait, köztük Nancy Pelosi amerikai demokrata párti házelnököt, hogy minősítsék Oroszországot „terrorista államnak”.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, hogy egyeztetett török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval, aki határozottan elítélte az orosz csapásokat”, és megerősítette, hogy „Törökország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát”.

Kína hétfőn az ukrajnai harcok deeszkalációjára szólított fel. Kína megismételte: minden ország szuverenitását tiszteletben kell tartani, ugyanakkor továbbra sem ítélte el Oroszország az ukrajnai agresszióért.

Kína mindkét féllel tartja a kapcsolatot, és hajlandóak vagyunk konstruktív szerepet játszani a helyzet deeszkalációjában

mondta Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője a szokásos sajtótájékoztatón.

(Guardian/NY Times)

Áramkimaradás történt az Északi Áramlát gázvezetékek közelében fekvő dán szigeten

Hétfőn tisztázatlan okból áramkimaradás történt az Északi Áramlat gázvezetékek közelében fekvő balti-tengeri szigeten – közölte az Energinet áramszolgáltató.

A vállalat közölte, hogy a dániai Bornholm sziget 40 ezer lakosa maradt áram nélkül. A szolgáltató szerint a probléma vélhetően a víz alatti villamosenergia-kábellel függ össze.

A közelmúltban a használaton kívüli két csővezeték, az Északi Áramlat 1 és 2 is megsérült egy feltételezett szabotázsakcióban, így hatalmas mennyiségű földgáz ömlött a tengerbe. Az eset mögött sokan az oroszokat sejtik, akik inkább Amerikára próbálják terelni a gyanút. A rejtélyes akcióval az  alábbi cikkünkben írtunk bővebben:

Kapcsolódó
Távirányított „vakondbomba” robbanthatta fel a balti gázvezetékeket?
Rejtélyes szabotázsakciók történtek az elmúlt napokban a Balti-tengeren. A használaton kívüli két csővezeték, az Északi Áramlat 1 és 2 is megsérült, hatalmas mennyiségű földgáz ömlik így a tengerbe. Az eset mögött sokan az oroszokat sejtik, akik inkább Amerikára próbálják terelni a gyanút.

Miért lőtték újra Kijevet és Lvivet az oroszok?

Az ukrán álláspont szerint a légicsapások célja az volt, hogy a tél közeledtével megbénítsák az ország energiaellátó-rendszerét. Az orosz erők a jelek szerint Ukrajna energetikai infrastruktúráját, köztük erőműveket és a villanyvezetékeket vették célba.

Volodimir Zelenszkij elnök hivatalának egyik magas rangú tisztviselője, Kijlo Timosenko Telegram bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „teljesen egyértelmű”, hogy az orosz támadások az ország 12 régiójának energetikai létesítményeit célozták, ami „befolyásolhatja az energiaellátás stabilitását”.

Pánikot és káoszt akarnak kelteni, tönkre akarják tenni az energiaellátó-rendszerünket. Kétségbe vannak esve

– érvelt Zelenszkij.

A támadások után országszerte áramkimaradásokat észleltek: a Netblocks nevű internetfigyelő ügynökség szerint volt olyan régió, ahol az internethasználat a megszokott érték 25 százalékára esett vissza. Andrij Szadovij, Lviv polgármestere közölte, hogy egy kritikus infrastrukturális létesítményt ért találat a városban, melynek következtében akadozott az áram- és meleg víz ellátás, ráadásul a közlekedési lámpák egyharmada is leállt. A nyugat-ukrajnai városban az áramkimaradások miatt le kellett állítani a központi fűtőállomásokat.

Hmelnyickij, Zsitomir és Harkiv is érintett volt a hétfő reggeli támadáshullámban, így Lvivhez hasonlóan áram és központi fűtés nélkül maradtak.

Harkiv és Zsitomir helyi tisztviselői megerősítették, hogy az elektromos infrastruktúrát érte találat. Harkivban a városi vízművek is leálltak.

Denis Smihal ukrán miniszterelnök közölte:

11 létfontosságú infrastrukturális létesítményt rongáltak meg az ország nyolc régiójában és Kijevben. Most egyes területek teljesen el vannak vágva a külvilágtól. Fel kell készülni a világítás, a vízellátás és a kommunikáció átmeneti szünetelésére.

(NY Times)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!