Nagyszabású ukrán ellentámadásról közöltek jelentést

Az orosz hadsereg hétfőn tüzet nyitott a dél-ukrajnai Mikolajiv város lakóövezeteire, aminek következtében az előzetes adatok szerint két civil vesztette életét és tizenegyen sebesültek meg – közölte Vitalij Kim megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy Olekszandr Szenkevics mikolajivi polgármester korábban két halálos áldozatról és öt sérültről számolt be. A hírportál jelentése szerint hétfő délután robbanások sorozata hallatszott Mikolajiv és a szomszédos Herszon megyében, a hatóságok arra kérték az embereket, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Hétfő délután robbanások történtek a Zaporizzsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Melitopol városban. Ivan Fedorov, a település polgármestere a város északi kijárata környékén történt mintegy négy nagyerejű robbanásról számolt be. “Még gyűjtjük az információkat az ellenség veszteségeiről” – tette hozzá Telegram-üzenetében. A robbanásokról beszámolt a RIA-Novosztyi és a RIA-Melitopol helyi hírportál is.

Miután magas rangú amerikai tisztviselőkre hivatkozva a CNN közölte, hogy az ukrán erők nagyszabású ellentámadást készítenek elő, a brit The Guardian című lap már arról ír, hogy Ukrajna ellentámadásba kezdett az ország déli részén. Ezt a déli katonai parancsnokság közölte, amely szerint az ukrán csapatoknak sikerült áttörniük az orosz vonalakat Herszon térségében.

Natalia Humeniuk, Ukrajna déli parancsnokságának szóvivője az ukrán közszolgálati műsorszolgáltató szerint a következőket mondta:

A mai napon támadó akciókat indítottunk különböző irányokban, beleértve a Herszon régiót is.

További részleteket nem közölt az új offenzívával kapcsolatban, de kijelentette, hogy Ukrajna közelmúltbeli csapásai „kétségtelenül meggyengítették az orosz logisztikai útvonalakat”. Több mint 10 orosz lőszerlerakóba ütköztek az ukrán katonák elmúlt héten – tette hozzá Humeniuk.

A Guardian nem tudta ellenőrizni ezeket az ukrán jelentéseket.

Csapásmérő drónnal kísérelték meg vasárnap megtámadni az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőművet az ukrán fegyveres erők – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint kézifegyverekkel sikerült lelőni a drónt, amely a 1. számú speciális épület tetejére zuhant, amelyben amerikai eredetű nukleáris fűtőanyagot és szilárd radioaktív hulladékot tárolnak. Mint mondta, ezzel súlyos károkat és áldozatokat sikerült elkerülni, a műszaki személyzet továbbra is kézben tartja az atomerőmű zavartalan működését, a sugárzás szintje normális.
Konasenkov beszámolója értelmében az ukrán fegyveres erők az éjszaka folyamán nyolc nagykaliberű lövedéket lőttek ki a kahovkai víztároló túlpartján lévő Nikopolból és Marganecből az atomerőmű közelében fekvő Enerhodar lakónegyedeire, aminek következtében civilek sérültek meg (a helyi hatóságik szerint tízen). Hozzátette, hogy két lövedék az atomerőmű közvetlen közelében robbant fel. A szóvivő szerint az orosz tüzérség a támadást elfojtotta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak kijelentette, hogy szó sincs demilitarizált övezet létrehozásáról a zaporizzsjai atomerőmű körül. Műszaki szakemberekre hárította annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy fontolóra vették-e a létesítménynek az orosz hálózatra való átkapcsolásának lehetőségét. Peszkov szerint az orosz fél érdekelt abban, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) “régóta várt” missziója felkeresse az atomerőművet és továbbra is nyitott az együttműködésre. Hangsúlyozta, hogy Moszkva az ellenőrzése alatt álló területen szavatolni fogja a NAÜ-küldöttség biztonságát. Úgy vélekedett, az ukrán félre nemzetközi nyomást kell gyakorolni annak érdekében, hogy enyhítse az erőmű körüli katonai feszültséget.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn gazdasági terrorizmusnak nevezte azt, ahogy Oroszország akadályozni próbálja az európai gázkészletek feltöltését. Zelenszkij erről egy videós bejelentkezésben beszélt egy norvégiai energetikai konferencián.

Mondandójának hátterében az áll, hogy a Gazprom ezen a héten karbantartást tervez, amelynek során leállítja a gázszllítást az Oroszországot és Németországot a Balti-tengeren keresztül összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken.

Az Európai Unió arra készül, hogy felfüggeszti a könnyített vízumkérelmek lehetőségét az orosz állampolgárok számára – írja az Al Jazeera egy névtelenül nyilatkozó forrásra hivatkozva.

 Nem folytathatjuk az eddigi vízumpolitikát

– mondta a névtelen diplomata az EU külügyminisztereinek prágai találkozóját megelőzően.

Aggodalomra ad okot az Ukrajna elleni orosz offenzíva következtében erőszakkal eltüntetett emberek száma – hangsúlyozta Dunja Mijatovic az Európa Tanács emberi jogi biztosa hétfői közleményében. Mijatovic az erőszakos eltűnések áldozatainak augusztus 30-i világnapja alkalmából közzétett sajtóközleményében felhívta a figyelmet: a jelentések szerint az orosz erők ukrán civileket, helyi tisztviselőket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat raboltak el és tartottak fogva, visszavonulásuk után nem derült ki, mi lett velük és hol vannak.

Minden, Ukrajnában eltűntnek nyilvánított személyt meg kell találni, és szabadon kell engedni. Az erőszakos eltűnések minden esetét megfelelően ki kell vizsgálni, és a felelősöket meg kell büntetni

– húzta alá a strasbourgi szervezet vezetője. Véleménye szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy az erőszakos eltűnések általában hosszú távú problémává válnak, ami óriási szenvedést okoz az áldozatok hozzátartozóinak, és sérti emberi jogaikat. „A családoknak joguk van tudni hozzátartozóik sorsáról, és a társadalom egészének is joga van tudni az igazságot ezekről az eseményekről” – tette hozzá.

Kiemelte továbbá, hogy az erőszakos eltűnésekhez kapcsolódó igazságszolgáltatás elmaradása továbbra is súlyos probléma több európai országban, többek között Albániában, Azerbajdzsánban, Bosznia- Hercegovinában, Horvátországban, Cipruson, Georgiában, Koszovóban, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Oroszországban, Szerbiában, Spanyolországban, Törökországban, és Észak-Írországban. A biztos határozott fellépést sürgetett az Európában eltűnt személyek és erőszakos eltűnések megoldása érdekében.

Ehhez meg kell erősíteni a nemzeti jogszabályokat, meg kell nyitni a levéltárakat, lehetővé tenni az exhumálási programokat és a földi maradványok azonosítását, büntetőeljárást kell indítani az elkövetők ellen, és jóvátételt kell nyújtani az áldozatoknak és családjaiknak

– fogalmazott. Felszólította az európai országokat az ENSZ az erőszakos eltűnések elleni védelemről szóló nemzetközi egyezményének ratifikálására, amely véleménye szerint az első fontos lépés az ilyen bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása és megbüntetése, valamint az áldozatok és hozzátartozóik védelme felé. (MTI)

A stockholmi kormány összesen egymilliárd korona (38,7 milliárd forint) értékben nyújt újabb katonai és civil segítséget Ukrajnának – mondta el Magdalena Andersson svéd miniszterelnök hétfőn miután Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt. Az ígért katonai segély értéke 500 millió korona (több mint 19 milliárd forint). A svéd kormányfő nem pontosította a csomag tartalmát, de hangsúlyozta, hogy az előzőekhez hasonló lesz. Svédország korábban háromszor küldött egyebek között páncéltörő fegyvereket, védőeszközöket, rakétákat és aknamentesítő felszerelést tartalmazó fegyverszállítmányt Ukrajnának.

A stockholmi kormány a civil segítség részeként búzát vásárol Ukrajnától, amelyet élelmiszerválsággal küzdő országoknak ad tovább. Andersson aláhúzta: támogatni fogják a kijevi vezetést, amíg véget nem ér a háború.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tarackokat és lőszert kért Svédországtól. Megjegyezte: amíg tart a konfliktus, további fegyverekre lesz szükségük.

Minden euró, minden golyó, minden lőszer számít

– tette hozzá.

Az Ukrajna elleni orosz támadás miatt Svédország szakított hagyományosan semleges politikájával, és Finnország 1939-es szovjet inváziója óta először küldött fegyvert katonai konfliktusban álló országnak. Az orosz támadás miatt Finnország és Svédország úgy döntött, hogy véget vetnek az el nem kötelezettség politikájának, és felvételüket kérik a NATO-ba. Az észak-atlanti szövetség júniusi madridi csúcstalálkozóján elfogadta kérvényüket. (MTI)

A németországi földalatti gáztározók töltöttségi szintje már szeptember elején 85 százalékos lesz, meghaladja a tervezettet – jelentette ki Robert Habek német kancellárhelyettes, gazdasági és klímavédelmi miniszter hétfőn.

A tározók feltöltésével gyorsabban haladunk a törvényben előírtnál. Ma a szint közel 83 százalék, szeptember elején elérjük a 85 százalékos szintet, amit valójában októberre terveztünk

– mondta a miniszter. A német kormány korábban arra kötelezte a cégeket, hogy fokozatosan töltsék fel a földalatti tározóikat: október 1-jéig 85 százalékig, november 1-jéig pedig 95 százalékig.

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén csökkent hétfőn délelőtt, 11:30 órakor szeptemberi határidőre 1 megawattóra jegyzése 280,7 euró volt, 17,2 százalékkal alacsonyabb a pénteki zárószintjénél. (MTI)

Ben van Beurden, a Shell vezérigazgatója egy norvégiai sajtótájékoztatón azt mondta: Európa több télen át gázhiánnyal nézhet szembe az oroszországi szállítások megszorítása miatt.

Könnyen előfordulhat, hogy lesz néhány télünk, amikor valamilyen más megoldást kell találnunk

– mondta van Beurden.

(Al Jazeera)

A Reuters jelentése szerint a kelet-ukrajnai Donyeck régióban az orosz erők katonai és polgári infrastruktúrát lőttek ki Bahmut, Sumi, Jakovlivka, Zajcsevo és Kodema közelében.  Ezt az ukrán hadsereg hétfőn hajnalban közölte.

Nyolc civilt öltek meg vasárnap Donyeck tartományban orosz csapások – tudatta továbbá Pavlo Kirilenko, a tartomány ukrán közigazgatási vezetője.

Oroszország tagadja, hogy civilekre lőttek volna.

A hétfőre a meteorológusok által előrejelzett széljárás alapján kiszámították egy lehetséges atombaleset következményeit arra az esetre, ha a Zaporizzsjai létesítményben bekövetkezne ilyesmi.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Energoatom vállalat vasárnapi közleményében arra figyelmeztetett, hogy ha valamilyen súlyos baleset történne a Zaporizzsjai atomerőműnek akár egy energiablokkjában is, a sugárfelhő nemcsak Ukrajna déli részére, de Oroszország déli, délnyugati területeire is kiterjedne. 

A vállalat javasolta, hogy a veszélyeztetett területeken lakók megelőzés céljából kezdjenek el jódot szedni, és lehetőleg minél kevesebbet menjenek ki az utcára.

Az ukrán–magyar határszakaszon 7055 ember lépett be vasárnap Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 10 112-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t. A beléptetettek közül a rendőrség 465 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták. Vonattal 545-en – köztük 170 gyermek – érkeztek az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK. (MTI)

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) küldöttsége a héten ellátogat az ukrajnai Zaporizzzsjai atomerőműbe – közölte Rafael Grossi, a NAÜ vezetője hétfőn a Twitteren.

Meg kell védenünk Ukrajna és Európa legnagyobb nukleáris létesítményének biztonságát

– írta erről szóló bejegyzésében, hozzátéve, hogy ő maga vezeti majd a küldetést.

Márciusban orosz csapatok elfoglalták ugyan, de a Zaporizzsjai atomerőművet továbbra is ukrán személyzet üzemelteti.

Európa legnagyobb atomerőműve a hat hónapja tartó háborús konfliktus fő gócpontjává vált az elmúlt hetekben. Ennek keretében az orosz és az ukrán fél  kölcsönösen egymást  hibáztatja az erőmű közelében nemrégiben végrehajtott tüzérségi támadások miatt.

Az ENSZ és Ukrajna a katonai felszerelések és személyzet kivonását sürgeti az erőműből, így biztosítandó, hogy az ne legyen célpont a továbbiakban.