A NATO-nak szüksége van egy erős szövetségesre az északi sarkvidéken

Három ukrán kikötőből egymillió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak a gabonafolyosón keresztül – közölte Volodomir Zelenszkij a Telegram-csatornáján. Az ukrán elnök azt írta: a gabonaexport-kezdeményezés csaknem egy hónapja működik, és ez idő alatt február 24-e óta három ukrán tengeri kikötőből – Csornomorszkból, Odesszából és Juzsnyijból – már egymillió tonna mezőgazdasági terméket szállítottak külföldre.

Ukrajna gabonaexportja a háború kezdete óta visszaesett, mivel a fekete-tengeri kikötők – a szállítmányok számára létfontosságú útvonal – zárva voltak, ami felhajtotta az élelmiszerárakat világszerte, és hiánytól való félelmet keltett Afrikában és a Közel-Keleten. A Moszkva és Kijev közötti, az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodás értelmében július végén feloldották három fekete-tengeri kikötő zárlatát. Zelenszkij kiemelte, hogy az export több százezer munkahelyet biztosít az ukrán állampolgárok számára.

Hulusi Akar, a török védelmi minisztérium vezetője pénteken az A-Haber tévécsatornán azt mondta, hogy 36 rakományt szállító hajó hagyta el az ukrán kikötőket, 39 pedig rakodásra indul. Hozzátette, hogy az orosz képviselők jelenleg az ENSZ-szel tárgyalnak az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák tengeri exportjának lehetőségéről. (MTI)

Oroszország megakadályozta a nukleáris leszerelésről szóló közös nyilatkozat elfogadását a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) négyhetes felülvizsgálati konferenciáján az ENSZ New York-i székhelyén pénteken – adta hírül az MTI. Igor Visnyevszkij orosz képviselő elítélte az egyensúly hiányát a több mint 30 oldalas végleges szövegtervezetben.

Delegációnknak kulcsfontosságú kifogása van bizonyos bekezdésekkel szemben, amelyek nyilvánvalóan politikai jellegűek

– mondta, és többször megismételte, hogy nem Oroszország az egyetlen ország, amelynek kifogásai vannak a szöveggel szemben. A tárgyalásokhoz közel álló források szerint Oroszország különösen az orosz hadsereg által megszállt zaporizzsjai ukrán atomerőműre vonatkozó bekezdéseket kifogásolta. Az AFP francia hírügynökség információi szerint a szövegben szerepelt egy olyan megfogalmazás, amelyben nagy aggodalommal szóltak az ukrán üzemek, köztük Zaporizzsja körüli katonai tevékenységek miatt, továbbá amiatt, hogy Ukrajna elveszíti az ellenőrzést e létesítmények felett.

Az egy hónapja tartó tárgyalások és a pénteken több órára elhalasztott záróülés ellenére „a konferencia nincs abban a helyzetben, hogy megállapodásra jusson” – mondta a konferencia elnöke, az argentin Gustavo Zlauvinen, miután Oroszország közbelépett.

A konferencia megnyitóján António Guterres, az ENSZ főtitkára azt mondta, hogy „ilyen nukleáris veszélyre a hidegháború csúcspontja óta nem volt példa”. A legutóbbi, 2015-ös felülvizsgálati konferencián a felek szintén nem jutottak megállapodásra az érdemi kérdésekben. Az atomsorompó-szerződés célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, a teljes leszerelés elősegítése és az atomenergia békés célú felhasználása terén való együttműködés előmozdítása. A szerződést 191 ország írta alá. (MTI)

Magyarország területére 2022. augusztus 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7671 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 12415 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 299 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 26-án 61 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (MTI-OS)

Oroszország északi létesítményei stratégiai kihívást jelent a NATO számára, a katonai tömbnek ezért Kanada személyében szüksége van egy megbízható szövetségesre az északi sarkvidéken – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kanadai látogatása végére érve pénteken, Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján.

Az Északi-sark szerepe egyre fontosabb mind a NATO, mind Kanada számára, ugyanis jelentős orosz katonai támaszpontokat fedeztünk föl, amelyet ezen keresztül lehet a legkönnyebben megközelíteni

– mondta Stoltenberg a közép-kanadai Salt Lake tó közelében található légitámaszponton.

Az Északi-sark közelében, mint mondta, az orosz hadsereg új építésű katonai bázisain rakétákat, bombázó-repülőgépeket, fegyverrendszereket tárol. Trudeau hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború miatt megváltozott a geopolitikai helyzet, és ezért eljött az ideje annak, hogy „mind a főtitkárral, mind magával a NATO-val megosszuk”, mit csinál Kanada az Egyesült Államokkal közös észak-amerikai védelmi szervezetük (NORAD) keretein belül. Noha Ottawa eleinte ódzkodott attól, hogy a NATO is részt vegyen a Kanada északi részén folyó védelmi tevékenységben, a kormányfő kijelentette: a NATO-főtitkár észak-amerikai látogatását jól magyarázza az egyre növekvő fenyegetettség Oroszország részéről, ezért ez „nem jelent visszalépést a kanadai politikában”.

Most, hogy Svédország és Finnország is a NATO-ba belépés mellett döntöttek, és Kanada fogadta Stoltenberget, még hangsúlyosabbá vált, hogy Oroszország egyedül maradt a sarkkörön túl. (MTI)

Felülvizsgálja a német kormány az orosz gázszállítások visszafogása miatt pénzügyi nehézségekkel küszködő energiacégek megsegítésére szolgáló illetéket, mert nyereséges vállalkozások is jelentkeztek az ősszel érkező támogatásra – jelentették be pénteken Berlinben.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter állásfoglalása szerint az alig tíz napja bejelentett illeték jogosultsági szabályozása több mint nem megfelelő, mert profitot termelő cégek is pénzhez juthatnak.

Az úgynevezett gázbeszerzési illeték (Gasbeschaffungsumlage) eltörlése azonban nem alternatíva – húzta alá a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy a legfőbb cél az energiaellátás biztonságának fenntartása.

Mint mondta, olyan áremelkedés indulhat el télen, amelyhez képest az illeték csekélységnek tűnhet. Az augusztus közepén ismertetett menetrend szerint a gázbeszerzési illeték kilowattóránként 2,419 eurócent (9,6 forint) lesz, októbertől szedhetik be a fogyasztóktól.

A pénzből kompenzációt fizetnek az orosz gázimport csökkenése által közvetlenül érintett importőröknek a kiesett mennyiséget pótló beszerzésekből fakadó többletköltségekre.

A támogatásra időközben az ágazat 12 szereplője jelentkezett, összesen 34 milliárd euró kompenzációs igényt jelentettek be. Vannak köztük olyan cégek is, amelyek jó gazdasági állapotban vannak, külső támogatás nélkül is ki tudják gazdálkodni az orosz földgázszállítások kiesése miatti költségeket.

Ez vitát váltott ki a szövetségi kormányt alkotó pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – között. A földgázfogyasztók befizetéseiből és az adóbevételekből sem szabad finanszírozni támogatásra nem szoruló vállalkozásokat – emelte ki Saskia Esken, az SPD társelnöke.

Az új illeték a társadalmi szolidaritás megnyilvánulása, és nem arra való, hogy növelje egyes cégek nyereségét – húzta alá Christian Lindner pénzügyminiszter, az FDP elnöke.

Ugyanakkor Steffen Hebestreit kormányszóvivő szerint meglehet, hogy a jogi korlátok miatt nem lehet olyan szabályozást kialakítani, amelynek révén csak azok a cégek juthatnak támogatáshoz az új illetékből, amelyek szorult helyeztbe kerülnek az orosz szállítások kimaradása miatt.

Ezért előfordulhat, hogy az egyetlen lehetőség az lesz, hogy önkorlátozásra kérik a támogatásra jogosult, de jó pénzügyi helyzetben lévő cégeket – fejtette ki a szóvivő pénteki berlini tájékoztatóján.

Rámutatott, hogy ez a fajta önkorlátozás nem példa nélküli. Két igen jelentős ágazati szereplő, a Shell és az RWE is bejelentette, hogy bár jogosult lenne, mégsem igényel támogatást a gázbeszerzési illetékből származó pénzből.

A földgáz fogyasztói árába beépülő illetéket azért vezetik be, mert Oroszország jelentősen visszafogta Németországba irányuló földgázszállításait. Az importőröknek ezért más forrásból, és jóval drágábban kell földgázt szerezniük, hogy elláthassák ügyfeleiket.

A költségek váratlan és igen jelentős emelkedése nehezen kezelhető helyzetbe sodort vállalatokat. Az ország legnagyobb gázimportőre, az Uniper például már júliusban azonnali segítséget kért a szövetségi kormánytól, hogy elkerülje a csődöt.

A helyzet általánosabb, rendszerszintű kezelésére két megoldást kínálnak a jogszabályok. Az egyik az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amellyel az ágazat szereplői az érvényes tarifát felülírva érvényesíthetik áraikban az orosz gázszállítások visszafogásából eredő többletköltségeket. Ez jelentős eltérésekhez vezetne, mert nem minden szolgáltató dolgozik orosz gázzal, így a fogyasztók egyes csoportjainál meredek áremelkedés következne, míg más csoportoknál nem változna a földgáz ára.

A másik megoldás a gázbeszerzési illeték, az árkiigazítási mechanizmus kiegyensúlyozott, szolidáris – vagyis a többletköltségeket valamennyi fogyasztóra szétterítő – változata. Ennek révén a többletterhet nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen.

A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) pénteki kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá.

Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is halad, a tározók töltöttsége 81,28 százalékos a pénteki mérések szerint. Ez jóval nagyobb a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített mértéknél. A rendelet szerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.

(MTI)

Nem mindenkit, de egyes részeken kötelezővé teszik evakuálását – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, aki azt mondta: a civilek kötelező kitelepítése Harkiv, Zaporizzsja és Mikolajiv megyéket fogja érinteni.

Verescsuk az országos sugárzású közszolgálatai televízióban nyilatkozva elmondta: a gyermeket nevelő nők és az idősek evakuálása prioritást élvezne a három régióban. A lakosságot arra kérte, ne álljanak ellen, mert ha ott maradnak, az szenvedéssel fog járni, különösen a gyerekek számára.

Júliusban az ukrán kormány a kelet-donyecki területek lakosságának kötelező evakuálását helyezte kilátásba, amit végül is ebben a hónapban kezdtek végrehajtani.

Az ukrán ellenőrzés alatt álló keleti ipari körzeteket és városokat folyamatosan bombázzák az orosz és az oroszbarát erők.

Verescsuk úgy fogalmazott:

Nagyon jól tudom, mire képes az ellenség, hogy együttműködésre kényszerítse az embereket. Ezért hívom fel olyan gyakran az emberek figyelmét az otthonaik elhagyására és arra: ne reménykedjenek, hogy az ellenség megkegyelmez és betartja a nemzetközi humanitárius jogot. Ez nem fog megtörténni.

(Reuters)

Alekszandr Lukasenka fehérorosz diktátor pénteken bejelentette: úgy alakították át a fehérorosz Szu-24-es típusú harci repülőgépeket, hogy azok alkalmasak legyenek atomfegyverek hordozására. Az MTI szerint Lukasenka azt is mondta, hogy Minszk azonnali katonai választ adna egy, a Nyugat által okozott esetleges problémára.

Újságíróknak nyilatkozva Lukasenka hozzátette, hogy a lépésről előzetesen egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az alaphírt a Reuters írta meg a Belta fehérorosz állami hírügynökségre hivatkozva.

Fehéroroszország ugyan nem rendelkezik saját atomfegyverrel, de Oroszország szövetségese, és megengedte, hogy területét felhasználják Oroszország ukrajnai inváziójához – írták.

Lukasenka egyúttal azzal fenyegette meg a Nyugatot, hogy ha a szomszédos NATO-tag Lengyelország felől fenyegetés érné Fehéroroszországot, s a helyzet eszkalálódna, „nincs olyan helikopter vagy repülőgép, ami megmentené” az Oroszországgal szemben álló nyugati országokat. Kijelentette továbbá, bízik benne, hogy a lengyel haderő – ellentétben a lengyel politikusokkal – tisztában van vele, Minszk miként reagálna egy ilyen esetben.

Utalva a nukleáris fegyverek szállítására képes repülőkre hozzátette: „mindennel elkészültek”, s „nem volna jó ötlet” a helyzet fokozása, ha ugyanis a Nyugat Fehéroroszországgal húz ujjat, akkor az orosz és fehérorosz szövetség részéről „azonnali válaszra” számíthat.

A Reuters beszámolója szerint  Zaporizzsja megyében 72 településén több mint 18 ezer ember volt áram nélkül pénteken az elektromos vezetékekben okozott károk miatt. Ezt a regionális adminisztráció közölte, de azt nem részletezték, hogy milyen vezetékekről is van szó.

Az oroszok és az ukránok csütörtökön ismét kölcsönösen egymást hibáztatták a kialakult helyzet miatt.

Visszakapcsolták az ukrán energiahálózatra a Zaporizzzsja erőmű egyik reaktorát – közölte pénteken az erőmű fenntartásáért felelős vállalat a Telegramon.

Még csütörtökön történt, hogy a Zaporizzsjai atomerőmű két blokkját lekapcsolták az elektromos hálózatról. Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsja megyei oroszbarát katonai-polgári közigazgatásának vezetője szerint erre az ukrán tüzérség támadása miatt került sor. A lakapcsolt blokkok közül az egyiket már hamarosan újra is indították.

A Energoatom ukrán nukleáris energiacég pénteki közleményében tudatta:

Ma (…)14:04-kor a Zaporizzzsja atomerőmű egyik tegnap leállt erőművét csatlakoztatták az elektromos hálózathoz.

A vállalat egyúttal köszönetet mondott az erőmű dolgozóinak:

Fáradhatatlanul és rendületlenül cipelik a hátukon Ukrajna és egész Európa nukleáris és sugárbiztonságát, és önzetlenül dolgoznak azért, hogy szülőhazájuk éltető elektromossággal rendelkezzék.

(Guardian via Reuters)

A holland kormány nem szab határt annak, hogy mennyi fegyvert szállít Ukrajnának az orosz invázió befejezése érdekében – írta pénteken az NlTimes hírportál Kajsa Ollongren védelmi miniszter bejelentésére hivatkozva. Ollongren elmondta, hogy Hollandia a jelenlegi fegyverkészleteiből mindent Ukrajnának adományozott, és most új fegyvereket készül rendelni a gyártóktól.

A iparnak fegyvereket kell szállítania Hollandiának és Ukrajnának, és ezt nekünk kell finanszíroznunk

– idézte a védelmi miniszter szavait az NlTimes. Ollongren azt is hozzátette, hogy Hollandia eddig több mint 210 millió euró értékben szállított katonai felszerelést Ukrajnának, a többi között tarackokat, de az új darabok sokkal drágábbak lesznek.

A miniszter szerint a védelmi iparnak „élelmesebben” kell működnie, hogy a lehető legerősebben támogassák Ukrajnát a harcokban. A védelmi ipar gyártósorait be kell indítani és folyamatos működésben kell tartani.

A holland kormány honlapján közzétett információk szerint Ollongren hétfőn, kijevi látogatása során, ígéretet tett, hogy kormánya továbbra is támogatja Ukrajnát. Múlt szombaton például 90 holland katona indult az Egyesült Királyságba, hogy alapvető harcászati kiképzést nyújtsanak ukrán katonáknak. Hollandia emellett 65 millió eurót különít el segélyekre és beruházásokra Ukrajnában. További 10 millió eurót fordítanak az aknák és egyéb robbanóanyag-maradványok felszámolására irányuló projektekre. (MTI)

Lettország fővárosában csütörtökön ledöntötték a Vörös Hadsereg náci Németország felett aratott győzelmének emlékére állított emlékművét, egy szovjet csillagokkal díszített, közel 80 méteres beton obeliszket. Az obeliszk a bontás után a mellette lévő tóba zuhant, amit sokan éljenzéssel és tapssal fogadtak. Az emlékművet még 1985-ben építették, amikor Lettország még a Szovjetunió része volt. Lettország külügyminisztere Twitteren azt írta, hogy emlékmű lebontásával Lettország „a történelem egy fájdalmas lapját zárja le, és jobb jövő elé néz”.

A lett parlament még májusban szavazta meg a Győzelem parki emlékmű lebontását. Először a szobrokat bontották el, majd lezárták a területet, és még drónokat sem engedtek az obeliszkbontás közelébe. (via:444)

Magyarország területére csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 7192 fő lépett be, közölte a rendőrség. A román-magyar határszakaszon belépők közül 10291 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 414 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől csütörtökön 229 ember, köztük 81 gyermek érkezett Budapestre vonattal, írja az MTI.

Az ukrajnai Zaporizsje Atomerőmű feletti ellenőrzés visszaadására szólította fel Oroszországot az amerikai és ukrán elnök, közölte a Fehér Ház, miután Joe Biden és Volodimir Zelenszkij telefonon beszélt egymással.

A sajtóközlemény szerint az Egyesült Államok elnöke egyben gratulált az ukrán államfőnek Ukrajna függetlenségi ünnepe alkalmából, és megerősítette országa további támogatását Ukrajna felé. Joe Biden a szerdán bejelentett nagyszabású katonai segély részleteiről is tájékoztatta az ukrán elnököt.

I spoke with President Zelenskyy to congratulate Ukraine as it marks its Independence Day.

I know it is a bittersweet anniversary, but I made it clear that the United States would continue to support Ukraine and its people as they fight to defend their sovereignty. pic.twitter.com/9NiDBGej1Z

— President Biden (@POTUS) August 25, 2022

Emellett tiszteletét fejezte ki az ukrán emberek függetlenség védelmében tett erőfeszítései miatt. Ukrajnában szerdán emlékeztek meg az ország függetlenségének kivívásáról, az ország Szovjetuniótól való elszakadásáról.

Az amerikai elnök szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok csaknem 3 milliárd dollárt biztosít Ukrajna számára fegyverek és felszerelések vásárlására.

A Fehér Házban keltezett szerdai dokumentum szerint Ukrajna 2,98 milliárd dollárt fordíthat fegyverek, felszerelések beszerzésére az Ukrajnai Biztonsági Segítség Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében, ami az eddigi legnagyobb támogatási elem. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára légvédelmi rendszerek, tüzérségi rendszerek, lőszerek, és pilóta nélküli légi rendszerek, valamint radarok beszerzését, hogy hosszú távon is képes legyen folytatni az önvédelmet.