Bár a hivatalos végeredményre még várni kell, az első exit pollok szerint a szavazatok 58,2 százalékával újra Emmanuel Macront választották a köztársasági elnökké Franciaországban.
A Le Monde az Ipsos-Sopra Steria, a France Télévisions, a Radio France, a France 24-RFI-MCD becslései alapján azt írja, a szélsőjobboldali Marine Le Pen csupán a szavazatok 41,8 százalékát szerezhette meg.
Az MTI részletesebben is ismerteti, hogy a különböző felmérések szerint Macront a szavazatok 57,6–58,2 százalékával választották újra, míg Marine Le Pen a szavazatok 41,8–42,4 százalékát tudhatja magáénak. Az exit pollok hírére üdvrivalgás tört ki az Eiffel-torony lábánál, ahol a hivatalban lévő elnök hívei gyülekeztek. Nem sokkal később megérkezett Macron és a felesége, hogy együtt ünnepeljenek a tömeggel.
Avec vous. Pour vous. Pour nous tous.https://t.co/lA5u4Sv82Q
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) April 24, 2022
Miután az Európai Unió himnusza, az „Örömóda” hangjai mellett a színpadra lépett, beszédét egy egyszerű „köszönömmel” kezdte, majd megdicsérte a választók többségét, akik további öt évre felhatalmazást adtak neki Franciaország irányítására. A régi-új köztársasági elnök köszönetet mondott azoknak is, akik nem azért szavaztak rá, mert elfogadták az elképzeléseit, hanem azért, mert el akarták utasítani a szélsőjobboldali riválisát, Marine Le Pent. „Mostantól nem egy tábor jelöltje vagyok, hanem mindannyiunk elnöke” – tette hozzá.
Marine Le Pen elismerte választási vereségét, ugyanakkor azt ígérte, nem hagy fel a küzdelemmel mondván, hogy pártja, a Nemzeti Tömörülés számára a következő megmérettetés a júniusi parlamenti választás lesz.
Még nagyobb erőfeszítéssel fogom folytatni a munkámat a franciákért
– fogalmazott az 53 éves politikus, aki kijelentette: a választási eredmény „győzelmet jelent” a Nemzeti Tömörülés számára, amely készen áll együttműködni mindazokkal, akik szembe akarnak szállni Macronnal.
Húsz év után egyébként Macron az első, aki újrázni tud az elnökválasztáson. A Le Monde ugyanakkor emlékeztet rá, hogy az eredmény szorosabb, mint a 2017-es második fordulóban, amikor ugyanez a két jelölt találkozott a második fordulóban, és Macron akkor a szavazatok 66 százalékát szerezte meg. Bár a viszonylag kényelmes győzelem komoly önbizalmat adhat a régi-új elnöknek, a választások egyben azt is megmutatták, hogy a szélsőjobb közelebb került a hatalom megszerzéséhez Franciaországban, mint bármikor korábban.
Az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon jó hírnek értékelte Marine Le Pen választási vereségét az ország egysége szempontjából. Egyben megerősítette szándékát, hogy meg akarja szerezni a miniszterelnöki tisztséget a parlamenti választásokon. Ugyanakkor bírálta Macront, aki szerinte az ötödik francia köztársaság legrosszabb választási eredményével vált elnökké. „Nem szavazók és tartózkodók tengerének hullámain lovagol” – idézi őt az MTI.
Éric Zemmour publicista, az első választási forduló radikális jobboldali jelöltje a francia nemzeti erők egyesítését szorgalmazta a közelgő parlamenti választásokra tekintettel.
A jobboldali és hazafias erők koalícióját sürgetem, (…) meghatározó erőnek kell lennünk a következő törvényhozásban
– jelentette ki Zemmour.
Számos európai vezető és politikus egyébként már gratulált is Macronnak az újraválasztásához. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke például francia nyelven azt írta ki a Twitterre: „Együtt előremozdítjuk Franciaországot és Európát.”
Gratulált Boris Johnson is. A brit kormányfő azt írta: „Franciaország az egyik legközelebbi és legfontosabb szövetségesünk. Várom, hogy továbbra is együtt dolgozhassunk azokon a kérdéseken, amelyek a legfontosabbak országaink és az egész világ számára”.
A holland miniszterelnök, Mark Rutte szintén a Twitteren fejezte ki a reményét, hogy „folytatjuk a kiterjedt és konstruktív együttműködésünket az EU-ban és a NATO-ban”.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-oldalán azt írta: „Bravó Emmanuel! Ezekben a mozgalmas időkben megingathatatlan Európára és egy több szuverenitással rendelkező és stratégiailag jelentősebb Európai Unió iránt elkötelezett Franciaországra van szükség” – írta Michel.
