Putyint becsaphatta a hadvezetés, ezer felett a civil halottak száma

De egy másik cikkben, alább tudja követni a csütörtöki fejleményeket percről percre.

Kapcsolódó

A lengyel miniszterelnök szerint az oroszok rövidesen elfoglalhatják Ukrajna egyharmadát, Oroszország több uniós vezetőt is kitiltott a területéről

Oroszország és Ukrajna pénteken folytatja a béketárgyalásokat. Percről percre követjük a háborús eseményeket.

Szlovákia 35 fővel csökkenti Oroszország pozsonyi külképviseletének személyi állományát – jelentette a szlovák közszolgálati hírügynökség (TASR) a külügyminisztériumra hivatkozva szerdán az MTI szerint. A döntést alig több mint héttel azután jelentették be, hogy Pozsony – a diplomáciai kapcsolatokkal összeegyeztethetetlen tevékenységre hivatkozva – kiutasított három orosz diplomatát, amire válaszul hétfőn Moszkva ugyancsak kiutasított három szlovák diplomatát.

A TASR szerint a külügyi tárca szerdán a biztonsági szolgálatok információi alapján kérette be Oroszország pozsonyi nagykövetét, Igor Bratcsikovot, akit egy diplomáciai jegyzék formájában tájékoztattak a döntésről. Eduard Heger szlovák miniszterelnök azt mondta: a diplomaták számát „a rendes diplomáciai agenda” szintjére csökkentették. A kormányfő így fogalmazott:

Az a 35 diplomata, akiknek hazaküldéséről döntöttünk, tekintettel valós kapcsolatainkra Oroszországgal, nemcsak felesleges volt, de tarthatatlanul nagy biztonsági kockázatot is jelentett.

A Dél-oszét Köztársaság a közeljövőben jogi lépéseket tesz az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozás érdekében – közölte Anatolij Bibilov, a köztársaság elnöke a Rosszija 24 hírtelevízióban szerdán bemutatott bejelentésében. Így fogalmazott:

Az Oroszországgal való egyesülés a stratégiai célunk. Ez a mi utunk, ez az emberek törekvése. És ezen az úton fogunk haladni. A közeljövőben megtesszük a megfelelő jogi lépéseket. A Dél-oszét Köztársaság történelmi hazájának, Oroszországnak a része lesz.

Dél-Oszétiában 2008. augusztus 7-ről 8-ra virradóra háború tört ki: Moszkva katonai erővel lépett fel Tbiliszi ellen, miután Georgia (régi nevén: Grúzia) kísérletet tett rá, hogy fegyverrel hódítsa vissza a szakadár területet. Az utóbbi a konfliktus nyomán Georgia egy másik szakadár területével, Abháziával együtt, önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét. Ezt Oroszország 2008. augusztus 26-án ismerte el, rajta kívül pedig csak Nicaragua, Venezuela, Vanuatu és Nauru. Oroszország és Dél-Oszétia a 2015. március 18-án szövetségi és integrációs egyezményt kötött, majd két évvel később megállapodott a dél-oszét fegyveres erők egy részének az orosz hadseregbe történő betagozódásáról. (MTI)

Még március elején írtunk róla, hogy Anna Nyetrebko, a világhírű orosz opera-énekesnő nem határolódott el az orosz offenzívától, ezért sorra mondták le fellépéseit a világ híres operaházai Berlintől New Yorkig. A Papageno most azt írja a szoprán Facebook-oldalán megjelent közleményre hivatkozva, hogy Nyetrebko elhatárolódott a háborútól:

Határozottan elítélem az Ukrajnában zajló háborút, a gondolataim az áldozatokkal és a családjaikkal vannak. A helyzetem tiszta. Nem vagyok egy politikai párt tagja sem vagy szövetségese bármely oroszországi vezetőnek. Elismerem és sajnálom, hogy néhány múltbeli tettemet vagy nyilatkozatomat félremagyarázták.

Nyetrebko hozzátette, Vlagyimir Putyinnal csak párszor találkozott, sose kapott pénzt az orosz államtól, csak pár kitüntetést művészetéért, no meg fellépett a szocsi téli olimpián. Amúgy is Ausztriában él és adózik, de szereti orosz hazáját, és a békét, egyetértést képviseli. „A bejelentett szünet után, május végétől folytatni fogom a fellépéseimet, eleinte Európában” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Sem a New York-i, sem a Berlini operaházban nem léphet fel a Putyin-támogató Anna Netrebko

A milanói Scala és a zürichi operaház már korábban elhatárolódott attól, hogy Netrebkóval együtt dolgozzon.

Egy órán keresztül beszélt telefonon szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Joe Biden amerikai elnök. A Fehér Ház közlése szerint Biden a tárgyalás során jelezte, hogy az Egyesült Államok 500 millió dolláros támogatást ajánlott fel Ukrajna számára. (BBC)

Just finished an hour-long conversation with @POTUS. Shared assessment of the situation on the battlefield and at the negotiating table. Talked about specific defensive support, a new package of enhanced sanctions, macro-financial and humanitarian aid.

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 30, 2022

Már több mint ezer civil halt meg a háború kitörése óta Ukrajnában, írja a BBC az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának közlése alapján. Michelle Bachelet elmondta: idáig 1189 civil halálos áldozatot azonosítottak, közül 98 gyermeket.

Egyúttal figyelmeztetett, hogy ennél jóval több áldozat lehet, de a háború által leginkább sújtott helyeken, például Mariupolban, nehéz azonosítani az áldozatokat.

A biztos azt is hangsúlyozta, hogy jelentősen megnőtt a halálozási ráta az ostromlott városokban.

A BBC News úgy tudja, mintegy 16 ezer szír jelentkezett, hogy pénzért harcolna az oroszok mellett Ukrajnában. Előtte elöntötte a szírek közösségi médiáját az oroszok ajánlata, akik jó pénzért kerestek zsoldosokat (2,16 millió forint/hó). Egy toborzó szerint ugyanígy szereztek Szíriában harcosokat, hogy a líbiai polgárháborúban küzdjenek, minden régióban vannak az oroszoknak képviselőik, akik felügyelik a toborzást. De persze semmi sem kötelező a névtelen megszólaló szerint:

Megvan a jogod, hogy megváltoztasd a döntésed, miután jelentkeztél. Senki sem fog kényszeríteni, hogy menj.

Szíria a több mint egy évtizedes polgárháború után ramaty gazdasági helyzetben van, ráadásul ott is az egekbe szöktek az élelmiszerárak, sőt a gabonájuk jó része eddig pont Ukrajnából és Oroszországból jött. Ennek fényében sokak számára csábító a jól fizető zsoldosmunka. Basár el-Aszad népirtó szír rezsimje pedig lóg az oroszoknak, hisz Moszkva katonai segítsége nélkül (meg Iráné) aligha élte volna túl az Aszad-rendszer az ellenzéki felkelést.

Nem történt nagyon ígéretes elmozdulás vagy áttörés az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon, a feleknek még nagyon hosszú utat kell megtenniük, jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak Moszkvában.

Az MTI tudósítása szerint pozitívumnak nevezte ugyanakkor, hogy az ukrán fél „elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni a javaslatait”. Azzal kapcsolatban, hogy az isztambuli tárgyalás a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért, Peszkov annyit mondott, hogy

a tárgyalások lezajlottak, véget értek, és a delegációk visszatértek központjaikba, hogy tovább egyeztessék és összehangolják álláspontjaikat.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a tárgyalások részleteit, beleértve Kijev által az esetleges megállapodás kezesének javasolt országok listáját és azt az ukrán felvetést sem, hogy nem katonai úton oldják meg a Krím és a Donyec-medence kérdését. „Mi nem fogjuk megszállni a Krímet, mert az az Oroszországi Föderáció része. Az alkotmányunk értelmében nem tárgyalhatunk senkivel az orosz területek, régiók sorsáról, ez kizárt”, nyilatkozott Peszkov.

Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy Ukrajna Isztambulban átadott írásos javaslatai egy lehetséges jövőbeni megállapodás alapelveit tartalmazzák:

• a NATO-csatlakozásról történő lemondást,
• Ukrajna szövetségen kívüli státuszának rögzítését,
• a nukleáris és más tömegpusztító fegyverekről történő lemondást,
• a külföldi katonai bázisokat és katonai kontingensek befogadásnak elutasítását, valamint
• azt a kötelezettséget, hogy hadgyakorlatokat csakis a megállapodás betartásáért garanciát vállaló államok, köztük Oroszország, beleegyezésével tarthat.

Megyinszkij kedden Isztambulban választ ígért az írásba foglalt ukrán álláspontra. Emellett felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a két ország elnökének találkozója a tervezettnél korábban, a békeegyezmény külügyminisztériumi szintű parafálásával egy időben, történjen meg.

Véleménycikkben elemezte az amerikai CNN a magyar választási esélyeket a bő hónapja kitört orosz-ukrán háború tükrében. Erre jutottak:

Kapcsolódó

CNN: Orbán háborús kötéltánca ellenére meglehet a győzelme, de az ország nyugatos maradna

Már a CNN érdeklődését is felkeltette a magyar és az ukrán kormány körüli ellentét, aminek oka, hogy az előbbi puhult ugyan az oroszbarát álláspontban

A hármas metró szerelvényeit is anno felújító orosz cég, a Metrowagonmash közleményt tett közzé arról, hogy hamis információk terjednek a magyar sajtóban arról, hogy

telephelyein katonai célú termékek gyártása folyna, beleértve lánctalpas és kerekes járművek platformjaiét.

A cég hivatalosan is kijelentette, hogy csak polgári vasúti termékeket állít elő, tart karban és javít. Leírják, hogy termékeiket, több mint tízezer metrókocsit naponta több mint 16 millió utas használja 11 ország 19 metróhálózatán. Az orosz városokéi mellett a budapesti, szófiai, bakui és taskenti metróban is a Metrowagonmash gépei gördülnek. Így zárul a közlemény:

A Metrowagonmash Rt. egyetlen problémát old meg, ez pedig az, hogy utasok millióinak utazásait kényelmessé és biztonságossá tegye.

Eddig hol igaznak bizonyultak, hol nem igazolta a valóság azokat az amerikai hírszerzési jelentéseket, amik minden héten kiszivárognak vagy nyilvánosan közlik őket Washingtonban. Újabb ilyen értesülés érkezett, méghozzá Kaitlan Collins, a CNN Fehér Ház-i tudósítójának Twitterén keresztül.

Collins szerint Vlagyimir Putyin orosz elnököt félrevezette az orosz hadvezetés arról, hogyan mehet végbe, illetve hogyan áll az ukrajnai hadjárat. Ez pedig folyamatos feszültséget okoz az államfő és a hadügy vezetése között. Amit sok szakértő mond már a háború eleje óta, igazolja mindezt: hogy a hadvezetés se meri elmondani az igazat (tehát a rossz híreket) Putyinnak, ahogy például azt sem, hogy sorkatonákat vetettek be.

This is new intelligence that’s been declassified by the U.S. “We have information that Putin felt misled by the Russian military. There is now persistent tension between Putin and the MOD, stemming from Putin’s mistrust in MOD leadership,” US official says. https://t.co/MRnzh1E6IP

— Kaitlan Collins (@kaitlancollins) March 30, 2022

Sok pletyka szól a háború eleje óta arról, hogy Putyin abszolút rosszul mérte fel az erőviszonyokat, az orosz hadsereg általános állapotát, az ukrán ellenállást és fegyvereik minőségét/mennyiségét, az európai összezárást. Ennek oka az az információs buborék lehet, amiben él, hogy csak néhány hírszerzési és erőszakszervezeti embert enged magához közel, ők se merik a szomorú valóságot feltárni előtte.

Az UNICEF összesítése szerint eddig körülbelül kétmillió gyerek menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta, írja a CNN. A menekültek fele kiskorú, hangsúlyozta a szervezet.

Lengyelországba több mint 1,1 millió menekült érkezett Ukrajnából, több százezren pedig Romániába, Moldovába, Szlovákiába, Csehországba és hazánkba jöttek.

Az UNICEF továbbá azt is közölte, hogy a háborúban már több mint száz gyerek vesztette életét, illetve több mint 130-an megsérültek. Több mint 2,5 millió gyerek pedig Ukrajna határain belül keresett máshol menedéket.

A polgármester közlése szerin körülbelül 200-300 civilt öltek meg Irpiny városában, mielőtt az ukránok visszafoglalták volna azt, írja a Guardian. Olekszandr Markusin egy szerdai sajtótájékoztatón elmondta: 50 ukrán katona veszítette életét a városban, továbbá közölte, hogy egész éjjel orosz rakétatámadások voltak a térségben.

„Új korszakba” és „magasabb szintre” léphetnek az orosz-kínai kapcsolatok Vang Ji kínai külügyminiszter szerint, akit a kínai állami média idézett szerdán. Vang volt a házigazdája annak a megbeszélésnek, amit az Afganisztánnal szomszédos államok külügyminiszterei folytattak – írja az eseményről a BBC News. Ezen megjelent Szergej Lavrov, az orosz külügy feje is, aki tájékoztatta kínai kollégáját az Ukrajnában zajló háború, hivatalos orosz szóhasználattal „különleges katonai művelet” állásáról is. Itt aztán érdekes dolgokat mondott.

Lavrov kijelentette, Kína és Oroszország is „ellenzi a hegemonizmust és az erőpolitikát”, illetve fenntartanák az ENSZ alapelveit (Moszkva egy szuverén államot támadott meg katonailag, ami viszont nem igazán ENSZ-kompatibilis). Oroszország ráadásul elkötelezett a feszültség csillapítása érdekében Ukrajnában, folytatni akarja a béketárgyalásokat és fenntartani a kommunikációt a nemzetközi közösségben.

Lavrov bókolt Vangnak, mondván Kína mindig a történelem jó oldalán állt. Elmondta, az ukrán ügynek komplex története van, és a mostani helyzet „egy hosszú ideje fennálló európai biztonsági konfliktus eredménye”. Vang még annyit mondott, támogatja az orosz erőfeszítéseket, sőt abban mindegyik felet, hogy egy nagy humanitárius válságot megelőzzenek. A kínai külügyminiszter, ahogy a kínai kormány, egyszer sem ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót.

A Kreml közleménye szerint Vlagyimir Putyin kijelentette Emmanuel Macronnal folytatott tárgyalása során, hogy Mariupol bombázása csak akkor ér véget, ha megadják magukat az ukrán csapatok, írja a BBC.

A közlemény szerint ugyanakkor francia tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz elnök beleegyezett abba, hogy fontolóra vegyék a városban lévő civilek evakuálásáról szóló terveket.

Az ukrán ombudsman közlése szerint orosz légitámadás találta el a Vöröskereszt egyik épületét Maripolban. (SkyNews) Egyelőre nem érkezett hír áldozatokról.

A várost folyamatosan bombázzák az orosz csapatok, a hivatalos közlések szerint pedig több százezer ember rekedhetett Mariupolban.

https://twitter.com/AFP/status/1509132104256430081

Katonai szakértők szerint a Fekete-tengeren sodródó ukrán tengeri aknákat két orosz kotróhajó szedte fel és vélhetően szándékosan engedte szabadon, hogy a tengeri áramlatok elsodorják őket – írta szerdán a román Adevarul hírportál az MTI szerint. Constantin Ciorobea tartalékos ellentengernagy, a román haditengerészet vezérkari főnökének volt helyettese kizártnak tartja, hogy vihar letéphette volna a horgonyokról az aknákat, amikkel az ukránok vontak védővonalat Odessza kikötője elé. Elmondta, tudomása van arról, hogy az orosz haditengerészet március 15-én Odessza térségébe küldte két kotróhajóját, vélhetően azért, hogy biztonságos útvonalat szabadítsanak fel egy esetleges partraszálláshoz az orosz hadihajóknak. Ciorobea így vélekedett:

Levágták a horgonyokról az aknákat, és legalább néhányat közülük szabadjára engedtek. Aztán néhány nap után, március 18-án kiadták a figyelmeztetést.

Szerinte ezt igazolja az is, hogy a Fekete-tengeren szabadon sodródó aknák veszélyéről nem az odesszai, hanem az orosz novorosszijszki NAVTEX-állomás adott ki elsőként figyelmeztetést, és meglepő módon ezzel egy időben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is közleményt adott ki az ügyben, holott nincsen semmilyen kompetenciája a témában.

A lap megkereste annak a román aknászhajónak a tisztjeit is, amely hétfőn román területi vizeken észlelt, sodródó aknát megvizsgálta, majd felrobbantotta. Catalin Gherghinescu kapitány, az aknát semlegesítő búvárcsapat parancsnoka szerint az ukrán haditengerészet operatív készletéből származó, szovjet gyártmányú, 172 kilogrammos YaM típusú, 20 kilogrammos robbanótöltettel rendelkező tengeri aknáról van szó, amit gyártása idején a Finn-öbölbe szántak. Gherghinescu is azt állította, az akna „vontatással” kerülhetett a térségbe. Megjegyezte, érdekes, hogy az akna biztosító tokjai nem voltak levéve, tehát elvileg nem robbanhatott volna fel.

A búvárkapitány szerint azonban ezek a régi aknák így veszélyesek, éppen leromlott, korrodált állapotuk miatt. Szerinte az ukránok a telepítéskor épp azért nem próbálták levenni az akna tüskéit védő tokokat, mert egy ilyen régi szerkezet esetében a művelet roppant veszélyes.

Vasile Dincu román védelmi miniszter kedden úgy nyilatkozott: a román hadsereg három hajója és több helikoptere járőrözik a térségben, hogy felkutassa a Fekete-tengeren sodródó esetleges további aknákat. Elmondta, hétfőn az olasz védelmi miniszterrel is tárgyaltak arról, hogy két olasz kotró- és egy parancsnoki hajót is a Fekete-tengerre küldenek az esetleges aknák felkutatására. Szombaton Törökország ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amelyről azt feltételezte: az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna. Miután az aknát hatástalanították, a forgalom délután újraindult.

Habár az orosz védelmi tárca kedden még arról tájékoztatott, hogy csökken a katonai tevékenység Kijev és Csernyihiv térségében, a csernyihivi polgármester szerint ebből egy szó sem igaz. A CNN-nek adott interjújában úgy fogalmazott:

ez is csak egy újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország mindig hazudik.

Vlagyiszlav Atrosenko szerint az oroszok közlésével ellentétben nőtt a katonai tevékenység a bejelentés óta. Szerdán épp Csernyihiv központját érte orosz támadás, 25 ember megsérült, kórházban ápolják őket. A polgármester leszögezte: a sérültek mind civilek.

(Guardian)

BREAKING: "Russia always lies. They're saying 'reducing intensity,' they actually have increased the intensity of strikes. Today we have a colossal attack on the center of Chernihiv."

–Chernihiv's Mayor on Russian promises to reduce military activity.pic.twitter.com/LvLLgvqqsp

— John Berman (@JohnBerman) March 30, 2022

Lavrov-rend és a többi. Megjött a kijevi reakció:

Kapcsolódó

Ukrán külügyminiszter: Sajnálatos, hogy a választások előtt Szijjártó úr kész ostobaságok kitalálására

A Lavrov-rendről kellene nyíltan állást foglalnia Szijjártó Péternek ukrán kollégája szerint.  

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szerdán kinevezett három emberi jogi szakértőt, hogy vizsgálják ki az Ukrajnában elkövetett feltételezett háborús bűnöket – írja az MTI.

A független testületet a norvégiai Erik Mose vezeti. Mose a norvégiai legfelsőbb bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága bírája, valamint a ruandai népirtás ügyében vizsgálódó nemzetközi törvényszék elnöke volt. A csoport két másik tagja Bosznia-Hercegovina emberi jogi ombudsmanja, Jasminka Dzumhur, illetve a kolumbiai Pablo de Greiff, az ENSZ szakértője.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa március 4-én határozatot fogadott el, amelyben nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazta az ukrajnai háborúban elkövetett jogsértések felderítésére egyelőre egyéves mandátummal. A Kijev által benyújtott szöveg elítélte az orosz agresszióból fakadó jogsértéseket, és az orosz hadsereg azonnali kivonására szólított fel.

A nyomozók feladata az lesz, hogy fogadják, összegyűjtsék és elemezzék a jogsértésre vonatkozó bizonyítékokat az esetleges jövőbeli bírósági tárgyalások céljából, illetve azonosítsák az elkövetőket és a felelősöket.

Az orosz invázió február 24-i kezdete óta ezrek vesztették életüket Ukrajnában, és több mint négymillióan menekültek el az országból. Az offenzíva során elkövetett feltételezett háborús bűncselekmények ügyében a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is vizsgálódik.

Északról keletre csoportosítja erőit az orosz hadsereg, hogy bekerítség az ukrán egységeket – mondta az ukrán televíziónak Olekszij Arestovich, elnöki tanácsadó.  Azt is elmondta, hogy javultak Ukrajna tárgyalási pozíciói a háború kezdete óta, ugyanakkor hangsúlyozta: a háború aktív szakasza legalább még egy hétig biztosan tart.

(Guardian)

A magyar külügyminiszter a Facebookon jelentkezett erős vádakkal, köztük olyanokkal, hogy az ukrán kormány folyamatosan egyeztet a baloldallal. Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége máris reagált Szijjártó szavaira.

Kapcsolódó

Reagáltak az ukránok, miután Szijjártó azt mondta, hogy az ukrán kormány befolyásolni akarja a vasárnapi választásokat

Miközben az elmúlt napokban sorra érkeztek a hírek, hogy a felek jutottak némi kompromisszumra egymással, és a saját követeléseik mellett meghallgatják a másik igényeit is, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov igyekezett lehűteni a kedélyeket, amikor szerdán a törökországi eseményekről beszélt.

„A pozitívum az, hogy az ukrán fél legalább elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni, amit javasol. Eddig ezt sem sikerült elérnünk”, mondta Peszkov.

A többi fejleményt illetően nem tudjuk aztmondani, hogy a jelenlegi helyzetben bármilyen áttörés történt volna.

Mint ismert, kedden Oroszország bejelentette, hogy igyekszik visszaszorítani a katonai tevékenységét Kijevben és Csernyihivban, Ukrajna pedig kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy semleges maradjon.

Közben a Kreml kiadott egy hivatalos közleményt, melyben leszögezik, hogy a Krím Oroszországhoz tartozik, ez nem képezheti vita tárgyát.

(BBC)

A lengyel kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az év végéig az ország függetlenné váljon az orosz kőolajszállításoktól, jelentette be szerdai sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki.

Bemutatjuk az európai viszonylatban a legradikálisabb tervet az orosz kőolajtól való függetlenedésre, mégpedig ez év végéig

–  jelentette ki egyenesen a lengyel kormányfő.

Lengyelország  kőolajbehozatala Oroszországból az utóbbi években fokozatosan csökkent, 2021-ben a szükségletek több mint 63 százalékát fedezték orosz forrásokból. A Rosznyeft orosz kőolajvállalattal kötött hosszútávú szerződés idén decemberben jár le, egy másik, a Tatnyeft orosz olajipari társasággal kötött szerződés pedig 2025-ig érvényes.

A Morawieckivel együtt a szerdai sajtóértekezleten felszólaló Daniel Obajtek, a PKN Orlen lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató nagyvállalat vezérigazgatója elmondta, készen állnak minden forgatókönyvre, a Tatnyefttel kötött szerződésnek pedig vannak olyan elemei, amelyek bizonyos lehetőségeket kínálnak.

Morawiecki továbbá megerősítette, Lengyelroszág betiltja az orosz szén behozatalát a kabinet által kedden elfogadott és a parlament elé terjesztet tervezet értelmében. Az intézkedés legkésőbb májusban lép hatályba. Lengyelország tavaly 8 millió tonna, főként a háztartások fűtésére szánt szenet importált Oroszországból, ez a szénfelhasználás 12 százalékát tette ki.

A kormányfő megerősítette azokat a korábbi terveket is, melyek szerint Lengyelország az év végéig teljesen függetlenedik az orosz földgázszállításoktól is. Ezt lehetővé teszi az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba juttató Baltic Pipe-vezeték októberre tervezett üzembe helyezése, valamint a balti-tengeri Swinoujsciében működő, egyebek között katari és amerikai cseppfolyós gázt (LNG) fogadó kikötő bővítése. A politikus a sajtóértekezleten jelezte, hogy felszólítjaaz Európai Bizottságot, hogy az Európai Unión belüli igazságos kereskedelem érdekében vessen ki adót az orosz energiahordozókra, amelyet az orosz import mellett kitartó uniós tagállamok fizetnének. Ebben a vonatkozásban Morawiecki Németországot bírálta, amiért messzemenő visszafogottságot tanúsít az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók terén.