Élő Nagyvilág

Lövik az oroszok a Mariupolból menekülőket, betiltották a Facebookot és az Instagramot Oroszországban

ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
  • Ukrajna elutasítja Oroszország ultimátumát: nem adják fel Mariupolt.
  • Már legalább hatan meghaltak a kijevi bevásárlóközponti tűzvészben.
  • Ammónia szivárgott egy Szumi környéki vegyi üzemből.
  • Joe Biden Európába utazik, pénteken Varsóban találkozik a lengyel elnökkel.
  • Kína nem zárja ki, hogy később fegyvert szállítson az oroszoknak.
  • Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint órákon át erőszakolták Mariupolban az ukrán nőket.
  • Az ukránok szerint merényletet terveznek Putyin ellen.
  • Szijjártó Péter Brüsszelben: Új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében.
  • Az elmenekülő ukránok közül 312 ezren Magyarországra jöttek.
  • Legalább 925 civil halt meg eddig Ukrajnában, köztük egy holokauszt-túlélő.
  • A moszkvai bíróság betiltotta a Facebookot és az Instagramot, a Meta anyacéget pedig hivatalosan is szélsőséges szervezetnek bélyegezték.
  • Hatályon kívül helyezték Putyin díszpolgári címét Debrecenben.
  • Orbán szerint veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán.
  • Zaporozszsja kormányzója szerint lövik az oroszok a Mariupolból menekülőket.
  • Tízezer orosz katona halhatott meg eddig Ukrajnában
  • A háború vasárnapi eseményeiről itt lehet tájékozódni.

Tízezer orosz katona halhatott meg eddig Ukrajnában a kormánypárti orosz sajtó szerint

A Komszomoljszakaja Pravda közölt hírt arról, hogy a hivatalos adatbázis szerint eddig 9861 orosz katona halt meg Ukrajnában a konfliktus három hete alatt, és 16153 katona sérült meg. Március másodikán az oroszok mindössze 498 halottat ismertek el. A lap elég baráti viszonyt ápol a Kreml-lel, amit az is bizonyít, hogy az eredeti cikkből azóta kivették ezeket a számokat, de több screenshot is megmaradt róluk az interneten.

Az amerikaiak szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy Oroszország háborús bűnöket követ el

Az amerikai védelmi minisztérium sajtótájékoztatót tartott, ahol erről beszéltek. Azt is elmondták, hogy segítenek bizonyítékokat gyűjteni Ukrajnának a háborús bűnökről, de erre van hivatalos nyomozási menetrend, amit be fognak tartani. Joe Biden amerikai elnök múlt szerdán nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt háborús bűnösnek, amiért Putyin a két ország közötti kapcsolatok megszakításával fenyegetett.

Hatályon kívül helyezték Putyin díszpolgári címét Debrecenben

A Debreceni Egyetem honlapja ma számolt be egyebek mellett arról, hogy a március 17-i szenátusi ülésen hatályon kívül helyezték a testület 1/2017 (VIII.18)-i határozatát. Bár nem említik, ez a határozat Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címének adományozásáról szólt – írja a Debreciner.hu.

Kapcsolódó

Eddig 4444-en kértek menedéket Magyarországon

Az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta hétfő délig 4444-en kérelmezték menedékeskénti elismerésüket az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál történt regisztrációk alapján. Az idegenrendészet hétfőn, az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: továbbra is minden segítséget megkapnak a háború elől menekülők, a főigazgatóság munkatársai folyamatosan azon dolgoznak, hogy ellássák őket a szükséges tartózkodásra jogosító okmányokkal.

A főigazgatóság munkatársai hétfőtől a BOK Csarnokban kialakított tranzitváróban is tájékoztatással, koordinálással segítik az Ukrajnából érkezőket, és a menedékeskénti elismerést kérők Budapesten, a Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati irodán a hét minden napján, munkaszüneti napokon is beadhatják kérelmüket – írták.

Hozzátették: az elmúlt hetek tapasztalatai alapján a háborús területről érkezők egyre nagyobb számban keresik fel a főigazgatóság ügyfélszolgálatait.

Újabb uniós szankciók jöhetnek Oroszország ellen

Az Európai Unió kész további szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziója miatt – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek közösen tartott tanácsülését követően hétfőn.

Josep Borrell a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a korlátozó intézkedések továbbra is fontos részét képezik annak az uniós megközelítésnek, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az ukrajnai háború megállítása érdekében.

A tanácsülésen elfogadott, a biztonságra és védelemre vonatkozó, stratégiai iránytűnek nevezett uniós cselekvési tervvel összefüggésben kiemelte, a dokumentum elfogadása fordulópontot jelent az európai biztonság szempontjából. Nagyratörő lépéseket határoz meg a következő évtized biztonság- és védelmi politikájára vonatkozóan – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

(MTI)

Orbán szerint veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán

Veszélyes javaslatok vannak az asztalon – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott tanácskozása után. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „az előző hét sem volt könnyű, ez a hét azonban még annál is nehezebb lesz: NATO- és európai uniós csúcs Brüsszelben”.

Orbán szerint vannak tagállamok, amelyek ismét felvetették, hogy légtérzárat hozzanak létre Ukrajna felett. A NATO azonban egy védelmi szövetség – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: „arra képesek és alkalmasak vagyunk, sőt az kötelességünk is, hogy egymást megvédjük, de a NATO területén kívül katonai akciókban bonyolódni nem dolga a NATO-nak.”

Magyarország álláspontja világos, sem katonát, sem fegyvert nem akarunk küldeni a NATO területén túlra

– jelentette ki.

A másik javaslat, amellyel meg kell majd birkózni, az orosz gáz- és olajellátás kérdése – mondta Orbán Viktor, megjegyezve: ezt tíz nappal ezelőtt már sikerült rendezni tíz nap erejéig, akkor világossá tették, hogy a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más európai uniós ország esetében „aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terheket jelent.”

Jobban fájna nekünk, mint Oroszországnak, akit a szankciók egyébként céloznak

– jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve: közösen néhány országgal fellépünk és ismét meg fogjuk védeni Magyarország energiaellátását és az ország működésének biztonságát.

Zelenszkij: Soha nem fogunk meghajolni Oroszország ultimátumai előtt

Volodomir Zelenszkij ukrán államfő egy ukrán közszolgálati műsorszolgáltató által közzétett és a Reuters által idézett interjúban kijelentette, az olyan városok, mint Kijev, Mariupol vagy Harkov nem fogadják el az orosz megszállást, és soha nem fognak meghajolni Oroszország ultimátumai előtt.

Az ukrán elnök hozzátette: Ukrajna nem tudja teljesíteni az oroszok ultimátumát.

Oroszország hétfő délelőttöt tűzte ki Ukrajnának, hogy adja fel az ostromlott Mariupol kikötővárost. Ha leteszik a fegyvert, a civilek és a katonák biztonságban elhagyhatják a várost – így szólt az oroszok feltétete.

Ukrajna azonban figyelmen kívül hagyta ezt az ultimátumot, és azt mondta, hogy a megadás nem opció.

(BBC, Guardian)

Zaporozszsja kormányzója szerint lövik az oroszok a Mariupolból menekülőket

Olekszandr Sztaruh közölte, hogy találatok érték a buszokat, amelyek a civileket menekítik ki a frontvonalról. A támadásokban négy gyerek megsérült, őket kórházba vitték.

Az oroszok ukrán újságírókat raboltak el

Az ukrán nemzeti újságírószakszervezet vezetője közölte Telegramon, hogy  az orosz hadsereg újságírókat rabolt el Melitopolban.  Fegyveresek törtek be Mihailo Kumok kiadóvezető, Jevhenyia Borian szerkesztő, valamint Jubov Csajka és Julia Olhovska újságírók lakásába, majd elrabolták őket. Mindannyian a Melitopolskie Vedomosti, egy helyi újság munkatársai.

Órákig fogságban voltak, mielőtt szabadon engedték őket, de azt még nem tudni, milyen állapotban vannak.  A Hromadske nevű újság nemrég közölte, hogy egy újságírójuk, Viktoria Roscsina március 15-én eltűnt. Roscsina Mariupolba tervezett utazni március 12-én, de azóta nem tudják felvenni vele a kapcsolatot a kollégái. Úgy tudják, az oroszok letartóztatták.

Berendelték az oroszok a moszkvai amerikai nagykövetet

Bekérették John Sullivan moszkvai amerikai nagykövetet hétfőn az orosz külügyminisztériumba, ahol demarsban részesítették és tiltakozó jegyzéket adtak át neki Joe Biden amerikai elnök „Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett elfogadhatatlan kijelentéseivel kapcsolatban”. Mint emlékezetes, Biden a múlt hét szerdán jelentette ki, hogy Putyin „háborús bűnös”, mert több tízezer katonát küldött Ukrajnába, majd pénteken „gyilkos diktátornak”, „igazi gazembernek” nevezte az orosz elnököt.

Az orosz diplomáciai tárca részéről a hivatalos közlemény szerint hangsúlyozták, hogy az amerikai elnök ilyen magas rangú államférfiúhoz méltatlan kijelentései az amerikai-orosz kapcsolatokat a szakítás szélére sodorják”.

A nagykövetet figyelmeztették, hogy Oroszország az ellene irányuló ellenséges lépésekkel szemben határozottan és keményen fel fog lépni.

Az Egyesült Államok nem tudja megerősíteni, hogy az oroszok tényleg hiperszónikus bombával lőtték-e Ukrajnát

És szerintük elég kevés értelme van ennek a fegyvernek katonai szempontból. Egy amerikai védelmi hivatalnok a Reutersnek azt mondta, a fegyver használata inkább üzenet lehet a Nyugat számára.

Erről írt Mark Galeotti Oroszország-szakértő is korábban, aki szerint a fegyver használata két dolgot jelenthet:

  • Az egyik, hogy az oroszok kezdenek kifogyni a drága, irányítható rakétákból, ami azt jelenti, hogy a háború következő szakaszában az egyszerűbb rakéták miatt több lehet a civil áldozat.
  • A másik pedig, hogy a rakéta használata nem túl kifinomult üzenet a Nyugat számára, ugyanis erre a rakétára nukleáris töltetet is lehet szerelni.

A moszkvai bíróság betiltotta a Facebookot és az Instagramot

Az anyacéget pedig hivatalosan is szélsőséges szervezetnek bélyegezték. A tiltás nem vonatkozik a WhatsApp nevű üzenetküldő szolgáltatásra, ami nagyon népszerű Oroszországban. A bíróság a moszkvai ügyészség korábbi döntését hagyta helyben, amit a Facebook anyacége, a Meta megtámadott.

Putyin nácítlanítási hadműveletének következő áldozata egy 96 éves holokauszt-túlélő

A német sajtó arról ír, hogy Boris Romancsenkó pénteken halt meg, amikor találat érte az otthonát, amiről az unokája számolt be. Romancsenkó túlélte a buchenwaldi koncentrációs tábort.

Legalább 925 civil halt meg eddig Ukrajnában

Március 20-ig bezárólag 925 civil vesztette életét Ukrajnában az ország február 24-én kezdődött orosz megszállásában. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága legfrissebb adatai szerint 1496 a sérültek száma. A szervezet azonban felhívja a figyelmet, hogy a számok jóval magasabbak lehetnek, mert a rendszeresen bombázott városokból (mint például Mariupolból) még nem tudtak ellenőrizni minden adatot.

Az oroszok tüzet nyitottak a békésen tüntető ukránokra Herszonban

Egy, a Guardian által is közzétett, Twitteren publikált felvételen állítólag az látható, hogy az orosz erők villanógránátokat dobtak a városban tüntető ukránok közé. A felvételen lövések zaja is hallatszik.

Herszon volt az első nagyobb ukrán város, amelyet az orosz hadseregnek sikerült elfoglalnia a február 24-én indított invázióban. Azóta azonban a városban maradt ukrán civilek folyamatosan tüntetnek. A mostani demonstrációban a hírek szerint ketten sérültek meg.

Szijjártó: Új dimenzióba léptünk

Új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében, ezért mostantól még keményebben, még egyértelműbben kell fellépnünk nemzeti érdekeink, vagyis a béke és a biztonság magyarországi szavatolása érdekében – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszterei ülésének szünetében hétfőn. Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: a NATO múlt héten elfogadott pozíciója egybeesik Magyarország nemzeti biztonsági érdekeivel, amelyek szerint mindent meg kell tenni azért, hogy a katonai szövetség ne keveredjen bele a háborúba és hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra.

Figyelmeztetett, hogy a néhányak által javasolt repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása háborús kockázatot jelent, ugyanis légi háborúhoz vezet. A szintén javasolt békefenntartó misszió felállítása Ukrajnában pedig magában hordozza a szárazföldi háború kockázatát – szögezte le.

Világosan kell beszélni ezekről a kérdésekről. Ez egy új háborús kockázat

– fogalmazott a miniszer, és hozzátette: a magyar kormány álláspontja egyértelmű, Magyarország ki akar maradni a háborúból. Ragaszkodik a NATO álláspontjához és ellenezni fogja azokat a javaslatokat, amelyek például repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása révén légi, békefenntartó misszió felállításával Ukrajnában pedig szárazföldi háború kockázatát hordozzák magukban – húzta alá.

A miniszter kijelentette: Magyarország nem blokkolja, hogy az uniós tagállamok még több fegyvert szállítsanak Ukrajnába, rögzítette ugyanakkor: Magyarország nem szállít fegyvert, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását az ország területén. Hozzátette: mivel az ilyen szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontoknak minősülnek, a magyar kormány sem Magyarországot, sem az Ukrajnában, köztük a Kárpátalján élő embereket nem akarja kitenni ilyen kockázatnak.

A menekültek befogadásával és megsegítésével kapcsolatban a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, noha mások mellett Magyarország és Lengyelország érdemeit elismerik, ettől a két országtól mégis visszafogják az uniós forrásokat.

Amíg az Európai Unió nevében és részben helyett viseljük ezeket a terheket, mi vagyunk az a két ország, melynek nem adják oda az uniós forrásokat

– fogalmazott Szijjártó Péter, majd hozzátette: Magyarország jelezte a helyzet hitelességének hiányosságait.

Az oroszországi energiaszállítás korlátozását, vagy leállítását eredményező, esetleges uniós szankciók tekintetében a miniszter elmondta, erről “európai egység egész biztosan nem tud majd kialakulni”. Magyarország egyértelműen vörös vonalként kezeli az energiaszállításokkal szembeni szankciókat – hangsúlyozta.

Nem fogunk támogatni olyan szankciós intézkedéseket, melyek Magyarország energia-ellátásának biztonságát kockáztatják

– fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Hozzátette: a legutóbb tárgyalt, újabb szankciós csomag, noha nem vet ki megszorító intézkedéseket az Oroszországól érkező gázszállításokra, megnehezíti az uniós tagjelölt Szerbia energiaellátása biztonságának szavatolását. Ha az Unió gyorsabb lett volna a bővítési politika terén, ha a nyugat-balkáni országok, köztük Szerbia már az Európai Unió tagja lenne, mindez már nem lenne probléma – emelte ki.

Szijjártó Péter végezetül leszögezte, hogy Kárpátalja megyei kormányzója kérésének eleget téve Magyarország készen áll a háború elől Ukrajna belső területéről a régióba érkezők megsegítésére, és minden, Magyarországra érkező menekültnek biztosítja az ellátást.

(MTI)

Borrell: súlyos háborús bűncselekmény Mariupol támadása

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve súlyos háborús bűncselekménynek nevezte az ukrajnai Mariupol város elleni orosz támadást. „Ami most Mariupolban történik, az súlyos háborús bűncselekmény. Az oroszok mindent lerombolnak, lebombáznak és válogatás nélkül mindenkit megölnek” – jelentette ki Borrell a jelen lévő újságíróknak az MTI tudósítása szerint.

Elmondta, hogy a külügyminiszterek hétfői tanácskozásukon megvitatják az Ukrajnának nyújtandó további támogatást, valamint azt, hogy a már bevezetett gazdasági büntetőintézkedések sorát kiegészítsék-e az orosz energiaágazatot célzó újabb szankciókkal.

Annalena Baerbock német külügyminiszter is határozottan elítélte az ukrajnai civilek elleni támadásokat. „A törvény feladata hogy megítélje, ezek a támadások minek minősülnek, de számomra egyértelmű hogy ezek háborús bűncselekmények” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy ezek a támadások is azt erősítik meg, hogy az EU-nak, mint szabályokon alapuló nemzetközi rendet követő közösségnek egyértelműen el kell szigetelnie az orosz rezsimet. Baerbock hangsúlyozta azt is, hogy Németországnak fokozatosan, de feltartóztathatatlanul meg kell szabadulnia az orosz energiahordozóktól való függőségtől.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter azon a véleményen volt, hogy „nem szabad belefáradni Oroszország szankcionálásába és Ukrajna támogatásába”. Azt is kiemelte, hogy az EU-nak meg kell fontolnia, mi az a határ, amelynek átlépése után Oroszországra még keményebb szankciókat vethetnek ki, mivel számára úgy tűnik hogy az ukrajnai városok és civilek bombázása még mindig nem elég meggyőző érv néhány tagállam számára. „Úgy vélem, elkerülhetetlen, hogy beszélni kezdjünk az energiaágazatról, legfőként a kőolajról, mert ez az orosz költségvetés legfontosabb forrása. Az kőolaj ráadásul elég könnyen pótolható” – jelentette ki.

A hétfői külügyi tanács várhatóan nem állapodik meg új szankciókról Oroszország ellen, azonban a külügyminiszterek megbeszélést folytatnak az úgynevezett stratégiai iránytűről annak jóváhagyása céljából. A stratégiai iránytű egyértelmű politikai és stratégiai iránymutatást nyújt majd a biztonságra és védelemre vonatkozó, az elkövetkező 5-10 évre szóló uniós megközelítéshez. Célja az EU védelmi cselekvőképességének növelése és egy gyorsreagálású védelmi rendszer létrehozása.

Ruszkik haza! Németh Zsolt szerint ebben egység van

A Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea kérdezte a politikust, aki azt mondta, Orbán Viktor, a Fidesz, a kormány és az Országgyűlés is osztja az ő véleményét, hiszen erről szól a parlamenti határozat is, az technikai kérdés, hogy nem küldünk fegyvert, katonát Ukrajnába.

Kapcsolódó
Németh Zsoltot megkérdezték, Orbán Viktor is azt mondja: Ruszkik haza? – videó
Szabó Tímeának a fideszes politikus azt mondta, tulajdonképpen igen, erről szól ugyanis az országgyűlési határozat is, így az ő véleménye egy egységes álláspontot tükröz.

A lengyel miniszterelnök az orosz oligarchák vagyonának befagyasztását kéri Svájctól

Az orosz oligarchák vagyonának befagyasztását kérte Svájctól a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki, aki erről az Ignazio Cassis svájci elnökkel folytatott varsói megbeszélését követően számolt be az MTI tudósítása szerint. Az Ignazio Cassisszal közös sajtóértekezleten Morawiecki elmondta: a tárgyalás során elítélték az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnöket, és megbeszélték, hogyan vehetne részt Svájc – amely nem az Európai Unió tagja – „az emberi jogokat eltipró, brutális katonai erővel szembesülő kollektív cselekvésben”.

Különféle szankciós mechanizmusokat vitattak meg, amelyek az Európai Tanács e heti brüsszeli értekezletén is napirendre kerülnek – számolt be Morawiecki. „Megfelelő módon” kell hozzáállni az orosz oligarchák Svájcban elhelyezett vagyonához, vagyis be kell fagyasztani, el kell kobozni őket – szorgalmazta, hozzátéve: azt kérte a svájci elnöktől, hogy országa nagyon határozottan kezelje az ügyet.

Újságírói kérdésre Morawiecki elmondta: a brüsszeli csúcstalálkozón az lesz a fő lengyel követelmény, hogy az egész Európai Unió minél gyorsabban mondjon le az orosz kőolajról, amely  Moszkva fő bevételeit adja. Fontos a földgáz és a szén is, de a költségvetési bevételek szempontjából, amelyeket majd a háborúra szánnak, mégis kevésbé lényegesek – jegyezte meg.

Odessza polgármestere megerősítette, hogy orosz csapás érte a külváros lakóövezetét

Odessza hétfőn polgármestere közölte, hogy az orosz erők, hogy csapást mértek lakóépületekre a fekete-tengeri kikötőváros külső lakónegyedére. Ez az első ilyen igazolt támadás, noha hétfőn, a reggeli órákban már voltak jelei a készülődő támadásnak.

A városi tanács tájékoztatása szerint a támadásnak nem volt halálos áldozata, tűz azonban így is keletkezett.

„Ezek lakóépületek, ahol békés emberek élnek” – mondta Gennagyij Truhanov odesszai polgármester.

(AlJazeera)

Ukrajna szerint folytatják a „kényszermozgósítást” az oroszok által támogatott szeparatista régiókban

Folytatják a helyi lakosság „kényszermozgósítását” a szeparatista hatóságok a két, oroszok által támogatott szeparatista ukrajnai régióban, közölte az ukrán vezérkar. Egy Facebook-bejegyzésben azt írták, hogy a Luhanszki Népköztársaságban található Sztanyicsno-Luhanszk községben élő 18-60 év közötti férfiakat értesítették, hogy április 1-jén regisztráció céljából jelentkezniük kell a helyi rendőrségen.

Ennek a „regisztrációnak” az okait nem magyarázzák meg, de összefügghet a 2. hadtest harctéri mozgósításának következő hullámával

– tették hozzá.

(AlJazeera)

35 órás kijárási tilalmat rendeltek el Kijevben

A BBC kijevi tudósítója szerint új, 35 órás kijárási tilalmat rendeltek el az ukrán fővárosban, amely ma este 8 órától szerda reggel 7 óráig tart.

Ez idő alatt bárkit, akit külön igazolás nélkül az utcán találnak, vagy aki nem óvóhelyre siet, ellenségnek fognak tekinteni – szól a figyelmeztetés.

Olvasói sztorik