Pozitív fejleményekkel ért véget a tárgyalások harmadik köre, újabb szankciókon dolgozik az EU

Nyomást kell gyakorolnia Kijevre az Európai Uniónak a humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében,

hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn telefonon tárgyalt az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel.

Az MTI tudósítása szerint Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők már többször is fegyvernyugvást hirdettek annak érdekében, hogy a polgári lakosságot humanitárius folyosókon át kimenekítsék az ostromlott ukrán városokból. Az orosz elnök szerint az evakuálást az orosz erők által ostromgyűrűbe vett városokból az „ukrán nacionalista zászlóaljak” akadályozzák, amelyek az orosz elnök szerint erőszakot alkalmaznak a civilekkel szemben, és provokációkat követnek el.

A Kreml szerint Putyin felhívta az Európai Uniót, hogy ténylegesen járuljon hozzá az emberek életének megmentéséhez, gyakoroljon nyomást a kijevi hatóságokra, és vegye rá őket a humanitárius jog tiszteletben tartására.

Putyin a Narendra Modi indiai kormányfővel folytatott hétfői telefonbeszélgetése során ígéretet tett arra, hogy az orosz fegyveres erők mindent meg fognak tenni a Szumi ukrán városban rekedt indiai állampolgárok evakuálása érdekében. Modi kifejezte készségét, hogy a konfliktus mielőbbi rendezéséhez bármilyen módon hozzájáruljon. Indiai tájékoztatás szerint Modi üdvözölte a Moszkva és Kijev között megindult tárgyalásokat, és közvetlen kapcsolatfelvételt szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.

Közben az orosz digitalizációügyi minisztérium közleményt adott ki azoknak az állításoknak a cáfolatára, amelyek szerint Oroszország le akarna csatlakozni az internetről. A tárca szerint az a kormányhivataloknak szétküldött távirat, amelyre a hír terjesztői hivatkozni szoktak, olyan egyszerű „kiberhigiéniai ajánlásokat” tartalmaz, amelyek segítenek a hatékonyabb munkaszervezésben, az erőforrásoknak a rosszindulatú forgalomtól történő megvédésében, a szolgáltatások és domainnevek fenntartásában.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn újabb részleteket tett közzé a korábban Igor Konasenkov katonai szóvivő által hangoztatott állítással kapcsolatban, miszerint Ukrajnában amerikai finanszírozású katonai biológiai kísérletek folytak. Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka szerint egy több mint 30 biológiai laboratóriumból álló ukrajnai hálózat a nemzetközi jog megsértésével, szintetikus biológiai módszereket alkalmazva, egyebek között mikrobák patogén tulajdonságainak felerősítésén dolgozott. A tábornok azt állította, hogy a lvivi biolaboratóriumban pestis, lépfene és brucellózis kórokozóival, a harkivi és poltavai laboratóriumokban pedig diftéria, szalmonellózis és vérhas kórokozóival dolgoztak. Az orosz hadsereg birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán egészségügyi minisztérium február 24-én, az orosz invázió kezdetének napján elrendelte a laboratóriumokban lévő biológiai anyagok haladéktalan megsemmisítését és a biológiai programok sürgős leállítását.

A Reuters hírei szerint befejeződött a béketárgyalások harmadik köre, aminek végén apró pozitív eredményekről számolhatnak majd be odahaza a delegációk tagjai. A hírügynökség szerint az egyetértési pontok a humanitárius folyosók ügyében valósultak meg.

A Reuters jelentése szerint egy ukrán tárgyaló is megerősítette, hogy történt előrelépés a fenti konfliktus megoldásában.

Újabb szankciókat léptet életben Kanada, ezúttal 10 személy került az észak-amerikai ország célkeresztjébe. A BBC nem ír arról, pontosan kikről van szó, mindössze a hivatalos tájékoztatásra szorítkozik, ami jelzi, hogy az érintettek mind tevékeny részesei Ukrajna inváziójának.

Justin Trudeau miniszterelnök azt azért elmondta, hogy a 10 személy között találni volt és jelenlegi magas rangú kormányzati tisztviselőket, oligarchákat és a jelenlegi orosz vezetés támogatóit is, de konkrét személyeket ő sem nevezett meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szankcionálandó személyeket a bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij listájáról válogatták össze.

Letartóztattak egy férfit Írországban, miután a furgonjával belehajtott a dublini orosz nagykövetség kapujába. A BBC szerint nincs sérültje az esetnek.

Az ír főváros rendőrsége károkozásként vizsgálják az esetet, a nagykövetség közelében lévő utakat átmenetileg lezárják.

Az esetről az RTE nevű helyi csatorna tett közzé videót a Twitteren:

A large truck has crashed through the gates of the Russian embassy in south Dublin. One man has been arrested. pic.twitter.com/35yLDfGhEd

— RTÉ News (@rtenews) March 7, 2022

További amerikai csapatok telepítését ígérte a balti államokba Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn, miután Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterrel tárgyalt Vilniusban.

Az amerikai diplomácia vezetője hétfőn villámlátogatást tesz a három balti államban. Bejelentette, hogy további 400 amerikai katona érkezik Litvániába a következő napokban. A balti országban jelenleg 500 amerikai katona állomásozik.

Oroszország Ukrajnában kezdett hadműveletei óta Washington mintegy hétezer katonát küldött Európába, ennek a kontingensnek egy részét irányítja át a balti NATO-tagállamba.

Blinken egyben az Egyesült Államok szolidaritásáról biztosította a másik két balti NATO-tagállamot, Észtországot és Lettországot is. Úgy fogalmazott, hogy Washington “szent kötelességének” tartja az észak-atlanti szervezet alapokmányának 5. cikkét, amely kimondja, hogy ha valamelyik tagállamot támadás éri, azt a NATO egésze elleni támadásnak tekintik.

Landsbergis az ukrán háborús helyzetről szólva kijelentette:

Nem hagyhatjuk, hogy ukrán városokból újabb Srebrenica, Groznij vagy Aleppó váljék. Folytatni kell Ukrajna támogatását.

Blinken Vilniusból Rigába utazott tovább, ahol Edgars Rinkevics lett külügyi tárcavezetővel tárgyalt. “A legutóbbi fejlemények tükrében nagyon üdvözölnénk állandó amerikai alakulat jelenlétét Lettországban” – jelentette ki Rinkevics az amerikai külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón.

Nincsenek többé illúzióink Vlagyimir Putyin elnök Oroszországáról, nincs jó okunk feltételezni, hogy Oroszország változtat a politikáján – tette hozzá a lett külügyminiszter.

Az ukrán katasztrófavédelem információi szerint 13 civil halt meg a Kijev melletti Makariv városában hétfő délután, miután az oroszok légicsapást mértek a helyi kenyérgyárra.

Az orosz megszállók légicsapást mértek egy pékségre a kijevi régióban található Makarivban. A pékség területére csapódó lövedék következtében 13 ember halt meg, öt embert sikerült kimenteni a romok közül. A pékségben összesen 30 ember volt

– írták az ukrán fegyveres erők a Guardian inforációi szerint.

Miután a hétvégén Anthony Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy Washington nagy erőkkel tárgyal Európa országaival annak érdekében, hogy betiltsák az orosz olaj importját, a brit miniszterelnök, Boris Johnson is elismerte, hogy nagyon gyorsan történnek a dolgok, főleg annak tükrében, hogy pár héttel ezelőtt senkinek eszébe sem jutott volna, hogy ilyen szankciókat kell meghozni.

Meg kell vizsgálnunk, hogyan tudunk a lehető leggyorsabban megszabadulni a függéstől, amit az orosz olaj okoz. Mindenki ezt teszi, mindenki ugyanazon az úton jár. Lesznek országok, akik könnyebben veszik majd az akadályt, mások nehezebben. De együtt fogjuk megcsinálni, és együtt fogunk dolgozni azon, hogy mindannyian rendelkezzünk a szükséges helyettesítőkkel

– mondta Johnson a Guardian információi szerint.

Közben a Kyiv Independent arról számolt be, hogy Németország kancellárja, Olaf Scholz elutasította az olajimportra javasolt európai embargót, mert nem akarja, hogy a szankciók levét a német emberek igyák meg. Hasonlóan érvelt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki hétfői Facebook-videójában azt mondta, hogy a szankciók kiterjesztésének eredménye az lenne, hogy a magyar emberek fizetik meg a hábrú árát.

Az MTI összefoglaló jelentést adott ki arról, hogy Ukrajna területén milyen változások voltak az elmúlt napban. Az összefoglaló ukrán hivatalos közléseken alapszik.

Az ukrán külügyminisztérium hétfő délután például azt közölte:

• az orosz tüzérségi tűz miatt lehetetlen a civilek evakuálása Kijevből, Mariupolból, Szumiból, Harkivból, Volnovahából és Mikolajivból. A közlemény szerint a tüzérségi támadás megakadályozza az ukránok és külföldiek menetoszlopának kijutását, valamint a gyógyszerek és az élelmiszerszállítmányok bejuttatását.
• Az ukrán erők visszafoglaltak egy települést az északkelet-ukrajnai Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa közelében – közölte hétfőn Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója. A Harkiv megyei Csuhujiv településen kialakult helyzetről – ahol a háború kezdete óta folynak a harcok – további részletek nem ismeretesek.
• Az ukrán haditengerészet a dél-ukrajnai Odessza megye védelme közben a Fekete-tengeren rálőtt egy orosz hadihajóra, amely visszavonult – közölte hétfőn a haditengerészet a Facebook-oldalán.
• Az ukrán erők hétfőn visszafoglalták a dél-ukrajnai Mikolajiv repülőterét – közölte videoüzenetében Vitalij Kim, Mikolajiv megye állami közigazgatási hivatalának a vezetője. “A gépek jelenleg nem tudnak ugyan felszállni, de a repülőtér a miénk” – közölte Kim. A visszafoglalt repülőteret az orosz erők harckocsikkal lövik – közölte később a megyei kormányzó.
• A főváros közelében fekvő, orosz tüzérségi tűz alá vett Irpinyből hétfőn megkezdődött a polgári személyek evakuálása – közölték helyi vezetők. Az orosz erők a város mintegy 30 százalékát tartják ellenőrzésük alatt, a város többi része az ukránok kezén van.
• Több mint 900 ukrajnai városban nincs áram-, vízszolgáltatás és fűtés az orosz támadás következtében – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.
• Az energiaügyi minisztérium szerint Ukrajna-szerte 646 ezer ember otthonában nem működik az áramszolgáltatás, és több mint 130 ezren vannak gázszolgáltatás nélkül.

Andrej Kozirev hosszan írt a Twitteren arról, hogy milyen motivációi lehetnek Putyinnak az orosz-ukrán háború kapcsán.

A volt orosz külügyminiszter szerint tévedés azt hinni, hogy az orosz elnök megbolondult, ez egyáltalán nincs így. Amit Putyin tesz- Kozirev szerint – logikus, racionális, noha borzalmas. Viszont következik a putyini logikából, amely nem tekintette önálló államnak Ukrajnát soha, főleg akkor nem, ha egy nyugatbarát kormánya van. Kozirev szerint Putyin a háború ellenére is racionális szereplő, aki ugyanakkor nem fogja a nukleáris opciót használni. Ezentúl rengeteg pénzt költöttek a hadseregre Oroszországban, és a Kreml szerint pedig az Unió gyenge szereplő, Biden elnök pedig alkalmatlan elnöknek. Ezek a volt külügyminiszter szerint mind abba az irányba mozdította Putyint, hogy van értelme megindítani a háborút.

Elérték a kapacitásaik korlátait a lembergi (Lvov) civileket kimenekítő erők, így a város polgármestere, Andrij Szadovij a nemzetközi segélyszervezetekhez fordul.

A városvezető közlése szerint az elmúlt napokban több százezer civil hagyta el a nyugat-ukrajnai települést, naponta közel 50 ezren fordulnak meg a város vasútállomásán, most viszont bajban vannak. A városban nagyjából további kétszázezer ember van, aki szeretné elhagyni Lemberget. Hogy ezt megtehessék, Szadovij segélykiáltást intézett a Nyugat felé. A Guardian így tolmácsolta szavait:

Felszólítjuk a nemzetközi humanitárius szervezeteket, hogy jöjjenek ide és segítsenek!

Két lehetőség van.

Kapcsolódó

Kövér László: Az ukránok vagy leteszik a fegyvert, vagy felmorzsolják őket az oroszok

Fórumozott a házelnök, aki szerint olyan állapotban van az ellenzék, hogy neki nosztalgiája van Horn Gyula után.

A BBC szúrta ki, hogy Oleg Deripaska orosz milliárdos a Telegramon írt posztjában deklarálta, hogy minél előbb békét kell teremteni Ukrajnában.

Deripaska, aki Oroszország legnagyobb ipari vállalatai közül többnek is alapítója volt, Yuval Noah Harari izraeli történész TED-előadására reagált, kifejezve, hogy szerinte békére van szükség. A milliárdos hozzátette azt is, hogy meglátása szerint soha nem lesz már olyan a világ, mint a konfliktus kirobbanása előtt volt, és Oroszország sem lesz már soha a régi.

Megkezdődött Fehéroroszországban a béketárgyalások harmadik köre Ukrajna és Oroszország között – írta meg a CNN az oroszországi Russia 24 állami médiaügynökség információi alapján. Utóbbi médium bizonyítékként egy fotót is közzétett a már jól ismert szereplőkről.

Vera Litovcsenko hegedűművész élete is fenekestül felfordult, mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. A zenetanárként is tevékenykedő ukrán nő most többedmagával egy harkivi pincében bújik meg, ahol a lakosság az oroszok bombázását igyekszik épségben átvészelni.

Litovcsenko a saját eszközeivel igyekszik lelket önteni az emberekbe a búvóhelyükön, a Guardian tudósítója ott volt a helyszínen, amikor a nő hangszert ragadott és a háborút leginkább megszenvedő civileknek játszott.

Egy család lettünk itt a pincében,  amikor játszottam, sírtak. Néhány pillanatra megfeledkezhettek a háborúról, a gondolataik valahol máshol jártak

– mondta a Guardiannek Vera Litovcsenko, akit az egyik tanítványa ihlette meg, akiről látott egy videót a Facebookon. A fiatal zenész a felvételen szintén egy búvóhelyen zenélt a sorstársainak.

Ebben a cikkben már írtunk ezekről a feltételekről, de érdemes még egyszer átvenni őket. A BBC is beszámolt róla, hogy Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője felsorolta azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén Oroszország azonnal leállítja a hadműveletet.

• Ezek közül az első annak alkotmányba foglalása, hogy Ukrajna nem lesz katonai szövetségek tagja (például a NATO-é)
• valamint a 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget Oroszországhoz tartozásának
• valamint a Donyec-medence két szakadár “köztársasága” függetlenségének elismerését.

Peszkov azt is mondta, hogy Oroszországnak nem lesz több területi követelése Ukrajna felé.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint átengedik azokat is, akiknek nincs, vagy lejárt, esetleg nem megfelelő vagy hiányos az útiokmánya.

Kapcsolódó

Okmány nélkül és lejárt iratokkal is beengedik az ukrajnai háború elől menekülőket

Helyi hírügynökségekre hivatkozva írja a BBC, hogy az ukrán delegáció megérkezett Fehéroroszországba, a tárgyalások harmadik fordulójának helyszínére.

A lap szerint a tárgyalások újabb körének fókuszában ezúttal is a humanitárius folyosók megnyitásának, illetve fenntartásának a kérdése áll majd. A legutóbbi tárgyaláson már megállapodtak a felek abban, hogy ilyen módon kísérlik meg a civil lakosság kimenekítését a harcok kereszttüzébe került településekről, ám az elképzelések kútba estek, miután az orosz fél a tűzszünet alatt is folytatta a bombázást.

Korábban az orosz fél arra tett javaslatot, hogy a Kijevből menekülők számára olyan útvonalat hozzanak létre, ami Fehéroroszországba, Oroszország szövetségeséhez vezet, míg a harkiviakat egyenesen Oroszországba vezették volna a humanitárius folyosókon. A javaslatot Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Irina Verescsuk elfogadhatatlannak, az ország elnöke, Volodimir Zelenszkij pedig teljesen erkölcstelennek nevezte.

Törökországban.

Kapcsolódó

Megvan, hogy hol és mikor találkozik egymással az orosz és az ukrán külügyminiszter

A Kreml szerint adottak a feltételek, hogy leállítsák a háborút.

Lemondott posztjáról Magyarország szczecini tiszteletbeli konzulja, Artur Balazs, egy nyilvánosságra került követségi levél szerint azért, mert számára védhetetlen az Orbán-kormánynak az orosz-ukrán háború ügyében képviselt álláspontja.

Artur Balazs azt várta volna, hogy Orbán egyértelműen kiálljon Ukrajna mellett és Putyin inváziója ellen.

Kapcsolódó

Lemondott Magyarország tiszteletbeli konzulja, mert szerinte védhetetlen a kormány álláspontja az orosz-ukrán háború ügyében

Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, egyre csak szaporodtak azok a mozzanatok, amelyek kényessé válhatnak a miniszterelnök számára. Összeszedtük ezeket.

Kapcsolódó

Tíz ellentmondás, amivel Orbánt és a NER-t megcsapta az orosz-ukrán háború

Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, egyre csak szaporodtak azok a mozzanatok, amelyek kényessé válhatnak a miniszterelnök számára. Összeszedtük ezeket.

Tekintettel az ukrajnai helyzet alakulására és „Moszkva felelőtlenségére az ukrajnai polgári lakossággal szemben”, az Európai Unió további szankciókon dolgozik – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn délelőtt Brüsszelben, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel folytatott tanácskozása előtt tartott sajtótájékoztatójukon.

Az elnök elmondta: három kemény szankciócsomag van már érvényben Oroszországgal szemben, „arra kell koncentrálni, hogy ne maradjanak kiskapuk, és a szankciók hatása maximális legyen”. Mint mondta, „a hatályos büntetőintézkedések valóban harapósak, már tapasztalni lehet az orosz gazdaság (…) zavarait”.

Von der Leyen bejelentette: a brüsszeli bizottság kedden javaslatot fog előterjeszteni azzal kapcsolatban, hogyan szabadulhat meg az EU az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségtől. A javaslat szorgalmazni fogja az energiaellátás diverzifikálását, a megújuló energiaforrásokba történő beruházást és a jobb energiahatékonyság megteremtését.

Mario Draghi sajtónyilatkozatában felszólította az Európai Unió tagországait, hogy lehető leggyorsabban hajtsák végre az Oroszországgal szemben kiszabott szankciókat. Reményét fejezte ki, hogy minden tagállam kormánya olyan gyorsan intézkedik a szankciók végrehajtására vonatkozóan, mint az olasz vezetés. Szombaton például az olasz kormány közölte, hogy a helyi hatóságok 143 millió euró értékben villákat és jachtokat foglaltak le a szankciós listán jegyzett öt orosz magas rangú tisztviselőtől.

„Azt látjuk, hogy némely tagállamok, köztük Franciaország, Németország és Olaszország hatékonyan, gyorsan bonyolítják le a szankciós intézkedéseket, míg más tagországok kevésbé” – emelte ki Draghi. Azt is hangsúlyozta, hogy az uniós egység elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni lehessen a válságnak az EU-ra gyakorolt összes következményét, beleértve az ukrán menekülthullámot és az energiabiztonságot.

Draghi úgy vélte: az ukrán-orosz konfliktus megoldását szorgalmazó diplomáciai erőfeszítések nem jártak eddig eredménnyel, és Oroszország addig fogja folytatni a háborút, míg egész Ukrajna meg nem adja magát, és oroszbarát kormány kerül hatalomra Kijevben.

Ukrán zászlókat vontak fel hétfőn a prágai Hradzsinban, a cseh köztársasági elnökök székhelyén az Ukrajnával való cseh szolidaritás kinyilvánítására – írja az MTI a cseh elnöki iroda közleménye alapján.

Az ünnepélyes zászlófelvonáskor elhangzott a cseh és az ukrán himnusz. Ukrán zászlók lengenek a Hradzsin első várudvarán lévő oszlopokon, ahol máskor a cseh és az európai uniós zászlók lobognak.

A prágai várban hétfőn este kerítenek sort a legmagasabb cseh állami kitüntetések ünnepélyes átadására. Több meghívott vendég – köztük a cseh parlament két házának elnöke, a parlamenti pártok elnökei, képviselők, szenátorok, valamint az egyetemek és a főiskolák rektorainak többsége – már bejelentette, hogy nem vesz részt az ünnepi rendezvényen, tiltakozásul az ellen, hogy Milos Zeman államfő egészen az ukrajnai orosz invázió megindulásáig nyilvánosan támogatta Oroszország és Vlagyimir Putyin elnök politikáját.

Zeman aztán az orosz támadás napján nyilvánosan kijelentette, hogy tévedett Putyin megítélésében, az orosz katonai akciót a béke elleni bűntettnek minősítette, és határozottan kiállt Ukrajna mellett.

Az orosz védelmi minisztérium (MOD) illetékesei Moszkvában tárgyaltak az ENSZ képviselőivel hétfőn az ukrajnai helyzetről – írja a CNN. Minderre azután került sor, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár telefonon egyeztetett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel.

A minisztérium a találkozó után azt a tájékoztatást adta, hogy a felek elsősorban a humanitárius problémákra keresték a választ Ukrajna területén, valamint a donyecki és luhanszki népköztársaságokban. További részletek nem ismertek a megbeszélésről.

Guterres vasárnap szólalt fel a Twitterén, hogy elengedhetetlen a harcok szüneteltetése annak érdekében, hogy Mariupolból, Harkovból, Szumiból és az összes, a háború által sújtott területről biztonságban evakuálni tudják a civil lakosságot.

Az Európai Unió vezető tisztségviselői napokon belül tárgyalni kezdik Ukrajna tagjelöltségének kérdését, jelentette be a Twitteren Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Az EU szolidaritása, barátsága és példátlan segítőkészsége Ukrajna irányába megingathatatlan. A következő napokban tárgyaljuk Ukrajna tagsági kérelmét

– írja a belga politikus.

The EU’s solidarity, friendship and unprecedented assistance for #Ukraine are unwavering.

We will discuss Ukraine’s membership application in coming days.

— Charles Michel (@eucopresident) March 7, 2022

Az EU vezetői a tervek szerint csütörtökön Párizsban csúcstalálkozón tárgyalják az ukrajnai háborút és az ország esetleges EU-csatlakozását.