Ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijevben, több orosz bankot kizárnak a SWIFT-rendszerből

A Magyar Helsinki Bizottság négy nyelven készítette el a tájékoztatót, miután a kormány február 24-én éjjel rendeletben menedékesként ismerte el az Ukrajnából menekülők többségét. Ez egy, a menekült státusztól eltérő, ideiglenes, gyorsan adható védelmi forma, amiről a főbb tudnivalókat a magyar, ukrán, angol és orosz nyelvre is lefoídították.

Charles Michel után az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel is egyeztetett Zelenszkij. Közösségi oldalán azt írta az ukrán elnök, hogy megvitatták, miben tudna az EU az ukránok segítségére lenni, Zelenszkij bízik benne, hogy ezt amint lehet, meg is kapják.

Ukrajna fegyverrel a kézben harcol a megszállók ellen, hogy megvédje szabadságát és európai jövőjét. Ursula von der Leyennel egyeztettünk a hatékony segítségnyújtásról ezekben a hősies időkben. Úgy gondolom, az Unió Ukrajnát fogja választani

– fejezte ki reményét az ukrán elnök.

Ukraine is fighting the invader with weapons in hands, defending its freedom and European future. Discussed with @vonderleyen effective assistance to our country from 🇪🇺 in this heroic struggle. I believe that the #EU also chooses Ukraine.

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) February 26, 2022

Dmitrio Kuleba ukrán külügyminisztere azt írta Twitterén:

Követelem a világtól, hogy izolálják teljesen Oroszországot, űzzék ki a nagyköveteiket, vezessenek be embargót az olajra, tegyék tönkre Oroszország gazdaságát.

Rajta kívül megszólalt Volodimir Zelenszkij, a Kijevben bujkáló ukrán elnök is, miután az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel egyeztetett. Zelenszkij azt írta a Twitterén, döntő pillanathoz érkeztünk egy régóta húzódó kérdésben, abban a kérdésben, hogy Ukrajna felvételt nyerhet-e az Európai Unióba.

Közben a Guardian arról ír, hogy a moszkvai ukrán nagykövetség munkatársait Lettországba menekítették az orosz fővárosból. A lap szerint a követségen az elmúlt napokban mérsékelt háború ellenes megmozdulások folytak.

Oroszország 821 ukrán katonai objektumot semlegesített azóta, hogy csütörtök hajnalban hadműveletet indított Ukrajna ellen – közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombaton Moszkvában. Állítása szerint az orosz hadsereg 14 katonai repülőteret, 19 hadállást, 24 Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert és 48 radarállomást számolt fel. A szóvivő hozzátette: az ukrán haditengerészet nyolc hajóját érte találat, és számos repülőgépet, helikoptert, drónt, harckocsit és páncélozott járművet semmisítettek meg.

Konasenkov azt is elmondta, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszk térségéből érkező szakadárok mintegy 30 kilométeres sávot szereztek meg az ukrán kormányerőktől. A donyecki szakadárok orosz támogatással hat kilométert nyomultak előre – jegyezte meg.

Eközben az ukrán hadsereg arról tájékoztatott, hogy az oroszok 3500 katonát vesztettek a harcokban, és kétszázan estek az ukránok fogságába. Az ukrán erők 14  repülőgépet, 8 helikoptert, 102 harckocsit és 536 páncélozott járművet semmisítettek meg.

Ukrajna több részén továbbra is heves harcok dúlnak – állt a katonaság közleményében.

Rakéta talált el egy lakóépületet az ukrán főváros Zsuljani városrészében, az Igor Szikorszkij Kijevi nemzetközi repülőtér közelében. A BBC a Reuters értesüléseire hivatkozva azt írja, két rakéta csapódhatott be a környéken szombat reggel.

Folyik az épületben lakók kimenekítése, áldozatokról egyelőre nincs információ. A rakétatámadásban megsérült épületről fotót osztott meg a Twitteren Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere. Bejegyzésében Oroszország teljes izolációját, gazdaságának tönkretételét és olajembargó elrendelését kérte a világ vezetőitől.

Kyiv, our splendid, peaceful city, survived another night under attacks by Russian ground forces, missiles. One of them has hit a residential apartment in Kyiv. I demand the world: fully isolate Russia, expel ambassadors, oil embargo, ruin its economy. Stop Russian war criminals! pic.twitter.com/c3ia46Ctjq

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) February 26, 2022

Az orosz hadsereg bevette az Ukrajna déli fekvő, a kulcsfontosságú kikötőváros, Mariupol közelében fekvő Melitopol városát – jelentette az orosz védelmi minisztérium közleményére hivatkozva az Interfax hírügynökség, és a Szputnyik. A város bevételét később a Reuters hírügynökség is megerősítette.

Melitopol az első jelentősebb város, amit az oroszoknak a csütörtökön reggel indított invázió során sikerült elfoglalniuk. A városban a becslések szerint 150 ezer ukrán ember él – írja a BBC.

Nem tesszük le a fegyvert, megvédjük országunkat – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton  válaszul arra, hogy Moszkva korábban fegyverletételre szólította fel az ukrán hadsereget.

Не вірте фейкам. pic.twitter.com/wiLqmCuz1p

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) February 26, 2022

Ne higgyetek az álhíreknek, még mindig itt vagyok!

Az elnökről korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy elhagyta az országot, elrendelte, Ukrajna adja meg magát az oroszoknak. A felvételen Zelenszkij közölte, Kijevben marad. Felszólította az ukránokat, hogy védjék meg az orosz ostrom alatt álló fővárost.

A külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán egy videóban azt mondta, csak túl durva jelzőkkel tudná illetni azt a hazugságot, amit az uniós szankciókról mondott az Európai Néppárt elnöke.

Kapcsolódó

Szijjártó Péter: Legalább ilyenkor ne…

A magyar külügyminiszter szerint hazudott az Európai Néppárt elnöke a szanckiók ügyében.

Az ukrán hadsereg közölte, légicsapások érték Szumi, Poltava és Mariupol környékét; az oroszok a Fekete-tengerről indítottak Kalibr-rakétákat a térségek ellen, közölte az MTI. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadója azt mondta: kemény harcok zajlanak Mariupol környékén, de semmiképp sem fogják elfoglalni. Herszon, Odessza, Mikolajiv közelében is összecsapások vannak.

Közben egy szemtanú arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy puskaropogás hallatszott az ukrán főváros, Kijev kormányzati negyedének közelében szombat reggel. A hírügynökség tudósítója szerint a városközpontból tüzérségi támadás zaja hallatszik. Újra figyelmeztették a kijevieket, hogy keressenek menedéket, kerüljék az ablakokat és az erkélyeket, tegyenek meg minden óvintézkedést a leomló törmelékek és lövedékek ellen.

Globális téttel bír és a akár a jelenlegi világrendet is megváltoztathatja a Putyin által csütörtökön kirobbantott háború az általunk megkérdezett szakértők szerint.

Kapcsolódó

Új hidegháborút is hozhat az ukrán–orosz konfliktus, mégpedig Kína miatt

Globális téttel bír és a jelenlegi világrendet is megváltoztathatja a csütörtökön kitört háború az általunk megkérdezett szakértők szerint.

Joe Biden amerikai elnök arra utasította Antony Blinken külügyminisztert, hogy szabadítson fel 350 millió dollárt (több mint 113 milliárd forintot) Ukrajna biztonságának és védelmének megerősítésére – írja a Fehér Ház közleményére hivatkozva a CNN.

Egy éven belül ez a harmadik segélyösszeg, az Egyesült Államok így már több mint egymilliárd dollárral támogatja Ukrajnát.

A 350 millió dolláros felajánlást az után jelentették be, hogy Biden negyven percen át beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Több irányból támadják az ukrán fővárost, az utcai harcok Kijev belvárosában folynak, ahol folyamatos fegyverropogást és robbanások hangját hallani – jelenteti a helyszínről az amerikai Fox News tudósítója.

Russian forces are closing in on Kyiv. Intense fighting ongoing. pic.twitter.com/OfnOZtOMYf

— Trey Yingst (@TreyYingst) February 26, 2022

Ukrajna a semlegességről és megfelelő biztonsági garanciákról is hajlandó lehet tárgyalni Oroszországgal. Ezt a TASZSZ orosz hírügynükség alapján írja az MTI. A TASZSZ Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadójára hivatkozott. Mihajlo Podoljak az Unian ukrán hírügynökségnek azt mondta, hogy részletes megbeszélésre van szükség a békéről és a tűzszünetről.

Világos biztonsági garanciacsomaggal párosítva a semlegesség kérdése is olyan lehetőség, amely szóba kerülhet.

A Kreml pénteken tudatta, kész küldöttséget küldeni Minszkbe, hogy tárgyaljanak az ukrán kormány képviselőivel, ám Moszkva szerint Kijev inkább Varsót javasolta, majd nem reagált többé. Az ukrán elnöki hivatal közölte, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beleegyezett, hogy tárgyalások kezdődjenek a békéről és a tűzszünetről, és zajlanak az egyeztetések a helyszínről és az időpontról.

A The Washington Post szerint az Amerikai Egyesült Államok felajánlotta Vlodomir Zelenszkij ukrán államfőnek, hogy kimenekíti Kijevből, de ezt egyelőre visszautasította, noha korábban ő maga mondta, hogy ő Oroszország első számú ellensége, akit ki akarnak végezni. Az elnök ennek ellenére úgy döntött, marad. Szerinte Kijev sorsa most dől el. Az elnök előzőleg arra kérte az ukránokat, hogy ahol csak lehet, tartóztassák fel az ellenséget.

Oroszország megvétózta saját maga elítélését

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) megvétózta azt a határozati javaslatot, amely elítélte volna az Ukrajna elleni agressziót, csapatai azonnali visszavonására szólította volna fel Moszkvát. A javaslatot az Egyesült Államok és Albánia terjesztette a BT elé. 11 ország támogatta, Oroszország ellenezte, Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek tartózkodott. A 15 tagú ENSZ BT-ben az öt állandó tagnak, az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Oroszországnak, Franciaországnak és Kínának van vétójoga. A hivatalos szöveg így nem elítéli, hanem sajnálatát fejezi ki az orosz hadműveletek miatt és kikerült a szövegből az utalás az ENSZ Alapokmányának 7. cikkére is, amely a szankciókat és az erő alkalmazását szabályozza. Az eredeti dokumentum értelmében Oroszországnak vissza kellett volna vonnia a két kelet-ukrajnai szakadár népköztársaság elismerését is. A végleges változat nem utal személy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökre sem.

Az amerikai és a brit ENSZ-nagykövet élesen bírálta Oroszországot, amiért lerohanta Ukrajnát és aláássa a nemzetközi rendet. António Guterres ENSZ-főtitkár a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a világszervezet azért született,

hogy véget vessen a háborúknak. Ezt a célt ma nem sikerült teljesíteni,

de sosem szabad feladni. Felhívta a figyelmet, hogy óráról órára nő a szükséget szenvedők száma, civilek halnak meg, ezért a politikai vezetőknek a béke és a párbeszéd útjára kell áttérniük.

A Fox News helyszíni tudósítója szerint megkezdődött Kijev ostroma, heves utcai harcok folynak. Az ukrán hadsereg közben arról számolt be, hogy az orosz erők támadást indítottak egy katonai támaszpont ellen is a fővárosban, de visszaverték őket. Az oroszok éjszaka a város egyik fő ütőerének számítő Győzelem sugárúton is támadást indítottak, de állítólag ott is feltartóztatták őket. Az Interfax ukrán hírügynökség szerint az orosz egységek megtámadtak egy kijevi áramtermelő állomást is.

Az ukrán haderő bejelentette, megsemmisítettek egy Szu-25 típusú orosz harci gépet és egy Il-76 típusú katonai szállítógépet, amely szerintük orosz katonákat akart Ukrajnába vinni. A Kijev térségében lévő Vaszilkiv környékén az ukrán fegyveres erők orosz helikopter lelövéséről is hírt adtak. A Sky News brit hírcsatorna az NBC amerikai hírtévére hivatkozva bejelentette, Kazahsztán visszautasította, hogy részt vegyen az Ukrajna elleni offenzívában és nem ismeri el független államként a kelet-ukrajnai szakadár népköztársaságokat. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács üdvözölte a kazah döntést.