Nagyvilág

A 2004-es népszavazás és Gyurcsány miatt nem fogadja Márki-Zayt több erdélyi magyar önkormányzat sem

Koszticsák Szilárd / MTI
Koszticsák Szilárd / MTI
Örülnek neki, hogy az ellenzék nyit a határon túli magyarok felé, ugyanakkor számukra a népszavazás bűne még nem évült el.

Több erdélyi önkormányzati vezető is nemet mondott az ősz során Márki-Zay Péternek, amikor a ellenzéki miniszterelnök-jelölt kilátásba helyezte, hogy Erdélybe látogatna. Korábban az RMDSZ-es színekben tisztséget nyert nyolc elöljáró közös levélben jelezte, hogy a választásokig nem is kívánja őt fogadni – olvasható a szekelyhon.ro című oldalon. Maga a levél már hónapokkal ezelőtt megszületett, ám csak most került nyilvánosságra.

A lap birtokába jutott levelet négy megyei tanácselnök és négy megyeszékhely polgármestere írta alá:

  • Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere,
  • Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke,
  • Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere,
  • Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere,
  • Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke,
  • Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke,
  • Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere
  • és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

A levélben azt írják, pozitív fordulatnak tartják, hogy az ellenzék nyit a határon túli magyarok felé, mert el kell jönnie annak az időnek, amikor a külhoni magyaroknak a nemzethez való tartozását többé nem kérdőjelezi meg senki. Ennek ellenére nem terveznek közösködni az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjével, aminek oka a 2004. december 5-i népszavazás, amikor Magyarország lakosai a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosításásáról döntöttek.

Tisztelettel jelezzük, hogy az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást: december 5-e bűne nem évült el. Csalódást okoz számunkra, hogy Önök úgy gondolják, december 5-e már a múlté. Ez számunkra egyértelműen azt jelzi, hogy Önök nem érzik, milyen súlya és jelentősége volt a népszavazásnak a határon túli magyarság életében. Szeretnénk, ha tudnák, mi nem léptünk át rajta, és ez nem is lehetséges addig, amíg azok, akik a nemzet megosztását természetesnek tartották, Gyurcsány Ferenccel együtt az ellenzéki összefogás részei

– olvasható a levélben.

Bár a napokban Márki-Zay Péter kijelentette nem nyúlnának az Alkotmányhoz, helyette népszavazást kezdeményeznének az új alaptörvényről, a levelet aláíró nyolc elöljáró a levélben még úgy fogalmaz, aggodalommal tölti el őket, hogy az ellenzék akár feles többséggel is alkotmányozna, mivel a külhoni magyarok számára rendkívül fontos, hogy az anyaroszág politikailag stabil maradjon.

A levél végén aztán leszögezték, hogy a választások után minden magyar politikai szervezet képviselőjével tárgyalnak majd, mert hisznek abban, hogy a magyar nemzet egységét helyre kell állítani.

A levél azóta eljutott már Márki-Zay Péterhez is, kampánycsapatának egyik munkatársa jelezte is az érintetteknek, hogy tudomásul vették a döntést.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik