Bár Oroszország demokratikus jogállamnak titulálja magát, a péntektől vasárnapig tartó parlamenti választáson a hatóságok megakadályozzák a független ellenzékiek indulását.
Jelöltállítás
Alekszej Navalnij börtönben van, a csapatának egyetlen tagjára sem lehet szavazni, az ellenzéki politikus Ilja Jasin és Lev Sloszberg is el van tiltva
– magyarázta a helyzetet a korábbi képviselő, Dimitrij Gudkov a BBC-nek. Tervei szerint ő is indult volna a választáson, mire rendőrök jelentek meg nála és a rokonainál, majd a nagynénjével együtt letartóztatták. A hatóságok szerint a nagynéninek van egy hatéves tartozása egy bérelt pincehelyiség kapcsán, és ebbe az ügybe bevonták a politikust is. Pár nappal később Gudkov apjának küldtek egy SMS-t, hogy ha fia nem hagyja el Oroszországot, akkor a nagynénje hosszú időre börtönbe kerül. Az exképviselő Oroszországból Bulgáriába távozott, de nem ő az egyetlen, aki a retorzióktól tartva elhagyta az országot.
Gudkov szerint a rendőrség és az ügyészség kulcsszerepet játszik abban, hogy független képviselők ne lehessenek megválaszthatók. Az orosz ellenzék nemzetközileg is legismertebb figuráját, Alekszej Navalnijt kétes körülmények között februárban börtönbüntetésre ítélték, a mozgalmát szélsőséges szervezetnek nyilvánították, és mindenkit eltiltottak a jelöltségtől, aki valahogy kötődött hozzájuk.
Violetta Grudina Murmanszkban akart indulni Navalnij szervezetének jelöltjeként. Egy bírósági döntés alapján 20 napra egy Covid-osztályra zárták, így nem tudta leadni a regisztrációhoz szükséges dokumentációt.
Mintha egy tévés bűnügyi dráma szereplője lettem volna. De egy ellenzéki aktivistának Putyin Oroszországában ez az élet valósága
– nyilatkozta Grudina.
A Kreml persze tagadja, hogy szisztematikusan kizárná politikai ellenfeleit a választásból. A kormányzó Egységes Oroszország párt egyik vezetője, a szenátor Andrej Klimov szerint
csak pár emberről beszélünk. Nem a politikai pozíciójuk miatt lettek eltávolítva, hanem mert bűnügyi vizsgálat van velük szemben. Az országomban a választási helyzet többé-kevésbé ugyanazon a szinten van, mint más országokban.
Akad olyan ellenzéki jelölt, akit a koronavírus-járvány elleni szabályok megsértése miatt nem engednek indulni, szélsőségesnek is nyilvánítottak jó párat közülük, ők szintén ki vannak zárva a választhatók közül, ahogy azok is, akiket kényszergyógykezelésre küldtek vagy más típusú bűnügyi eljárás miatt zártak ki. Volt, akit állítólagos kábítószer-kereskedelem miatt, de Andrej Pivovarovot például azért, mert a Kreml-ellenes, emigráns volt oligarcha, Mihail Hodorkovszkij szervezetének ügyvezető igazgatójaként tavaly állítólag támogatta egy nemkívánatos szervezet jelöltjét. Szentpéterváron már a kifutón gurult a repülőn, hogy felszálljon Varsó felé, amikor megállították a gépet, Pivovarovot letartóztatták, és Krasznodarba szállították. Igaz, őt végül engedték indulni a liberális Jabloko színeiben, még ha a börtönben is lesz a választás alatt. Szövetségesei szerint így esélytelen, hogy győzzön.
Egyéb módokon is próbálnak beleszólni a választásba a hatóságok. A választási bizottság több jelölt indulását arra hivatkozva nem engedélyezte, hogy az ajánlások között több hamis aláírást is találtak. De olyan, kevésbé szokványos módszert is bevetett a Kreml, mint hogy más jelölteket is elindított ugyanazon a név alatt, mint a népszerű ellenzéki jelölt. Szentpéterváron három azonos nevű, ősz, kopaszodó, szakállas férfi is indul a mandátumért.
Мошенничество продолжается.
Мои "двойники", на время выборов ставшие "Борисами Вишневскими", сменив имя и фамилию, теперь сменили и внешность. Отрастили бороды и усы, и думаю, еще и подретушировались.
Посмотрите, как они выглядят на плакате, который будет висеть на участках. pic.twitter.com/16iV3NghoE— Борис Вишневский (@visboris) September 5, 2021
Választás
A jelöltség ellehetetlenítése nem az egyetlen módszere Putyinéknak. Ellenzéki és független szervezetek is komoly választási visszaélésekre számítanak. A mostani választáson online is lehet voksolni, de egy olyan szisztémában, ami kevéssé átlátható. Ráadásul három napig tart a voksolás, ami ugyancsak nagyobb teret enged a hamisításoknak, csalásoknak. A független választási megfigyelő csoport, a Golos szerint 500 ezer segítőre lenne szükség, ami hatalmas szám, ráadásul a hatóságok megtagadták a nyilvános hozzáférést a szavazóhelyiségek videós csatornáihoz. Korábban ezek a videók több csalást is lebuktattak vagy legalább rögzítettek.
A kormányzat viszont úgy gondolja, jól van ez így, hiszen a jelöltek, a megfigyelők és a hatóságok is hozzáférnek ezekhez a videófelvételekhez, nem kell a „világ hétmilliárd lakosának is” – fogalmazott Klimov.
A megfigyelők azonban nem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől érkeznek, mint az „szokás” 1993 óta. Az orosz hatóságok a járványra hivatkozva nem engedélyezték, hogy annyi megfigyelő érkezzen hozzájuk, mint korábban, hanem csak ötvenet, majd csak tízet engedtek volna be. Ilyen körülmények között, illetve ennyien pedig nem tudnának normálisan dolgozni – közölte az EBESZ.
Átláthatóság
A Kreml nemcsak ellenfeleit helyezi nyomás alá, hanem a médiát és az emberi jogi szervezeteket is. Sok független újságírót „külföldi ügynöknek” bélyegeztek, és ezt olyan gyorsan hajtották végre, hogy nem lehet nem összefüggésbe hozni a mostani választással. Így történt ez a Proekt nevű, a hatalmon levők és a pénzemberek elleni oknyomozó oldallal is. Júliusban „nemkívánatos szervezetnek” nyilvánították, ami tulajdonképpen a bezárását jelentette, több újságírójukat pedig „idegen ügynöknek” titulálták, így Petr Manyakint is.
Több jogi korlátozás is van ellenem. Minden három hónapban jelentenem kell az igazságügyi minisztériumnak a bevételeimet és a költségeimet. Követelik, hogy beszámoljak mindenről, amire pénzt költöttem, akár csak ha bevásárolni megyek vagy a tömegközlekedést használom. És sokkal nehezebb így nekem munkát keresni, mert a »külföldi ügynök« címke sokakat elriaszt.
Van gond
Mindez nem jelenti azt, hogy az orosz szavazóknak ne lenne választási lehetőségük: tucatnyi pártra adhatják le a szavazatukat a kommunistáktól a nacionalistákig. De ezek a pártok az orosz „irányított demokráciában” a Kreml ellenőrzése alatt állnak, és emiatt a hatalom nem tekinti őket fenyegetésnek. Elképzelhető ugyanakkor, hogy Putyin Egységes Oroszország pártja kissé meggyengülve jön ki a választásból. A párt népszerűsége – ahogy az elnöké is – megcsappant.
Hiába van Navalnij börtönben, hatása így is érzékelhető, és próbálja zavarba hozni Putyinékat. Ennek magja a már korábban is létező „okos szavazás” névre keresztelt stratégia. Navalnij arra kéri az oroszokat, szavazzanak a körzetükben arra, akit a csapata kijelöl mint aki a legnagyobb eséllyel képes legyőzni az Egységes Oroszország politikusát, ha már független ellenzéki nem indulhat. A cél, hogy elveszítse az Egységes Oroszország a szupertöbbségét. A legutóbbi, 2016-os választáson Putyin pártja a szavazatok 54 százalékával a Duma képviselői helyeinek 76 százalékát nyerte el (450-ből 343 mandátumot).
Persze a hatóságok Navalnijék kezdeményezésébe is próbálnak beavatkozni. Az okos szavazás honlapjához való hozzáférést blokkolták, a keresőkben sem dob ki Oroszországban találatot rá, ahogy annak az alkalmazásnak a letöltését is korlátozni próbálják, mely segítséget ad, melyik jelöltre lenne érdemes szavazni. Moszkva ugyanakkor azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy technikai támogatást ad az okos szavazás kezdeményezésnek.
Kérdés, hogy ez vagy bármilyen stratégia mennyire tud beavatkozni az egyre inkább autoriter hatalmi szerkezetbe. A hatása ténylegesen kimutatható volt a 2019-es moszkvai önkormányzati választáson, sőt tavaly három városban is elveszítette törvényhozási többségét az Egységes Oroszország. Már csak abból a szempontból is kérdés, hogy Navalnijéknek mennyire sikerül megszólítaniuk az orosz átlagpolgárokat, mennyire érdekli őket egy szabad és fair választás. A lakosság ugyanis ahhoz szokott, hogy nem igazán számít a szavazatuk.
Az emberek hozzászoknak egy politikai rendszerhez vagy rezsimhez. Ha ez nem befolyásolja a mindennapi életüket, akkor sokáig el tudják viselni
– mondta Vlagyiszláv Inozemcsev szociológus a BBC-nek. Most befolyásolhatná, hiszen a hatalom csökkenő népszerűsége a többi között olyan okoknak köszönhető, mint a stagnáló gazdaság, a magas infláció, a koronavírus-járványra adott reakciók és a természeti katasztrófák. Mégsem várható meglepetés.
A választási rendszer Putyinékat segíti, hiszen ők alakították így. 2012-ben új választási törvényt hoztak, amely szerint a parlamenti mandátumok felét az egyéni választókerületek győztesei között osztják ki. 2016-ban sikerült is elvinnie az Egységes Oroszországnak az így megszerezhető helyek 90 százalékát (225 helyből 203-at), noha az így megkapható voksok 50 százalékát gyűjtötték csak be az Egységes Oroszország jelöltjei.
Ha az egyéni választókerületekben sikerül megismételni ezt az eredményt, akkor az most a mandátumok 66 százalékát jelentené nekik, vagyis megmaradna az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többségük. Amire azért lenne szüksége a kormánypártnak, mert 2024-re jobban fel tudnának készülni, több lehetőségük lenne; már ha a 20 éve hatalmon levő Putyin úgy dönt, újra indul az elnökválasztáson. Ami valószínűnek látszik, hiszen vélhetően éppen ez irányú ambíciói miatt tartottak népszavazást, dacára a járványnak.
Nem meglepő, hogy az oroszok belefásultak ebbe a cirkuszba: míg 2004-ben még a választásra jogosultak 55 százaléka járult az urnákhoz, most egy – ráadásul állami tulajdonú – közvélemény-kutató felmérése szerint az oroszok 22 százaléka tervez szavazni. Ez jó hír a Kremlnek, hiszen az Egységes Oroszország választói elkötelezettebb szavazók, mint az országos átlag.
