Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto / AFP
Nagyvilág europoli

Fordulatra készül Lengyelország, a kormány engedhet az EU nyomásának

Ha a hivatalos magyarázat más is lesz, úgy tűnik, a lengyel kabinet végül hozzányúl a sokat bírált igazságügyi reformhoz.

Egyre inkább úgy tűnik, Lengyelország hajlandó engedni az Európai Unió elvárásainak a jogállamiság kérdésében. A Fidesz-barát, jobboldali Jog és Igazságosság pártja vezette kormány az igazságügyi reformjával a bírósági rendszert úgy alakította át, hogy annak politikai függetlensége többé nincs biztosítva. Az Európai Bíróság több alkalommal is elutasította a reform egyes részeit, de mindezidáig ezeket a döntéseket Varsó nem fogadta el. A legutóbbi hírek szerint az Európai Bizottság már azt fontolgatta, hogy emiatt uniós forrásoktól fosztják meg Lengyelországot.

Kapcsolódó
A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az uniós bíróság egyik intézkedését
Nagy vita lesz abból, hogy melyik jog az elsődleges, a lengyel, vagy az európai.

A lengyelek – a magyar kormányhoz hasonlóan – folyamatos szabadságharcban állnak az EU-val, de részben a pénzmegvonás meglebegtetése, részben az országon belül érzékelhető elégedetlenség miatt most úgy tűnik, hogy arra jutottak, ez így nem megy tovább.

Az Európai Bizottság a múlt héten augusztus 16-ig adott haladékot Lengyelországnak, hogy tegyen eleget az Európai Bíróság döntésének, vagyis orvosolja azokat a kifogásokat, amelyek a bírói rendszer függetlenségét érintik.

Történelem

A történet kezdete 2015 novemberéig nyúlik vissza, amikor a Jarosław Kaczyński által vezetett Jog és Igazságosság (PiS) hatalomra került. Példaképüknek tekintették már akkor is sok szempontból a Fideszt, és a működésüket azzal kezdték, hogy már decemberben megnehezítették az alkotmánybíróságuk működését. A döntés után hetekig sokezres tüntetések voltak. Aztán jött az igazságügyi reform, amelynek az is része volt, hogy

  1. a kormánytöbbség dönthet a bírák kinevezéséről a parlamentben,
  2. valamint létrehoztak egy fegyelmi testületet, amely az alárendelt bírákat szankciókkal büntetheti, akár a szakmájuktól való eltiltással is.

Emiatt az EU Lengyelországgal szemben is elindította a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ott van emellett a tavaly elfogadott jogállami mechanizmus bevetésének veszélye is.

Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto / AFP Jarosław Kaczyński

Pár hete arra jutott az Európai Bíróság, hogy az úgynevezett fegyelmi kamara nem bíróság az európai jog értelmében, így le kell állítani a működését. Ha nem tesz eleget ennek Varsó, akkor az Európai Bizottság napi 200 ezer euróra is büntetheti.

Még egy hasonlóság Magyarországgal – és ebben az esetben öt másik országgal is –, hogy Varsónak is gondja van az Európai Bizottsággal a helyreállítási alappal kapcsolatosan, a bizottság ugyanis egyelőre nem fogadta el a Lengyelország benyújtott tervét, amivel 24 milliárd euróra lenne jogosult. Brüsszel ezzel egyértelműen nyomást gyakorol többek között Varsóra is.

Megoldás

Az elmúlt napokban azonban a lengyel kormány mintha megenyhült volna a bírói kinevezések és az idén egyébként eddig egy döntést sem hozó fegyelmi kamara kérdésében, írja a Spiegel. Májusban már volt egy erre utaló jel, akkor Kaczyński egy interjúban arra a kérdésre, hogy ma az igazságszolgáltatás jobban működik-e Lengyelországban, azt válaszolta:

Rosszabbul, ezt elismerem. Néha az intézkedések jól működnek, néha nem.

Hasonló megjegyzése Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek is volt pár napja, ahogy nemrégiben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Malgorzata Manowska a kormánynak írt levelében is azt tanácsolta, hogy az uniós pénzbüntetés elkerülése érdekében törvénymódosításokra lenne szükség.

A várható változtatásokat persze Varsó nem szeretné úgy láttatni, hogy engedtek az EU nyomásának, ám ebben épp az Európai Bizottság segíthet nekik. A bizottság egyik tanulmánya ugyanis arra jutott, hogy a lengyel kormány reformjától valójában rosszabbul működik az igazságszolgáltatási rendszer, holott eredetileg épp a színvonal emelésével indokolták a reformok szükségességét.

Míg 2012-ben átlagosan 50 nap kellett egy bírósági döntéshez, addig 2019-ben ez már 111 napig tartott.

Ráadásul a felmérések szerint egyre kevesebb lengyel gondolja úgy, hogy országban jól működik a jogállamiság.

A lengyel kormány augusztus 16-ig kapott időt, hogy elkerülje az EU-s büntetést, de hogy konkrétan mit tesz ennek érdekében, az egyelőre kérdéses. A lengyel lapok a Spiegel szerint már több verzióról is beszámoltak, ezeket név nélkül a PiS és a kormány tagjai osztották meg velük. Nem könnyű a helyzet, mert a módosításnak át kell mennie a keményvonalas Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszteren és körén is. A legvalószínűbb, hogy a reform átfogó reformjára kerülhet sor, így egy minimális arcvesztéssel kijöhetnének a helyzetből.

Az egészen biztos, nem az lesz, hogy egyszerűen csak feladjuk. Megpróbálunk egy olyan megoldást találni, ami mindent megváltoztat, anélkül, hogy bármi is változna

– nyilatkozta a kormányoldalról egy forrás a Dziennik Gazeta Prawnának. Például úgy, hogy újabb szabályokat hoznak mindkét kritizált területen, amiket az Európai Bíróságnak újra meg kellene vizsgálnia, aztán a testület újabb határidőket szabhatna meg, vagyis a lengyelek időt nyerhetnének.

Ryszard Terlecki a PiS parlamenti választmányának elnöke elismerte pénteken, hogy mérlegelik a módosítás lehetőségét, de szerinte a változtatásokat majd csak ősszel nyújtják be.

A lengyel kormány szóvivője, Piotr Müller hasonlóan nyilatkozott a héten, mármint, hogy módosítások ugyan születhetnek, de

nem az Európai Bizottság felügyelete alatt, mert ez a döntés ránk és a parlamentünkre tartozik. Ez nem az EU kompetenciája,

hiszen a nemzeti jog elsőbbséget élvez az európai joggal szemben. Legalábbis a lengyel – és a magyar – kormány felfogása szerint.

Anne-Sophie Nival / Hans Lucas / AFP Piotr Müller

Az elmúlt hetekben Kaczyńskiék és Brüsszel között alapvetően nem hogy csökkent, inkább nőtt a távolság. A megreformált alkotmánybíróság – nagyjából az Európai Bíróság döntésével egy időben – megkérdőjelezte az EU illetékességét a jogi reformmal kapcsolatban, ahogy az uniós jog hierarchiáját is.

Kapcsolódó
Tusk visszatérése megvadította Orbán lengyel barátait
Dinamizálta a lengyel közéletet Donald Tusk hazatérése. Az Európai Néppárt leköszönő elnöke rögtön átrendezte az ellenzék erőviszonyait, miközben a Kaczysnki-féle kormánypártot kimondottan radikalizálta.

Az elmúlt hetekben felmerült a polexit lehetősége is, de ezt valójában senki nem szorgalmazza, hiába riogatnak ezzel a kormány ellenfelei. A lengyel lakosság körében soha ilyen magas nem volt még az EU támogatottsága, sőt, ez igaz a PiS szavazóira is annak ellenére, hogy ők a melegházassággal és a migránsok befogadásával kapcsolatosan még a jelenleginél is keményebb álláspontot várnak a kormányuktól. Ott ugyanis él az a narratíva, hogy a második világháború után elárulták őket, és így kerültek a szovjet érdekszférába, a 2004-es EU-s csatlakozással viszont visszakerültek a civilizációba. És még nem adták fel a nálunk már kevésbé működő hitet, hogy hamarosan elérhetik a nyugati életszínvonalat. „Karnyújtásnyira van” – állította mostanában Morawiecki. És persze az EU-s források is számítanak a kormánynak, nem is kicsit, anélkül nem válhatna a „legélhetőbb országgá” Európában, ahogy a miniszterelnök jellemezte Lengyelországot.

Emellett két látványos jelenetre is érdemes emlékeztetni, miért áll egyre inkább a lengyel kormánynak is érdekében valamelyest változtatni a politikáján:

  • Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök, az Európai Néppárt elnöki tisztségéről leköszönve hazatér, politikai értelemben is, ezzel egy időben pártja, az elkötelezett Európa-párti Polgári Platform (PO) támogatottsága meredeken emelkedni kezdett, már a másodikak a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint, igaz a PiS-től továbbra is mintegy 10 százalék választja el őket.
  • A másik pedig az, hogy mintegy 3500 lengyel bíró és ügyész írta alá azt a petíciót, amelyben a kormánytól azt követelik, hajtsa végre azokat a változtatásokat, amikről az Európai Bíróság döntést hozott.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.