Nagyvilág

Az rendben van, hogy jön a tesztözön, már csak azt kéne kitalálni, mi a haszna

A kijárási korlátozások időszakának lassan vége, most jön a tömeges tesztek korszaka. Már csak terv kellene arra, hogyan is hajtsuk végre. Több elképzelés is létezik, Magyarország egy különleges, de hasznosnak tűnő módszert választott.
Korábban a témában:

A koronavírus megjelenése utáni világméretű reakció alapvetően az emberek izolálásáról szólt. A legtöbb országban azonnal bevezették a kijárási korlátozások valamilyen formáját, és úgy próbálták megakadályozni a vírus terjedését, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkentették az emberek társas interakcióját.

Azt viszont már az elején is lehetett tudni, hogy a karanténok és korlátozások csak ideiglenes megoldást jelentenek.

A járványgörbe kilapítása arra nem jó, hogy megállítsa a vírust, arra viszont igen, hogy esélyt adjon az egészségügyi rendszernek a felkészülésre, és elnyújtsa a járvány lefutását.

Ennek előnyei és hátrányai is vannak. Előny, hogy a kritikus és súlyos esetek így nem terhelték le annyira az egészségügyet, hogy olyanok is meghaljanak, akiknek már nem jutott lélegeztetőgép. A hátrány az, hogy a görbe csak kilapulni tud, rövidülni nem: ha lassabban fertőződnek meg az emberek, akkor a járvány is tovább tart majd.

Vége a korlátozások korának

Körülbelül másfél-két hónappal a közösségi távolságtartás bevezetése után már látszik, hogy semmit nem adnak ingyen, a járványgörbe lapításának komoly következményei vannak. Ez nem csak azoknak a mentális állapotán látszik, akik heteket töltöttek egyedül karanténban, hanem azon is, hogy a gazdaságok egyre rosszabbul néznek ki. A munkanélküliség sok országban az egekbe szökött, miközben sorra mennek tönkre azok a vállalkozások, amelyek átmenetileg nem tudnak működni.

A társadalmi távolságtartás és a karantén időszaka ideiglenes volt, és mostanra sok helyen véget is ért. Amit el lehetett tőle várni, azt teljesítette, például Magyarországon is, ahol az időben és határozottan bevezetett korlátozások megfékezték a vírus terjedését, miközben a kormány egyetlen hónap alatt próbált elvesztegetett éveket behozni az egészségügyben.

Fotó: Marjai János /24.hu

Mivel a legtöbb országban, így Magyarországon is a lazítás időszaka kezdődik, valami másnak kell felváltania az általános kijárási korlátozásokat. A járvány ugyanis nem ért véget, a vírus pedig nem tűnt el. Ennek ellenére a megbetegedések alacsony száma a legtöbb országban már nem indokolja, hogy mindenkinek otthon kelljen maradnia. Erősen kérdéses ugyanis, hogy napi 30–60 új fertőzött miatt érdemes-e karanténban tartani a tízmilliós Magyarországot, vagy napi 10–20 megbetegedés miatt a kétmilliós fővárost, ami az ország gazdasági teljesítményének jelentős részét adja.

Felkészül a teszt

A járvány kezdetekor az általános megállapítás az volt, hogy amíg nincs vakcina, addig a járványnak sincs vége. Ez továbbra is igaz, bár mostanra változott annyit a helyzet, hogy a legtöbben kiegyeznének – akár vakcina nélkül – a hatékony, a haláleseteket megelőző gyógymóddal is. Az viszont biztos, hogy hiába jön a karantén vége és a lazítás, valamit tenni kell.

Ez a valami pedig valószínűleg a teszt lesz. Egy cikkben már írtunk arról, hogy működnek a COVID-19 tesztjei. Alapvetően két típus van: az egyik a garatból vett mintából magát a vírust mutatja ki, a másik pedig a vérből vagy a nyálból a test vírusra adott reakcióját. A két teszt között fontos különbségek vannak. Az első, PCR-módszerrel végzett például sokkal pontosabb, de időigényesebb, ezért ebből kevesebbet végeznek. Ráadásul csak azt mutatja meg, hogy éppen jelen van-e a szervezetben a vírus, azt nem, hogy korábban átestünk-e már a betegségen.

Hogyan működik a koronavírusteszt, és miért tesztelünk hirtelen 17 ezer embert?
A koronavírus nem pusztán világjárvány, de logisztikai és tesztelési válság is. Most pedig átlépünk abba a korszakba, amikor otthonmaradás helyett tömegesen kezdünk tesztelni. Érdemes megnézni, milyen tesztek vannak, hogy működnek, és mire lehetnek jók.

A másik, a szerológiai teszt megmutatja, hogy átestünk-e már a betegségen, illetve részben azt is, ha éppen betegek vagyunk. Ám a betegség lappangó és kezdeti fázisában nem jelez semmit, hiszen a fertőzés után el kell telnie pár napnak ahhoz, hogy a teszt kimutassa a test ellenreakcióját.

Két teszt egyszerre

E mellett a második teszttípus sokkal kevésbé pontos, mint az első. Elég csak megnézni a világot és Magyarországot ellepő, gyakran használhatatlan minőségű gyorsteszteket. Ám ha a teszt jól működik, és kifejezetten pontos is, még akkor sem mutat meg mindent. Egy szerológiai teszt kétféle irányba tévedhet: vagy fals pozitívat, vagy fals negatívat mutat.

Az a szerencsés helyzet, hogy a tesztek nagy része jóval ritkábban mutat egy fertőzött embert tévesen negatívnak, mint ahányszor tévesen pozitívnak jelöl valakit, aki nem kapta még el a vírust. Ezt pedig PCR-tesztekkel könnyű ellenőrizni, hiszen egy pozitív antitest-teszt csak akkor jelent fertőző koronavírusos beteget, ha még a szervezetében van a vírus, ebben az esetben pedig a PCR-teszt képes azt kimutatni. A két tesztet együtt alkalmazva tehát nagyjából pontos képet lehet alkotni az aktuális fertőzöttségről.

Vagyis kifejezetten fontos kitétel, hogy a két tesztet együtt kell alkalmazni. Ilyen terv pedig nem nagyon létezik jelenleg. Az egyes országok többféle irányba indultak el a korlátozásokat leváltani kívánó teszteléssel.

Ahol nincs semmi

Egy részük például semmilyen irányba nem indult el. Vannak országok, ahol hiába nincsenek eleve komolyabb kijárási korlátozások, még kevés tesztet is végeznek el. Ilyen az Egyesült Államok is, ahol ugyan a kezdeti bénázás és rossz döntések – mint például az, hogy a járványügyi hivatal saját tesztet akart fejleszteni – után már több tesztet végeznek, de messze nem eleget. E mellé viszont az a típusú kijárási korlátozás, amelyet például Magyarországon felelősségteljesen betartottak, szövetségi szinten ismeretlen az Egyesült Államokban, de még az egyes államok szintjén is alig fordul elő. Az ennél komolyabb karanténokról, amelyeket Franciaország vagy Olaszország alkalmazott, már beszélni sem érdemes.

Fotó: Vanessa Carvalho /BRAZIL PHOTO PRESS /AFP

Vannak olyan felvetések is, hogy az immunitás-útlevelek kiadása lenne a jó megoldás. Ebben az esetben szerológiai vizsgálattal szűrnék az embereket antitestek jelenlétére, és ha pozitív a teszt, kapnak egy útlevelet, amellyel mehetnek vissza dolgozni. Ezzel két probléma van: egyrészt teljes biztonsággal nem lehet kijelenteni, hogy kialakul az teljes immunitás a fertőzés után, bár ez alapvetően a tudósok által használt nyelv félreértésén alapul.

Mivel nincs elég bizonyított és mért tudásunk, ezért nem lesz olyan szakértő, aki ki merné jelenteni: biztosan ad immunitást az, ha valaki átesik a fertőzésen, és hogy az mennyi ideig tart.

Ettől még az a legvalószínűbb, hogy létezik valamilyen szintű immunitás. A másik probléma a szerológiai tesztek már korábban említett pontatlansága. Ezt PCR-tesztek alkalmazása nélkül veszélyes lenne bevezetni.

„Itt nemcsak a vécépapír, hanem az óvszer is elfogyott”
Szingapúr volt a harmadik állam a világon, ahol megjelent a koronavírus, mégis úgy tűnik, sikerült időben megfogni. A megoldás nem az autokrácia, hanem a jó közegészségügyi lépések sora, a profi bürokrácia és az átláthatóság volt. Kint élő magyarokkal beszélgettünk.

Ahogy egyébként a másik elterjedt elképzelés is kockázatos. A TTSI, vagyis a Tesztelés, Lekövetés és Támogatott Izoláció sok távol-keleti országban sikeres volt a járvány megjelenésének korai szakaszában. Ez röviden arról szól, hogy a lehető legtöbb felmerülő esetben teszteljenek, és ha valaki pozitív lesz, akkor kövessék le minden korábbi kontaktját, illetve őket is teszteljék, majd aki pozitív lett, azt izolálják. Ez a kevés megbetegedés idején még megoldható feladat volt a rendkívül hatékonyan működő Hong Kong-i vagy szingapúri államnak, de egy idő után ott is elvesztették a kontrollt a feladat nagysága miatt.

Kapacitások

Ahhoz ugyanis, hogy az egész Földet vagy legalább a tíz-húszmilliós országokat teszteljék és lekövessék, elképesztő kapacitásokra van szükség. Olyan tesztelési, logisztikai, nyomozati és felderítési kapacitásokra, amelyekkel senki nem rendelkezik. És ezeknek a kiépítése sem lenne sokkal gyorsabb, mint a vakcina előállítása.

Németország és Magyarország egy ettől eltérő megoldást próbál ki. A németek bejelentették, hogy az ország lakosságának nagy részét le kívánják szűrni antitest-tesztekkel, hogy képet kapjanak arról, mekkora az ország átfertőzöttsége. Ebben csak az a hiba, hogy az antitest-gyorstesztek – ahogy korábban említettük – megbízhatatlanok, és még a laborban végzett tesztek sem teljesen pontosak, ugyanakkor viszont drágábbak.

A szlovének túl vannak az országos mintavételen, 3 százalék találkozhatott a koronavírussal
Szomszédunknál megvan a Magyarországon nemrég kezdődött kutatás eredménye.

Magyarország ennél összetettebb kísérletbe kezdett. A H-UNCOVER névre keresztelt átfogó, kéthetes tesztsorozat alatt Magyarország négy orvosi egyeteme a KSH segítségével 17 ezer embert szeretne tesztelni. A teszt meghívásos, és úgy állították össze, hogy reprezentatív képet adjon Magyarország átfertőzöttségéről területi egységekre és hét, életkor szerint felosztott csoportra vetítve.

A teszt értelme

A tesztsorozat annyival mindenképp nagyobb sikerrel kecsegtet, mint a német próbálkozás, hogy alapvetően a vírust kimutató PCR-teszteken alapszik, de kontrollként szerológiai vizsgálatot is végeznek, hogy a korábbi fertőzöttséget is kimutassák. Ez nem csak pontosabb képet ad a fertőzöttek valódi számáról, de járulékos haszna lehet, hogy nagy mintán végzett kontrollvizsgálatot jelent a szerológiai tesztekre is, így azok pontossága ténylegesen összevethetővé válik a PCR-tesztekével.

A kérdés már csak az, hogy mire jó ez az egész. A H-UNCOVER eredményeképp kapunk egy drága, de pontos pillanatképet arról, mi volt a járványhelyzet május elején Magyarországon. Ez nagyságrendekkel nem könnyíti meg azt, hogy politikai terveket készítsünk a gazdaság és az élet újraindítására, hiszen a területi korlátozásokról például a napi szinten közölt megyei halálozási és fertőzési adatok alapján is képesek vagyunk dönteni, ahogy ezt a kormány elvileg meg is tette, amikor Budapesten nem oldotta fel a kijárási korlátozásokat, vidéken viszont igen.

Kétségkívül egyedi és alapos teszt lesz ez, de valódi hasznot hosszú távra csak a szerológiai tesztek kontrollvizsgálata hozhat, mert így meg fogjuk tudni, mennyire lehet alapozni a jövőben ezeknek a teszteknek az eredményére.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.