Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár Twitter-rohama lehet, hogy megmentette a Magyarország ellen indult hetes cikkely szerinti, régóta húzódó eljárást a teljes elhalástól. A hetes cikkely az Európai Unió alapszerződésének vonatkozó részére utal, amit elfogadása előtt uniós atombombaként emlegettek. Valószínűleg minden idők legkevésbé veszélyes atombombája ez, amit a Nizzai szerződés adott az unió kezébe. Korábban fenyegetésként felemlegették Franciaország ellen, amikor több ezer roma család lakóhelyét számolták fel, de szóba került az osztrák szélsőjobb és a román kormányválság kezelésére is, mielőtt 2015-ben tényleg megindította volna az eljárást Magyarország ellen az Európai Parlament.
Magyarországon kívül Lengyelország ellen van folyamatban az eljárás, a különbség az, hogy amíg a lengyelekkel szemben az Európai Bizottság kezdte, addig Magyarországról az Európai Parlamentben is volt szavazás. Ennek valamelyest következménye az, hogy az Európai Parlament komolyabban veszi a szerepét a Magyarország elleni eljárásokban.
Sargentini
Ezt a szerepet eddig főként a holland Judith Sargentini alakította, akiből a magyar kormány a rajzfilmek szintjén mozgó főgonoszt csinált. A dossziét mostantól egy másik raportőr, Gwendoline Delbos-Corfield viszi. Corfield a francia zöldek tagja, és annyi előnye van, hogy valószínűleg nem fog róla elnevezett jelentés az Európai Parlament elé kerülni. Sőt, nehéz lenne a nevét kiplakátolni Magyarországon. Sargentini azzal lett hírhedt, hogy az ő jelentése alapján szavazta meg az EP a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását. A magyar kormány egyébként máig kétségbe vonja a szavazás legitimitását, mondván, nem megfelelően számolták ki az összes képviselő számát, ugyanis a tartózkodókkal és a nem szavazókkal is kalkulálni kellett volna.
A hetes cikkely eljárása olyan ügy, amely brutálisan lassan mozog, és igazán a végén sincs eredménye. Azért nincs, mert minden tagállamnak igennel kell szavaznia ahhoz, hogy Magyarországtól elvegyék a szavazati jogát az Európai Tanácsban, ami nyilvánvalóan nem fog megtörténni, hiszen Lengyelország le fogja szavazni.
Új ügyek
Így alapvetően politikai harcról van szó, amelyben a magyar kormányt az unió megpróbálja rábírni arra, hogy változtasson politikájának bizonyos pontjain. Persze egyre nehezebb a kritikus pontokon változtatni, hiszen egyre több van belőlük. A Sargentini-jelentés ugyan alapvetően többéves problémákkal foglalkozik, amelyeknek egy része azóta megoldódott, de Delbos-Corfield, akivel Brüsszelben beszélgettünk, azt mondja, hogy itt lenne az ideje felfrissíteni a jelentést egy újabb, Budapestre utazó tényfeltáró küldöttséggel.
Bár azt is hozzáteszi, hogy folyamatosan kerülnek be új ügyek a tárgyalások menetébe. Például azon a reggelin, amelyet az a botrányos zárt meghallgatás követett, ahonnan Kovács Zoltán twitterezett, pont beszélt a legújabb fejleményekről is a minisztereknek.
Nem hiszem, hogy már most új riportra lenne szükség. Amikor megkaptam a posztot, a finn elnökség azonnal megkeresett, és egyértelmű volt, hogy komolyan fogják venni ezt az ügyet. Az én feladatom az volt, hogy folytassam a munkát ezzel a dossziéval. Az a kérdés, hogy fogjuk folytatni ezt a következő elnökségekkel, és hogy mi legyen a következő lépés. Én kifejezetten szeretnék egy tényfeltáró küldöttséget Magyarországra, de szerintem egyelőre nincs itt az ideje. A 7-es cikkely komoly ügy, és bölcsen, hosszan kellene gondolkodnunk rajta, mielőtt bármit teszünk
– mondta Delbos-Corfield arról, hogy szükség van-e új riportra Sargentini jelentése helyett.
A Kovács Zoltán által okozott botrányt egyébként még mindig nem sikerült rendezni, és az állandó képviselők találkozóján legközelebb is felhozzák majd a finnek. Leginkább azon akadtak ki, hogy épp a magyar kormány nem kérte, hogy a meghallgatás legyen nyilvános, pedig erre lett volna lehetősége, és a finnek szerint mindenkinek sokkal könnyebb lett volna úgy.
Objektív mérce
A magyar kormány válasza régóta az a jogállami kritikákra, hogy ez nem objektív mérce, a jogállami keretek ugyanis minden ország kultúrájához igazodnak. Delbos-Corfield szerint ez nem igaz. Elmondta, hogy az EU abban sokáig nagyon jó volt, hogy a monetáris politika elhajlásait visszafogja, jogállami kérdésekkel viszont nem foglalkozott. Most viszont itt az ideje, hogy ezeket is ugyanolyan hatékonyan kezeljék.
A finnek lassan leadják a soros elnökséget, a következő elnök pedig Horvátország lesz. A magyar kormány arra számít, hogy a horvátok kevésbé fogják előresorolni a magyar jogállamiság ügyét. Delbos-Corfield viszont reméli, hogy ez nem így lesz, és amikor a horvátokkal beszélt, nem is jelezték neki, hogy ejtenék az ügyet, bár tény, hogy nem beszélnek róla olyan hangosan, mint a finnek. A horvát féléves elnökség után közvetlenül viszont a német következik majd, ők pedig valószínűleg keményebbek lesznek ebben az ügyben.
Delbos-Corfield szerint azért is volt annyira veszélyes Kovács mutatványa, mert a tanács volt az, amely eddig megvédte Magyarországot, a parlament és a bizottság sokkal keményebb volt. Kovács viszont a tanácsot sértette meg azzal, hogy sorosozós megjegyzéseket tett a miniszterekre.
Nem is teljesen értem a stratégiát, ami emögött állhatott
– tette hozzá Delbos-Corfield. Szerinte a minisztereket is meglepetésként érte az ügy, és meg kell emészteniük, hogy egy tagállam ennyire rosszindulatú lehet a többiekkel.
Kiemelt kép: Fred MARVAUX / Európai Parlament
