Országok és vezetőik közötti konfliktusoktól hangos a világpolitika, gyakran tűnik úgy, hogy amit eddig a „négy fal között” csináltak egymással az állam- és kormányfők – a vitákra, egyezkedésekre, helyezkedésekre gondolunk –, azt most a széles nyilvánosság előtt teszik, diplomaták, hírszerzők és elemzők megrökönyödésére. Donald Trump amerikai elnök Twitter-diplomáciája e téren kétség kívül új színt hozott, és olyanra se emlékezhetünk, hogy egy amerikai-orosz csúcstalálkozó után a fél világ azt találgatja, a szabad világ vezetőjét egyszerűen átverték, avagy ő maga az áruló, netán éppenséggel orosz ügynök.
Fotó:Jussi Nukari / Lehtikuva/AP/MTI
Szóval van ok elég megérdeklődni a magyaroktól, mit gondolnak a világpolitika legfontosabb alakítóiról. Nyolc állam-, illetve kormányfőt választottunk ki, azokat, akik mostanság legtöbbet szerepelnek a hírekben: az amerikai, az orosz, a kínai, a francia és a török elnök mellett a német kancellárt, valamint a brit és a kanadai miniszterelnököt. Róluk kérdezte meg a magyarokat Ténygyár a Pulzus telefonos kutatási applikáció segítségével. A beérkezett mintegy kétezer válaszból képeztük azt az ezer fős mintát, amely a 18-59 éves alapsokaságot reprezentálja nem, kor, végzettség és településtípus szerint.
Attól, hogy egy politikus „erős”, vagyis hatékony vezetőnek tűnik, még nem biztos, hogy szimpatikus is, és ez fordítva is igaz. Ezért kettéválasztottuk a kérdést, ki az az egy, akit jó vezetőnek tartanak, és ki szimpatikus a válaszadóknak a nyolc világpolitika-alakító közül. Nos, úgy látszik, hiába az egyre erősödő vád az amerikai választásokba történt beavatkozásról, hiába a Krím annektálása, hiába a 30 éves elköteleződés Paks 2 ügyében, Vlagyimir Putyin orosz elnök elnyerte a magyarok szívét.
Mindkét kérdésben – kit tartanak hatékonynak és kit szimpatikusnak a magyarok – az orosz elnök nyert, méghozzá meggyőző fölénnyel. Elgondolkodtató, hogy a fiatalabbak körében népszerűbb Putyin, mint a 30 év fölöttiek körében – ezt talán az magyarázhatja, hogy az 1990 után születtek már nem tudják, milyenek is voltak a Moszkva befolyása alatt töltött évtizedek Magyarországon. Arról pedig talán nem hallottak, hogy Putyin elnök egyre többször nyíltan is éppen azt a befolyást sírja vissza, a szovjet idők világpolitikai szerepét szánja Oroszországnak. Ennek a tudásnak viszont alighanem birtokában van a diplomások többsége, övék az egyetlen csoport, amelynek körében nem Putyin ül a trónon: a diplomások Angela Merkel német kancellárt tartják a leghatékonyabbnak és Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt a legszimpatikusabbnak. A többi csoportban a sármos, és a hírekbe színes zokniaival is gyakorta bekerülő kanadai kormányfő nem szerepelt jól, alighanem az ismertsége hiányzik hozzá.
Fotó Jens Krick/Geisler-Fotopress / AFP
Az ismertsége valószínűleg meglenne hozzá, Merkel német kancellár mégis inkább antipatikus a magyaroknak, nem múlt el nyomtalanul a Merkelt támadó kormánypárti kommentárok özöne az elmúlt években. Viszonylag sok szavazatot kapott ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök, bár élünk a gyanúperrel, hogy őt sokan az elmúlt hetekben ismerték meg „közelebbről”, és nem is államfőként, hanem szurkolóként: felmérésünk néhány nappal a francia fociválogatott világbajnoki győzelme után készült.
Ami viszont biztos, hiába tesz jelentős erőfeszítéseket Orbán Viktor miniszterelnök annak érdekében, hogy fogadják végre a Fehér Házban, annak lakóját, Donald Trumpot nem szerették meg a magyarok. Az amerikai elnök a hatékonysági és a szimpátialistának is a legalján küzd Hszi Csin-ping kínai és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, pedig ez utóbbi kettő ismertsége alighanem jóval alacsonyabb, mint az amerikai elnöké.
Már az első kérdésnél is nagy számban voltak olyanok, akik egyetlen külföldi vezetőt sem tartanak sem hatékonynak, még kevésbé szimpatikusnak. A vitákat kavaró helsinki amerikai-orosz elnöki csúcstalálkozó után azonban azt is megkérdeztük, a világ, illetve Magyarország érdekei szempontjából bíznak-e a magyarok Trumpban vagy Putyinban, és a válaszokból hatalmas méretű bizalomhiány olvasható ki. Bár úgy tűnik, sem az amerikai, sem az orosz elnöktől nem számítanak semmi jóra, mégis hasznosabbnak tartanák a válaszadók, ha kettőjük között létrejönne valamiféle működő kapcsolat. Az amerikai és a világ közvéleményének nagyobb része a helsinki csúcs után úgy ítélte meg, hogy ott és akkor nem sikerült jó, de legalábbis egyenrangú viszonyt kialakítani, Trump ősszel futhat újra neki ennek, Putyin washingtoni látogatása alkalmából.
Fotó: Sergey Guneev/Sputnik / AFp
