Míg Olaszországban a napokban arról szóltak a viták, hogy a piacok vagy a választók döntik-e el az új kormány megalakulását, addig Szlovéniában elképzelhető, hogy a választások után nem a szavazók, hanem a bíróság mondja majd ki a végső ítéletet.
Könnyen lehet, hogy ennek Orbánék szlovéniai barátai, Janez Jansáék látják majd kárát. A jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt ellen ráadásul éppen saját fegyverét – vagy legalábbis a velük egy húron pendülőkét – fordítják majd. És ebben a magyar kormányhoz közeli médiavállalkozóknak kulcsszerepe lehet, hiszen a különböző tőkeemelések a Janez Jansa pártjához, az SDS-hez közeli vállalkozásokban felvetik a meg nem engedett pártfinanszírozás gyanúját a Siol.net csütörtöki vezető cikke szerint. Hasonlót egyébként több más lap is felvetett az elmúlt héten.
Fotó:Jure Makovec/AFP
A vasárnapi szavazás még meg sem volt, de a lap máris egy esetleges megismételt választás lehetőségét veti fel. Ennek oka egyébként nyilvánvalóan az lenne, hogy az SDS és Jansa, az Orbán-kormány és a Fidesz propagandáját másolva, rendkívül vehemens migránsozós kampányt folytatott és az utolsó napokra rendkívül nagyarányú mozgósítást ért el potenciális szavazói körében. Van olyan felmérés, hogy a szavazók negyedét sikerült az SDS-nek maga mögé állítania, ami a mandátumokat tekintve még nagyobb arányt jelenthet a következő parlamentben. Ugyanakkor más hírek szerint Jansék előnye az utolsó napokban megint csökkenni kezdett.
amire a Zurnal24.si hívta fel a figyelmet. A lap szerint az SDS egyik fénykép-összeállításában egy párizsi fotó (állig felfegyverzett biztonsági erők) és egy, a budapesti Gellérthegyről a dunai panorámában gyönyörködő turistákat ábrázoló fénykép között „lehet választani”. Mármint arról van szó, hogy melyik a „biztonságosabb” a kettő közül.
Kje smo Evropejci varnejši? pic.twitter.com/8nAkMTdBPo
— SDS (@strankaSDS) 2018. május 28.
A Zurnal24.si emlékeztet arra is, hogy a magyar migránsellenes kampányban viszont egy Szlovéniában készült fotót használtak fel korábban.
Az SDS-nek a közvélemény-kutatások szerint nagy esélye van, hogy megnyerje a választást, bár abszolút többségre nem számíthat. Az is újdonság, hogy a kampány utolsó időszakában, szerdán sikerült Jansáéknak az, ami az utóbbi időben valószínűtlennek látszott: két kisebb jobboldali pártot (a kereszténydemokrata NSi-t és az SDS-nél is időnként radikálisabb SLS-t) közös gyűlésre hívni, így velük összefogva akár már az abszolút többséghez juthat közelebb egy jobboldali koalíció a választások után. (De valószínűleg e pártok közül csak az SDS és az NSi, azaz a kereszténydemokrata Nova Slovenija juthat be a parlamentbe, így további szövetségesekre lesz szüksége Jansáéknak.)
Ha tényleg nagyot nyerne az SDS és kormányt is alakíthatna, akkor kaphatnak szerepet a jogi eljárások. Az idén ugyanis már előfordult, hogy a választóknak másodszor is a szavazóurnákhoz kellett járulniuk egy olyan kérdésben, amiről már voksoltak. Egy szintén magyar vonatkozású beruházásról van szó, amelynek célja egy második vágány kiépítése az adriai Koper kikötője és Divača között. (A projektbe talán a magyar állam is beszállhat majd 200 millió euróval a tervek szerint, de erről egyelőre nincs megállapodás.)
Az összesen egymilliárd euró körüli összegbe kerülő projektet egy Jansáékkal szoros kapcsolatban álló (de ezt a kapcsolatot mindig is tagadó) nyugdíjas fúrta meg, és a tavalyi sikertelen referendum után kikényszerítette az új népszavazást idén is. Vili Kovačič, a nyugdíjas szlovén férfi arra hivatkozott, hogy az állami pénzeket nem egyenlően osztották meg a kampányolók között, s az építkezést támogató kormány egyoldalúan használta fel a közpénzeket, ezzel pedig a választókat nem megengedhető módon befolyásolta. Emiatt előbb a szlovén alkotmánybíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság is a kormány ellen foglalt állást, s a népszavazást meg kellett ismételni. Ennek hallatán pedig Miro Cerar kormányfő, az SMC nevű liberális színezetű párt vezetője le is mondott, és most tulajdonképpen előre hozott választásra készül vasárnap Szlovénia (jóllehet a szavazást amúgy is mostanában rendezték volna.)
Fotó: Vassil Donev / AFP
A második vágány építését szintén támadó SDS-ről viszont az elmúlt napokban érkeztek magyar vonatkozású hírek. Két magyar, az Orbán-kormányhoz közel álló médiavállalkozó (Schatz Péter, a Ripost-kiadó mögött álló üzletember és Adamik Ágnes) a saját, illetve részben az SDS-hez is köthető szlovéniai cégeikben összesen 800 ezer eurós tőkeemelést hajtottak végre.
Minthogy Szlovéniában szigorú szabályok vonatkoznak a pártok finanszírozására, az SDS keresi a kiskapukat. Például délnyugati szomszédunkban ritka kivételként Jansáéknak saját pártcégeik is vannak, ezek adják ki lapjaikat, illetve tévétársaságot is működtetnek. Ezeket a cégeket részben magyar médiavállalkozókkal együtt tulajdonolják. Ilyen a Nova Obzorja lapkiadó is, ahol a tőkeemelések egy része zajlott az elmúlt időszakban. Már januárban is kirobbant egy hasonló botrány. Akkor egy kölcsönügyletről is volt szó, szintén Schatz szereplésével, amivel az SDS jutott pénzhez. A direkt pártfinanszírozást tiltják a szlovén törvények, de a pártcégek finanszírozása bizonytalan.
A Siol.net szerint éppen ezért képzelhető el, hogy az SDS, illetve Kovačičék fegyverét fordítják Jansáék ellen: hiszen
A Siol.net egyelőre hipotetikusan tette fel persze a kérdést, és egyelőre alighanem mindenki a vasárnapi választást várja, ahol Jansáékon kívül Marjan Šarec szintén jobboldali (de nem orbánista, és a Fidesz-közeli cégek által nem támogatott) pártja, az LMS tűnik még esélyesnek. Az LMS a második helyre pályázhat eséllyel. Jelenleg két pártnak tűnik az eredménye biztosan 10 százalék fölöttinek: ez a kettő Jansáék SDS-e és Šarec LMS-e. A jelenlegi kormánypártok, az SMC, illetve a szociáldemokraták (SD) és a nyugdíjasokra építő DeSUS viszont hanyatlóban vannak, a tíz százalékot talán az SD közelítheti meg közülük. Kérdés tehát, hogy vasárnapig mennyire változnak az erőviszonyok Ljubljanában: minden ötödik potenciális szavazó ugyanis még nem tudja, kire voksol majd.
Egyelőre csupán egy tűnik biztosnak: az SDS lesz a relatív győztes, de azt nem tudni, képes lesz-e kormányt alakítani, s lesz-e olyan párt a parlamentben, amelyik hajlandó Jansáékkal összefogni. Šarec egyelőre elzárkózik ettől, de nem tudni, mi lesz a választások után, ha az LMS-sel együtt éppen meglenne az abszolút többsége az SDS-nek. A DeSUS, amely a leginkább oroszbarát párt, viszont a jelenlegi kormány szétesése után könnyen átállhat az SDS-hez.
Az sem kizárt azonban, hogy Šarec ugyan ellenáll majd az SDS-nek, de a frissen alakult LMS parlamentbe bejutó képviselőit az SDS megkörnyékezi és azok átállnak Jansáékhoz. Így pedig Jansa akár kormányt is alakíthat. Hasonló esetre, amikor egy parlamentbe bejutott párt képviselői szétszéledtek, 1992-ben már volt példa Szlovénia történetében.
Az is elképzelhető, hogy senki nem fog tudni koalíciót alkotni, és akkor új választás következhet. De az sem kizárt, hogy a választás után a bíróságok döntenek majd. Erre okot adhat az a precedens, ami a második vágány esetében történt, amikor is amiatt kellett megismételni a választást, mert a kampány résztvevői között nem volt esélyegyenlőség. Így a Siol.net szerint máris hallani a balközép pártok körében olyan véleményeket, amelyek megkérdőjelezhetik a választások legitimitását. Ezeken a napokban ugyanis nagy visszhangot keltett a Vecer.com című napilap leleplezése, miszerint
A balközép erők fő érve az, hogy a legfelsőbb bíróság 97 ezer euró miatt, amit a kormány a második vágány melletti kampányra fordított, megismételtette a referendumot az idén, miközben az SDS-hez köthető vállalatok és médiavállalkozások Magyarországról több mint kétmillió eurót kaptak, különböző úton-módon a mostani általános választási kampány előtt. Ugyanakkor a Siol.net sem tartja valószínűnek, hogy a választásokat a bíróságon „rendezzék le”. Ez ugyanis komoly politikai válsághoz vezetne, kiváltaná az SDS támogatóinak tiltakozását, akik ellopott vagy elcsalt választásokról beszélnének.
Kiemelt képünkön: Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke (jobbról a harmadik) és Orbán Viktor miniszterelnök az SDS kampányrendezvényén Celjén május 11-én. Koszticsák Szilárd / MTI
