Nagyvilág

Ezért éri meg szamócát szedni Ausztriában

Elfogytak a magyar idénymunkások a szamócaföldekről, mert inkább Ausztriába mennek dolgozni, írtuk korábban. Az ok munkavállalói oldalról borzasztó egyszerű. A magyar munkások Ausztriában és Németországban 8-10 eurót, vagyis óránként 2500-3100 forintot kereshetnek szamócaszedéssel, míg itthon csak 600-1200 forintot.

A képet árnyalja, hogy munkaadói szempontból Ausztriában jóval kedvezőtlenebb az idénymunkások foglalkoztatása, mint Magyarországon. Ennek ellenére az osztrák gazdáknak még így is jobban megéri magyarokat foglalkoztatni, hiszen nincs osztrák, aki elmenne szamócát szedni ennyi pénzért.

Magyarországon a kormány egyik első intézkedéseként jelentősen egyszerűsítette az idénymunkások foglalkoztatását 2010-ben. Lényegében kivették őket az általános munkajogi szabályozás alól. Jogviszonyuk a NAV-hoz való bejelentéssel jön létre, így nem kell hozzá írásos munkaszerződés sem. Ugyanakkor nem illetik meg őket a szabadságra, betegszabadságra, és táppénzre vonatkozó előírásokban foglalt jogok.

Az idénymunka adóztatása, a közterhek megfizetése is kedvezőbbé vált. Jelenleg az idénymunkásoknak napi 6350 forintig nem kell adóbevallást készíteniük. Utánuk a munkáltatónak mindösszesen napi 500 forint közterhet kell fizetniük, foglalta össze lapunknak Ruszin Zsolt, adószakértő.

Egy év után osztrák nyugdíj is jár

Ezzel szemben Ausztriában ugyanazok a munkajogi és adójogi szabályok vonatkoznak az idénymunkásokra, mint bármely más munkavállalóra. Bérüket ágazati szerződések rögzítik, amelyek tartományonként eltérők lehetnek – mondta lapunknak Krafft Erika, Korneuburgban élő adószakértő.

Egy Alsó-Ausztriában dolgozó mezőgazdasági munkás órabére 7,5-8,5 euró között mozog. Ehhez jön még hozzá az Ausztriában általános 13. és 14. havi fizetés egyhatoda, így nagyjából 8-10 euróra jön ki az órabér. A munkaidő szigorúan heti 40 óra. E mellett arányosan megilleti az idénymunkásokat a szabadság, betegszabadság, és a táppénzre vonatkozó előírások is. Természetesen osztrák nyugdíjra is jogosultak az idénymunkások, feltéve, ha egy évig folyamatosan idénymunkásként dolgoznak. A magyarokra ez feltehetőleg nem vonatkozik, hiszen döntő többségük kevesebb, mint egy évig dolgozik kint.

Fotó: Cordier Sylvain / hemis.fr / AFP

450 euró alatt nincs járulék

Az osztrák mezőgazdaságban a közterhek a munkabér 38,6-38,85 százalékát teszik ki. A munkaadók nagyjából 21 százalékot, a munkavállalók 18 százalékot fizetnek az osztrák államkincstárba. Ez utóbbi vonatkozik a magyar munkavállalókra is. Elvileg egyetlen könnyítés létezik az idénymunkásoknak: ha nem keresnek többet havi 450 eurónál (141 ezer forint), akkor nem kell járulékokat fizetniük. Ez azonban nem áll fenn, hiszen a magyar idénymunkások egy hét alatt keresnek ennyit, tehát elvileg nekik is be kell fizetniük a 18 százalékos közterhet az osztrák államkincstárba.

A magyar idénymunkások jellemzően 15-20 napot dolgoznak Ausztriában és Németországban, akár több turnusban is. Ez után személyi jövedelemadót is kell fizetniük a munkáltatás országában. Az uniós szabályok szerint ugyanis, a külföldön „nem önálló” munkából (így hívják a munkaviszonyt is), szerzett jövedelem a munkáltatás országában adózik. Magyarországon ez már adózás alól mentesített jövedelemként adódik hozzá a magyar jövedelmekhez, mondta Ruszin Zsolt.

Miért olcsóbb a spanyol és a görög eper a magyarnál?

A hazai hipermarketekben jelenleg a görög, spanyol eper kilója 800-900 forint, míg a magyar 1800-2200 forint. A feltűnő árkülönbségnek több oka van. A hipermarketek egyrészt méretüknél fogva tudják olcsóbban adni az epret. A beszerzési árra rakódó logisztikai költségük kicsi, illetve a diszkont árpolitikájuk miatt szűk árréssel dolgozhatnak. Másrészt a spanyol, görög szabadföldi szezon már februárban megkezdődött, és a magyarnál általában tovább is tart, így most a spanyol termelők már az ottani szezon közepén járnak. Náluk már megfelelő mennyiségű és minőségű eper áll rendelkezésre, ezért az ottani termelői árak sokkal alacsonyabbak, mint itthon. Harmadrészt a spanyol birtokok jóval költséghatékonyabban termelnek (gépesítettség, áram-, és vízellátás, stb.), mint a magyarok. Illetve a spanyol termelők is olcsó külföldi vendégmunkásokkal – például románokkal – oldják meg az eper szedését.

Kapcsolt kép: Angélique & Guy Bescond / Biosphoto / AFP

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik