Elutasították a hollandok népszavazáson a titkosszolgálatok netes tevékenységgel kapcsolatos jogköreinek kibővítéséről szóló törvényt a csütörtöki eredmények szerint. A törvény ennek ellenére május 1-én életbe lép, mert a referendum nem volt ügydöntő. A jogszabály növeli a titkos- és biztonsági szolgálatok jogköreit az internetes tevékenység terén, hozzáférést biztosít számukra az internetezők adataihoz dzsihadista tevékenységekről folyó nyomozások esetén.
Szoros volt azért
Attól való félelmükben, hogy az internetes levelezésüket és a személyes adataikat a hírszerzők a nyomozásokon túl is összegyűjtik, a szavazók 49,4 százaléka szavazott a kormány által benyújtott szöveg ellen. A szavazók 46,5 százaléka támogatta a törvényt. A részvétel 51,5 százalékos volt, jóval magasabb a 30 százalékos érvényességi küszöbnél.
A népszavazás eredménye tehát a hírszerzésről és a biztonsági szolgálatokról szóló törvény elutasítása. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak át kell gondolnia a törvényt. (…) Ez nem volt ügydöntő népszavazás
– jelentette ki Jan-Kees Wiebenga, az országos választási bizottság elnöke Hágában tartott sajtóértekezletén. A törvényt bőszen ellenző amszterdami egyetemisták kezdeményezésére tartott népszavazást a múlt heti önkormányzati választásokkal párhuzamosan tartották meg.
Komolyan veszi a kormány az eredményt
Bár a népszavazás csak véleménynyilvánító volt, Mark Rutte kormányfő biztosította a választókat arról, hogy komolyan veszi az eredményeit. Kajsa Ollongren belülgyminiszter ugyanakkor kijelentette, hogy a kormány kellő időt fordít az eredmények tanulmányozására – jelentette az ANP holland hírügynökség.
A holland választók elutasítása a Cambrige Andalytica botránya közepette született. A botrány március 17-én robbant ki, amikor egy bejelentő közölte, hogy a Cambridge Analytica brit-amerikai politikai elemző cég mintegy 50 millió Facebook-profil adatait dolgozta fel, és az amerikai, valamint a brit választások befolyásolására használta fel. (MTI)
