Nagyvilág

Okostelefonon árulja szexrabszolgáit az Iszlám Állam

Egy tizenkét éves kislány "ára" 12 500 euró.

Az amerikai írott és elektronikus médiát bejárja egy, az Iszlám Állam terrorszervezet fogságából megszökött fiatal jazidi lány megrázó története. Lamija Aji Basár szexrabszolga volt. A 18 éves lány jobb szemére megvakult, arcát égési sebek nyomai borítják. Egy iraki kisvárosból menekülve sebesült meg: embercsempészek menekítették ki a terroristák fogságából. Két barátnője menekülés közben aknára lépett, meghalt. Lamija négyszer próbált szökni, mire sikerrel járt. Most egy észak-iraki városkában, a nagybátyjánál húzza meg magát, ott mondta el az amerikai újságíróknak, mi zajlik az Iszlám Állam ellenőrzése alatt lévő vidékeken.

Az Iszlám Állam a még uralma alatt lévő vidékeken módszeresen kínozza az ott élő civileket, a jazidi közösség lányait, asszonyait szexrabszolgaságba taszítja. Lamija Aju Basár azt mondta az AP iraki tudósítójának, a terroristák mintegy háromezer jazidi nőt tartanak rabszolgasorban.

Rémtetteikhez a legmodernebb technológiát használják. A nőket sorszámmal látják el, lefotózzák és okostelefonos alkalmazás segítségével árulják őket.

A hirdetésben megjelenített fotó mellett arab nyelven olvasható az eladásra kínált nő kora, családi állapota, “tulajdonosa” neve, arra az esetre, hogy ha a nő szökni próbálna, az Iszlám Állam ellenőrzőpontjain beazonosíthassák és visszavihessék a “tulajdonoshoz”.

Az okostelefonon árult nők “ára” attól függ, voltak-e már férjnél, vagy még szüzek. Egy tizenkét éves kislányt 12 500 euróért árulnak a terroristák. Csak eurót, dollárt fogadnak el.

A menekülőket segítő embercsempészeket meggyilkolják, és az utóbbi időkben már egyre nehezebb kiszabadulni az Iszlám Állam fogságából. A Fox televízió riportjában idézi az iraki kurd regionális kormány adatait: ezek szerint míg májusig havonta átlagosan 134 jazidit sikerült kimenteni, addig május óta összesen 39-en szabadultak ki a terroristák keze közül.

Szintén a Fox televízió szólaltatta meg egy német-iraki segélyszervezet munkatársát, Mirza Danait, aki elmondta, hogy a szökés minden korábbinál nehezebb és veszélyesebb lett.

Minden rabszolganőt névtelenül, a “tulajdonosa” nevén regisztrálnak, így könnyen nyomon követhető, hogy ki, honnan próbált megszökni. A büntetés: kegyetlen kínzás.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik