Nagyvilág
kongreeszusi meghallgatás Magyarországról (Array)

A Századvég szerint minden remek, az amerikaiak már szeretnek is minket

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2015. 05. 20. 17:37

És ehhez csak egy kongresszusi meghallgatás kellett, ami azért ennyire nem ment simán.

Az Egyesült Államok Kongresszusa Külügyi Bizottságának albizottsága kedden ismét Magyarországgal foglalkozott. A meghallgatás azonban a korábbi évek rendkívül feszült és kritikus hangú meghallgatásaihoz képest jóval kiegyensúlyozottabb és konstruktívabb, valódi szövetségesi légkörben zajlott, állítja a Századvég Alapítvány.

A közleményük szerint az albizottság tagjai a meghallgatás tanúi által felhozott, a korábbi években már felmerült kritikai megjegyzések döntő többségét nem osztották, és a két ország kapcsolatát vizsgálva számos olyan új, pozitívan értékelhető területet azonosítottak, amelyek alkalmasak arra, hogy a két ország baráti kapcsolatát és közeledését erősítsék.

Az albizottság tagjai és a meghallgatott tanúk a Századvég szerint szinte teljes egyetértésben ismerték el, hogy az elmúlt hónapokban a magyar-amerikai kapcsolatok a pesszimista várakozásokkal ellentétben a normalizálódás irányába mozdultak el.

A kormányközeli alapítvány szerint a fentieken túlmenően az albizottság tagjai Magyarország számos, amerikai szempontból nagyra értékelt eredményét is kiemelték. Így például elismerően nyilatkoztak az európai embercsempészet elleni magyar küzdelem sikeréről.

A meghallgatás egyébként nem ment ennyire simán. Mint korábban megírtuk, több képviselő is aggályait fejezte ki a kormánnyal kapcsolatban. Gregory Meeks, az albizottság rangidős demokrata tagja az európai orosz befolyás megerősödésével és a romák helyzetével kapcsolatban fejezte ki aggályait.

Tad Stahnke, a Human Rights First jogvédő szervezet alelnöke rámutatott, hogy több nemzetközi szervezet és intézmény is bírálta a magyar jogrendszerben 2010 óta végrehajtott változásokat, amelyek meggyengítették a fékeket és ellensúlyokat. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor méltatta az illiberális demokráciákat. Javasolta, hogy Washington a magyar kormányra gyakoroljon nyomást a nemzetközi szervezeteken keresztül, növelje a “nyilvános diplomáciát”, támogassa a független újságírást és a civil szervezeteket, lépjen fel a korrupcióval, valamint az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és a revizionizmussal szemben.

Simonyi András, a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának ügyvezető igazgatója, volt nagykövet sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Magyarországot immár nem a fejlett, hanem a fejletlen demokráciákkal kezelik egy lapon. Kijelentette, hogy Orbán Viktor nem antiszemita, de nem tesz eleget az antiszemitizmus ellen. Megítélése szerint Magyarországnak nem kellene ilyen közel állnia Putyinhoz, akinek budapesti fogadtatása megsértette a NATO szövetségi szolidaritását. Azt is mondta, veszélyes, ha a hatalom egy éretlen demokráciában ennyire központosított, mint Magyarországon.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.