Nagyvilág

Magyarország volt a téma az amerikai kongresszusban

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2015. 05. 20. 07:52

Kedden a washingtoni képviselőház európai és eurázsiai albizottsága az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről rendezett kongresszusi meghallgatást.

A meghallgatás felvezetőjében Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet elmondta: Magyarország nyitott a “barátok közötti vitára”, hogy a két ország közös értékeket képvisel, s hangsúlyozta, hogy a külvilág realitásai miatt fontos a stratégiai érdekek mentén való együttműködés. Példákat sorolt fel a katonai együttműködésre, és hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig támogatta az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat. Sziklaszilárdnak nevezte a magyar kormány demokrácia melletti elkötelezettségét.

Yee: Erodálódik a demokrácia

Hoyt Brian Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára méltatta a két ország közötti biztonságpolitikai együttműködést, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a demokratikus intézmények magyarországi “eróziója” miatt. Mint mondta: az elmúlt hónapokban pozitív fejlemények történtek a kétoldalú viszonyban, példaként említette, hogy Magyarország katonák küldésével vesz részt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni koalícióban. Szavai szerint Washington hasonló, konkrét lépeseket szeretne látni más kérdésekben, például a korrupció és a civil társadalom ügyében is.

Smith: A Jobbik miatt kell aggódni

Christopher H. Smith republikánus képviselő, az emberi jogi albizottság elnöke, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke szerint Yee kijelentései alapján “az Obama-kormány visszatért Orbán Viktor miniszterelnök belpolitikája bírálatának egy olyan formájához, amely korábban kontraproduktívnak és képmutatónak bizonyult”, mert sok magyart elidegenített az Egyesült Államoktól. Pedig, mint mondta, Colleen Bell új nagykövet budapesti megérkezését követően javult a kapcsolatok légköre.

Smith szerint Magyarországon a Jobbik képezi az aggodalom fő tárgyát, és Yee több, Budapesttel kapcsolatos bírálata – például a hatalomkoncentrációval és az üzleti légkör megrontásával kapcsolatban – ugyanúgy az Obama-kormányzatra is igaz. A képviselő méltatta a magyar kormányfő emberkereskedelemmel szembeni fellépését.

Yee elismerte, hogy korrupció miatt román és bolgár volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselőiket is kitiltottak az Egyesült Államokból, bár nem ugyanazon a jogi alapon, mint a magyarokat. A helyettes államtitkár Dana Rohrabacher, a meghallgatást megrendező albizottság republikánus elnökének arra a felvetésére válaszolt, hogy az amerikai kormány vajon nem alkalmaz-e kettős mércét Magyarországgal szemben, eltérően annak térségbeli szomszédjaitól, például Romániától és Bulgáriától. Rohrabacher cáfolta, hogy az Egyesült Államok más országoktól eltérő megítélésben részesítené Magyarországot.

Orosz befolyás, romák helyzete, piacgazdaság

Gregory Meeks, az albizottság rangidős demokrata tagja az európai orosz befolyás megerősödésével és a romák helyzetével kapcsolatban fejezte ki aggályait. Lloyd Poe republikánus képviselő több ízben is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem venné szívesen, ha olyan módon beavatkoznának a belügyeibe, mint ahogyan ez most Magyarországgal történik. Poe sürgette, hogy az európai energetikai függőség csökkentése érdekében Washington mielőbb liberalizálja a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportját.

Kurt Volker, a McCain Intézet ügyvezető igazgatója kijelentette: bár az Orbán-kormány nem minden intézkedésével ért egyet, Magyarország demokrácia és piacgazdaság. A magyar kormányfőt hatékony, “chicagói” stílusú politikusnak nevezte.

Ismét: fékek és ellensúlyok

Tad Stahnke, a Human Rights First jogvédő szervezet alelnöke rámutatott, hogy több nemzetközi szervezet és intézmény is bírálta a magyar jogrendszerben 2010 óta végrehajtott változásokat, amelyek meggyengítették a fékeket és ellensúlyokat. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor méltatta az illiberális demokráciákat. Javasolta, hogy Washington a magyar kormányra gyakoroljon nyomást a nemzetközi szervezeteken keresztül, növelje a “nyilvános diplomáciát”, támogassa a független újságírást és a civil szervezeteket, lépjen fel a korrupcióval, valamint az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és a revizionizmussal szemben.

Simonyi András, a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának ügyvezető igazgatója, volt nagykövet sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Magyarországot immár nem a fejlett, hanem a fejletlen demokráciákkal kezelik egy lapon. Kijelentette, hogy Orbán Viktor nem antiszemita, de nem tesz eleget az antiszemitizmus ellen. Megítélése szerint Magyarországnak nem kellene ilyen közel állnia Putyinhoz, akinek budapesti fogadtatása megsértette a NATO szövetségi szolidaritását. Azt is mondta, veszélyes, ha a hatalom egy éretlen demokráciában ennyire központosított, mint Magyarországon.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 9.
Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsõbokorban 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékû karácsonyi ajándékcsomagját.
MTI Fotó: Balázs Attila

Kihirdették a nyugdíjemelést

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.