Mára semmi nem maradt a függetlenség kikiáltásakor érzett eufóriából – írják a koszovói lapok. Az elemzők szerint most is a háborús időszakhoz hasonló kihívásokkal kell szembenézni: szegénységgel, munkanélküliséggel és több tízezres elvándorlással.
A legnagyobb példányszámú napilap, a Koha Ditore azt írta, hogy a koszovói intézmények kudarcot vallottak, nem erősödtek meg az alapvető hatalmi ágak. A Zeri című napilap szerint az állam még soha nem volt ilyen gyenge és beteg – a magas munkanélküliség és szegénység mellett a szervezett bűnözés és a korrupció is felelős a jelenlegi helyzetért.
A helyzet azonban nem egyik pillanatról a másikra alakult ki. Tavaly több mint fél évig nem volt kormánya az országnak, ezért minden nemzetközi tárgyalás megszakadt, néhány hete pedig a kormány ellen tüntettek, a pristinai kormányzati épület betört ablakait azóta sem üvegezték be.
Shpend Ameti, Pristina polgármestere idén bejelentette: a főváros rossz gazdasági helyzete és az elvándorlók magas száma miatt idén nem szervez ünnepséget Koszovó függetlenségének évfordulóján. Bírálói szerint a városvezető eleve kritikusan viszonyul az ország államiságához és csak ürügyként használja a helyzetet. Elmarad ugyanakkor a biztonsági erők díszszemléje is.
Az 1,8 milliós Koszovó fejlődését az is akadályozza, hogy Szerbia továbbra is saját tartományaként kezeli a területet, Oroszország, Kína, sőt több EU-tagállam szerint sem független az ország. Emiatt az ország európai integrációja is megrekedt.
A legolvasottabb koszovói hírportál, az Express tulajdonosa a világ legnagyobb koncentrációs táborának nevezte Koszovót, hozzátéve, hogy ha jobb életet akarnak a koszovóiak, mindenképpen el kell indulniuk valahová, vagy Szíriában harcolni, vagy Németországban élni. A nagyon szegény és falvakban élő koszovóiak könnyen rávehetők arra, hogy az iszlám nevében fegyvert ragadjanak – írta. Aki pedig nem harcolni indul, az illegális határátlépéstől sem visszariadva próbál kiszabadulni Európa legszegényebb országából.
