A térség szakértője szerint vakság lenne nem látni, hogy Putyin elnök – újraválasztása után – Moszkva fő céljává tette egy olyan eurázsiai szövetség kialakítását, amely az EU mintájára tartalmazna politikai, gazdasági elemeket. „Nem okozhat senkinek meglepetést, hogy ebben a történetben Ukrajna megtartása döntő jelentőségű”. Ha Ukrajna elmegy, a szövetség fikcióvá válik, ezért mozgósítanak minden politikai és gazdasági erőforrást. A történész az uniós szerződés aláírásának elmaradásával kapcsolatosan utalt arra, hogy Ukrajnának nagyon rövid időn belül jelentős hitelek – 15-20 milliárd dollár – kellenének.
A pénz beszél
Kijev ezért fordult az IMF-hez, de a valutaalap három fontos feltételének az ukrán vezetés láthatóan nem akart eleget tenni, ráadásul az IMF csak 3 milliárdot folyósított volna. „Úgy tűnik, hogy Moszkvában a nyomásgyakorlás mellett valamiféle ígérvény is elhangozhatott a Janukovics-Putyin találkozókon. Erről a nyilvánosság semmit nem tud bizonyosan, különböző feltételezések vannak. Nyilvánvalóan valamiféle anyagi kompenzációt ajánlott Putyin Janukovicsnak, s miután pillanatnyilag nagyon rossz helyzetben van az ukrán gazdaság, erre égetően szükség van. Ehhez képest a közép-vagy hosszabb távon megmutatkozó előnyök most másodlagosnak tűntek” – mondta Sz. Bíró Zoltán.
Lebegyev cáfolta a rendkívüli állapotot
Az ukrán védelmi miniszter, Pavel Lebegyev egy tévéinterjúban cáfolta, hogy harckocsik tartanának Kijev felé azzal a céllal, hogy rendkívüli állapotot vezessenek be. Előzőleg reggel körülzárta az ukrán kormány épületét néhány ezer, az ország uniós társulását támogató tüntető. A tiltakozók a kabinet távozását követelték az épületben lévő hivatalnokoknak pedig azt tanácsolták, hogy “menjenek haza”. Előző nap az ellenzék felhívására több százezren gyűltek össze Kijev központjában, a Függetlenség terén, hogy Viktor Janukovics elnök és Mikola Azarov kormányának távozását követeljék, tiltakozzanak a diákok kijevi demonstrációjának szombat hajnali erőszakos feloszlatása miatt.
Újságíróverés élőben
Vasárnap néhány száz aktivista megrohamozta az elnöki hivatal épületét. A rohamrendőrök könnygázzal és gumibotokkal szorították vissza a támadókat, akik kövekkel dobálták őket. Az ellenzék szerint az összecsapás provokáció volt. Az incidensben csaknem 90-en sérültek meg, köztük a külföldi és az ukrán média több munkatársa. Rohamrendőrök támadtak a Euronews stábjára is. Angelina Karjakina riporter és Roman Kuprjanov operatőr a vasárnap délután kezdődött összecsapásokat dolgozta fel, amikor a rohamrendőrök rájuk támadtak – számolt be az esetről a tévécsatorna. Roman Kuprjanov nem vesztette el lélekjelenlétét, akkor is forgatott, amikor a megvadult tucatnyi rohamrendőr tonfával ütötte a fejét. Akkor sem hagyták abba a verést és a rugdosást, amikor az operatőr már a földön feküdt.
