A kilencvenes évek közepén egy igen nagy létszámú francia bibliatudós és írócsapat nekilátott a szöveg új liturgikus fordításának, részeként az új gyalulatú Bibliának – írja az mno.hu. A lap szerint a Miatyánk szövegével kapcsolatban mindössze egyetlenegy probléma merült fel: az ima hatodik kérése, vagyis a „ne vígy minket kísértésbe” (Ne nous soumets pas a la tentation). Az új változat így szólna: „ne engedd, hogy kísértésbe essünk” (ne nous laisse pas entrer en tentation).
A La Croix-nak nyilatkozó szóvivő szerint az új fordítás nagyobb hangsúlyt fektet a Krisztussal való közösségre, aki maga is megismerte a kísértést, ez több szentírási helyen szerepel, például a pusztában böjtölő és a Getszemáni kertben virrasztó Krisztusnál is.
Történelmi okai is vannak, hogy miért van szükség a módosításra. A „ne vígy…” formula egy 1966-os fordításban jött létre, amivel, mint Podvin mondja, teológiai jellegű probléma merült föl; a „ne hagyd, hogy engedjünk a kísértésnek” sorból „ne vígy minket kísértésbe” lett.
Az eisphero görög ige – folytatja Podvin – szó szerint bevisz, bevezet jelentéstartalommal bír, egy valamiféle befelé irányuló mozgást fejez ki. A ’66-os fordítás „vígy” igéje viszont már arra utal, hogy a kísértésbe Isten visz minket, miatta esünk bűnbe.
A Biblia részeként megjelenő szöveget 2014-ben fogja jóváhagyni Róma, az olvasmányos és misekönyvekbe 2015-ben kerülhet be, mivel majd akkor nyomtatnak új misekönyveket.
