Gotovinát tavaly áprilisban – a horvátországi szerbekkel szemben elkövetett háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények miatt – első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték Hágában.
A most 57 éves extábornok volt az 1995 augusztusi, Vihar kódnevű horvát hadművelet parancsnoka a szerbek lakta Krajina térségében, mikor 200 ezer embernek kellett elmenekülnie otthonából.
Légiósként kezdte
A Wikipédia szerint Ante Gotovina 1955-ben született. Már tizenhat évesen elhagyta otthonát, hogy tengerész legyen, majd két év múlva a Francia Idegenlégióhoz csatlakozott. A légióban az Andrija Grabovac álnevet kapta és hamar felküzdötte magát az ejtőernyős elitosztagok tagjai közé. Ezzel párhuzamosan francia magánbiztonsági cégeknek is dolgozott. Védte többek között a szélsőjobboldali politikust, Jean-Marie Le Pent is.
Rendőrségi iratok szerint franciaországi tartózkodása alatt több bűncselekményt elkövetett. A hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki ellene rablás és zsarolás vádjával. Ügyvédei tagadták, de információk szerint legalább két évet ült börtönben. Jóbarátja, Dominic Erulin szerint Gotovina nem követett el bűncselekményeket, az ellene indított hajtóvadászatot Mitterand miniszterelnök és a kommunisták szervezték. Franciaország után Dél-Amerikába utazott, ahol szélsőjobboldali csoportok kiképzését vezette. 1986-ban visszatért Párizsba, ahol ötéves börtönbüntetés várta, azonban egy év után kiengedték.
1991-ben Horvátország függetlenné vált. Az akkori szerb elnök, Szlobodan Milosevics a hadseregtől elviekben független paramilitáris csapatokat támogatva próbálta nyomás alatt tartani a horvát oldalt, majd nem sokkal ezután hivatalosan a jugoszláv hadsereg is bekapcsolódott a harcokba. A hamar megszerveződő horvát haderők fel tudták tartóztatni a szerbeket, majd ‘92 elején Horvátországot elismerték országok és nemzetközi szervezetek is, azonban a horvát területek egyharmadán a szerb lakosság volt többségben. Ezeket a területeket a helyi szerbek irányították, így saját ellenállást és sereget szerveztek.
Ezredes, tábornok
1991-ben Gotovina is visszatért Horvátországba és a szerveződő hadsereg egyik oszlopos tagja lett. 92-ben létrejött a hivatalos horvát hadsereg is, Gotovina pedig ezredesi rangot kapott, ami nem volt meglepetés, hiszen ritka volt az olyan katona, aki évtizedes tapasztalattal bírt. Folyamatosan részt vett a harcokban, csapataival jelentős sikereket arattak, területeket szereztek meg. Győzelemről győzelemre emelkedett a katonai ranglétrán, fontos szereplője volt a Vihar-hadműveletnek is, majd a bosnyák seregekkel egyesülve verték le a szerb erőket. A legtöbb horvát a háborúban aratott sikerei miatt mind a mai napig hősként tekint az egykori tábornokra.
A hágai törvényszék 2001-ben felkérte a horvát kormányt, hogy adják ki Gotovinát és Mladen Markacot, akiket háborús bűnökkel vádoltak. Az Interpol és a brit MI 6 is csapatokat küldött Horvátországba, hogy előkerítsék a Gotovináékat, azonban a tábornokhoz hű titikosszolgálati erők rendre lebuktatták a külföldi csoportokat. Az EU a horvát csatlakozás feltételéül szabta a háborús bűnösök kiadását, azonban a kormány szerint a 90-es évek katonia vezetői már rég elhagyták az országot.
Hős?
Ante Gotovinára mind a mai napig hősként tekintenek Horvátországban, azonban az EU követelése után egyre többen úgy vélték, hogy az országnak hasznosabb az uniós csatlakozás, mint egy kétes múlttal rendelkező ember védelme. 2005-ben Spanyolországban aztán letartóztatták Gotovinát. Az egykori tábornok tagadta a vádakat, azonban 2011-ben a hágai bíróság 24 év börtönre ítélte. Horvátországban több városban óriáskivetítőn nézték az ítélethírdetést. A büntetés kiszabása utáni felmérések szerint a horvát lakosság 95 százaléka úgy vélte, hogy igazságtalan döntés született, a társadalom 88 százaléka szemében pedig Gotovina továbbra is hős maradt. A magyar pártok közül a Jobbik szintén nem értett egyet a hágai döntéssel.
A novemberi fellebbviteli döntés előtt ezrek vonultak fel a horvát városokban. Több templomban gyertagyújtással emlékeztek a háborús áldozatokra, katonai vezetőkre. A horvát veterán közösség vezetője és a katolikus egyház püspöke is elutasította a korábbi igazságtalan ítéletet. A hágai ENSZ-törvényszék délszláv ügyekben illetékes fellebbviteli tanácsa november 16-ai döntésében felmentette Ante Gotovinát a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádpontja alól.
