A líbiai katonai műveletek remélhetőleg közeli befejezéséről, az afganisztáni átmenetről, a koszovói helyzet alakulásáról, illetve a gazdasági kényszer diktálta takarékosság mellett a katonai kapacitások ésszerű fejlesztéséről tárgyalnak a NATO-országok védelmi miniszterei, akik szerda délután kezdték meg kétnapos brüsszeli értekezletüket. Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli a tanácskozáson.
Leon Panetta, az új amerikai védelmi miniszter óvott attól, hogy a túlzott spórolás következtében pénzügyi értelemben “kiüresedjen” az atlanti szövetség. Elhangzott tőle az is, hogy az európai NATO-országok túl kevés anyagi áldozatot vállalnak a közös védelmi feladatokból, túl nagy teher hárul az Egyesült Államokra. Szerinte az lenne az ideális, ha a tagországok fenntartanák a védelmi költségvetési szintet, de tudja, hogy a pénzügyi válság körülményei közt ez nem valószínű. Ezért létfontosságú a védelmi kiadások összehangolása, a korlátozott források lehető leghatékonyabb felhasználása – tette hozzá.
Míg a Pentagon előző vezetője, Robert Gates keményen bírálta azokat a NATO-tagországokat, amelyek elzárkóztak a líbiai misszióban való tevékeny részvételtől, addig az új amerikai miniszter inkább egyes kisebb szövetséges országok Líbiával kapcsolatos teljesítményét méltatta. “Dánia, Norvégia és Belgium együttesen ugyanannyi célpontot semmisített meg, mint Franciaország” – mondta.
Líbia ügyében az általános a vélemény, hogy az ottani lakosság megvédését célzó – ENSZ-felhatalmazáson alapuló – katonai műveletek hamarosan befejeződhetnek. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár azonban az ülést megnyitó beszédében hangsúlyozta: ezeket mindaddig folytatják, amíg szükséges.
A tanácskozáson áttekintik az afganisztáni helyzetet is. A NATO-vezette nemzetközi erő 2014-ig át akarja adni az ország biztonságáért viselt felelősséget az afgán fegyveres erőknek, és attól fogva inkább már csak kiképzési, tanácsadói szerepkört akar ellátni. A belső megbékélési folyamatot azonban erősen hátravetette, hogy szeptember 20-án önmagát a tálibok küldöttjének kiadó öngyilkos merénylő Kabulban megölte a tálibokkal tárgyalásokat folytató Burhanuddin Rabbani volt afgán elnököt. Rasmussen ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a biztonsági átadási-átvételi folyamatot ki akarják siklatni, de ez a kísérlet kudarcra van ítélve.
A koszovói helyzet megvitatása annak nyomán került fel a napirendre, hogy szeptember 27-én fegyveres incidens történt a NATO vezette KFOR-erők és az észak-koszovói szerb lakosok között a szerb-koszovói határvidéken. A koszovói feszültség kiéleződése miatt a NATO – brüsszeli diplomáciai források szerint – egyelőre elhalasztja a KFOR további létszámcsökkentési fázisának bejelentését.
