A jogszabályok értelmében az eurózóna tagországai a jövõben nem hagyhatják figyelmen kívül a legfõbb uniós végrehajtó intézmény olyan figyelmeztetéseit, amelyek a költségvetési vagy adósságpolitika kiigazítására irányulnak.
A “hatos csomag” legfõbb jellemzõjeként a szakértõk azt emelik ki, hogy az a tagállamokkal szemben a közös elvárások kikényszerítésére alkalmas eszközrendszert teremt a túlzott költségvetési hiány és eladósodás, valamint az egyéb makrogazdasági egyensúlytalanságok – például a versenyképesség romlása – ellen. A csomag hozzájárul a gazdasági statisztikák pontosságának és átláthatóságának javításához, és kifejezetten szankcionálja a jövõben hamis költségvetési adatokat szolgáltató tagállamokat.
Mind a hat jogszabályt meggyõzõ többséggel fogadta el az Európai Parlament: a legkevesebb vokssal jóváhagyott indítvány 352 szavazatot kapott, míg a legtöbb elutasító voks 269 volt. Akadt olyan elõterjesztés, amelyre 554-en szavaztak, s olyan is, amely ellen csak 90-en foglaltak állást.
A centrumtól balra esõ frakciók képviselõi azzal indokolták elutasító vagy tartózkodó álláspontjukat, hogy a csomag szerintük csupán a költségvetési fegyelmezésre koncentrál, nem ösztönzi eléggé a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bõvítését.
A hatos csomagként emlegetett rendelkezések tartalmát mintegy 98 százalékban az elõzõ, magyar EU-elnökség alatt sikerült egyeztetni az EP-vel. A fennmaradt néhány nyitott kérdés ügyében a július elsején kezdõdött lengyel elnökség alatt született kompromisszumos megegyezés, miután a franciák engedményt tettek, és nem gördítettek tovább akadályt annak a parlamenti törekvésnek az érvényesülése elé, hogy a felelõtlen költségvetési politikát folytató tagállammal szemben az Európai Bizottság csaknem automatikusan érvényesülõ ellenlépéseket tehessen.
