Európa vad kelete címmel közölt elemzést a magyar uniós elnökségről a Die Welt. A konzervatív német lap brüsszeli tudósítója írása alcímében hangsúlyozta: a hat hónapos magyar EU-elnökség megmutatta, az új tagállamok egyre inkább önállósodnak Brüsszellel szemben.
A szerző felidézte Orbán Viktor januári meghallgatását az Európai Parlamentben, majd leszögezte: június 30-án, amikor véget ér a magyar EU-elnökség, megállapítható, hogy annak európai mérlege nem marad el a miniszterelnök januári szereplésekor keltett várakozásoktól. Sem kormányfőként, sem az EU soros elnökeként nem hagyta magát túlságosan befolyásolni az EU képviselői által.
“Az egy éve hivatalban lévő miniszterelnök új alkotmányt adott Magyarországnak, amely évekre meghatározza az ország fejlődését, gyengíti a hatalmi ágak szétválasztását, aláássa az alkotmánybíróságot, Orbán hívei hosszú távon kulcspozíciókban maradhatnak. Emellett a heves tiltakozások ellenére és csak apróbb változtatásokkal keresztülvitt egy médiatörvényt, amely heteken át felháborodást váltott ki” – írta a német lap.
Európa megismerhetett egy olyan új politikus-típust, amelyet meg kell tanulnia kezelni. Miközben a 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott tagállamok vezetői a rivaldafény helyett inkább a “hátsó sort” keresték, Orbánnal új öntudat “érkezett” Brüsszelbe – fogalmazott a tudósító, utalva arra, hogy a kormányfő főleg a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, az uniót egyfajta “ellenpéldának” tekinti, mégpedig olyan magabiztossággal, amely közel áll az arroganciához.
Orbán strasbourgi és brüsszeli fellépései megmutatták: elmúlt az az idő, amikor az új tagállamoknak a hallgatás lehetőségét kellett kihasználniuk, ahogy azt Jacques Chirac akkori francia államfő ajánlotta. A saját úton járás a tudósító szerint ugyanakkor senkit nem lepett meg. A jobboldali konzervatív Orbán ugyanis már 2001-ben kifejezésre juttatta, hogy “az Európai Unión kívül is van élet.” Akkoriban ezért választási vereséggel fizetett, ma azonban hívei megtapsolják ezért.
A magyar miniszterelnök – mint a tudósító fogalmazott – az otthoni hangulat miatt láthatóan nem hagyta, hogy Brüsszelből diktáljanak neki, az európai színpadot inkább arra használta fel, hogy politikáját otthon jól eladhassa. A cikkíró ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor a napokban Ven Csia-pao (Wen Jiapao) kínai miniszterelnök előtt kijelentette, hogy Magyarországnak újfajta szövetségekre és újfajta szövetségesekre van szüksége. Felidézte azt is, hogy a március 15-i nemzeti ünnepen elhangzott beszédében elutasított mindenfajta “diktátumot” Brüsszelből is.
A tudósító szerint a jövő mutatja majd meg, ez a magabiztosság jó-e az európai projekt számára. A felelősségvállalás készségéről tanúskodik vagy arról, hogy az EU egykor erősen elkötelezett közép- és kelet-európai híveiből olyan államok lettek, amelyek elsősorban nemzeti kategóriákban gondolkoznak.
A cikkíró a továbbiakban felidézte Orbán Viktor legutóbbi brüsszeli, az Európai Tanács – magyar elnökség alatti utolsó – ülését követő sajtóértekezletét. A kormányfő – mint írta – tudatta, hogy a magyaroknak köszönhetően Európa erősebb lett, mint hat hónappal ezelőtt volt. A tudósító szerint még ennél is mélyebb benyomást keltett Orbán zárszava. A 48 éves politikus – fogalmazott Stefanie Bolzen – “teljesen megfeledkezett” a vitatott médiatörvény miatti heves bírálatokról – amelyekre az ország módosításokkal reagált -, továbbá az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatos kritikákról, és azt hangoztatta, hogy Magyarország visszaszerezte hitelességét és hírnevét.
A német újság tudósítója szerint az vitathatatlan, hogy a magyarok az unió elnökeként “a munka szintjén” sikereket mutathatnak fel. A sikerek sorában egészen elől áll Horvátország 28. tagállamként történő csatlakozása, hiszen az év elején még aligha adott bárki is esélyt a magyar külügyminiszter, Martonyi János azon kijelentésének, hogy június végéig sikerrel lezárulhatnak a Zágrábbal való csatlakozási tárgyalások.
A tudósító utalt arra, hogy a schengeni térség tervezett bővítését, Románia és Bulgária – Magyarország által támogatott – csatlakozását a “régi EU” kételyei miatt ideiglenesen el kellett halasztani. A sikerek között említette az újság ugyanakkor a magyar kezdeményezésre jóváhagyott európai szemesztert, ami az Európai Bizottságnak lehetővé teszi az egyes tagállamok pénzügyi tervezésének – még korai szakaszban történő és átfogó – befolyásolását. Ugyancsak kiemelte a lap az euró megmentését és a stabilitási paktum reformját célzó, a magyar elnökség által erősen szorgalmazott intézkedések elfogadását. Külön említette a szerző az elhatározott közös európai romastratégiát, amely az Európában élő 12 millió roma helyzetének javítására hivatott, és a sikerek között utalt a tudósító a Duna-stratégiára is.
Der Standard: kevés jó osztályzat
A hatalom bebetonozása nemzetközi arculat helyett címmel közölt cikket a magyar EU-elnökségről a Der Standard. A liberális osztrák lap budapesti tudósítója, Kathrin Lauer szerint “csak kevés jó osztályzatot” kap a magyar EU-elnökség. Sok bíráló szerint – írta a tudósító – Magyarország elszalasztotta a lehetőséget, hogy az EU-elnökség révén nemzetközi súlyról tegyen tanúbizonyságot, s éppen ebben az időszakban vitte véghez a Fidesz-kormány a legfontosabb lépéseket hatalma bebetonozása érdekében.
Ez utóbbira példaként említette a médiatörvény és az új alkotmány elfogadását. Meglátása szerint az Európai Bizottság csak lényegtelen pontokat bírált a médiatörvényben, a törvény “a cenzúra egy lehetséges eszköze maradt”, az új alkotmány pedig olyan eszközöket tartalmaz, amelyek célja megkötni minden leendő kormány kezét. Ezzel egy időben Orbán Viktor “agresszíven nyilatkozott” Brüsszellel kapcsolatban – fogalmazott a szerző. Szombaton ugyanakkor a hitelek és befektetések “bőségszarujával” érkező kínai kormányfőnek “hízelgett” Orbán Viktor, kijelentve, Magyarországnak másfajta szövetségekre és másfajta szövetségesekre van szüksége – vélte a lap.
Sikereket is elért a magyar EU-elnökség, ezt még a szigorú bírálók is elismerik, például Balázs Péter volt külügyminiszter. E sikerek közé tartozik a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása. Balázs ezt tapasztalt magyar szakdiplomaták érdemének is tartja, és úgy véli, hogy szakértői szinten általában véve jól szerepelt a magyar elnökség. “Vegyes érzelmeket vált ki” az európai romastratégia. Az Európai Parlamentben ünnepelték a dokumentumot, a romaszervezetek azonban hatástalannak tartják, hiányolják a szankciók kilátásba helyezését.
Kudarcként könyveli el a szerző a Hillary Clinton amerikai külügyminiszter részvételével tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó meghiúsulását. “A hivatalos indoklás szerint egyeztetési nehézség volt az oka, hogy (Clinton) lemondta részvételét. Ehelyett most csütörtökön tesz félhivatalos látogatást Budapesten” – írta a Der Standard.
La Croix: jogsértések mellett kielégítő európai mérleg
Folytatódik a szabadságjogok megsértése Magyarországon címmel közölt kommentárt az Európai Unió a héten véget érő magyar elnöksége kapcsán a La Croix. A francia katolikus napilap megállapítja, hogy “Magyarország az unió értékeinek ellentmondó belpolitikai intézkedések dacára alapvetően kielégítő európai mérleggel zár”.
A cikk szerzője, Marianne Meunier szerint “megválasztása óta Orbán Viktor és kormánya kitűnik a tekintélyelvűség iránti hajlamával”, amelynek legutóbbi megnyilvánulása az alkotmánybíróság tagjainak megválasztása volt. A lap emlékeztetett arra, hogy mind az öt jelölt megkapta a parlamentben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz támogatását, ugyanakkor több jogvédő szervezet jelezte, hogy eleve nem mindegyikük lett volna megválasztható.
“Miközben az Európai Unió tanácsának elnöki tisztét töltötte be, Orbán Viktor Magyarországa szembement olyan európai alapelvekkel, amelyek közül több is szerepel az ország által is aláírt szerződésekben” – fogalmazott a La Croix. Példaként említette a cikk szerzője a nagy vitát kiváltó médiatörvényt, s “a kormány által kinevezett médiatanácsot, amelynek tagjai közel állnak a hatalmat gyakorló párthoz”. Megemlítette, hogy az Európai Bizottság ellenvetéseit követően a médiatörvény eredeti szövegén módosítottak ugyan, de idézte Olivier Basile-t, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet európai irodájának vezetőjét, aki szerint a magyar médiatanács “továbbra is cenzúrabizottság”.
A jegybank kapcsán a kommentár azt emelte ki, hogy az új szabályozás értelmében a héttagú Monetáris Tanács négy külső tagját – az írás szerint – a miniszterelnök jelölheti ki, míg korábban kettőt közülük a bank elnöke nevezhetett meg. “Az intézmény függetlenségének ezen megsértését” – írja a lap – Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is szóvá tette márciusban. Az Európai Unió soros magyar elnöksége ugyanakkor – állapította meg a La Croix – “több olyan vezető politikustól is dicséretet kapott, akik a magyar belpolitikai helyzet felett átsiklottak”, és akik hálásak azért, hogy Budapest lezárta a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. “Ez az elnökség ma fejeződik be, Magyarország pedig büszke lehet az elvégzett munkára” – idézte a kommentár végén a La Croix Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi államtitkárnak a hvg.hu-n megjelent írását a magyar EU-elnökségről.
