Az első füves londoni teniszversenyt 1877-ben rendezték. Akkor Spencer Gore győzött, mindösszesen kétszáz néző előtt. A hatalmas hagyományokkal rendelkező brit tornára sokáig csak férfiak jelentkezhettek, a nőknek 1884-óta rendeznek versenyeket. A férfi párossal is ebben az évben egészült ki a program.
Wimbledonnak egészen a századfordulóig csak brit győztesei voltak, 1905-ben azonban már amerikai teniszező vitte el a trófeát a nőknél, két évvel később pedig egy ausztrál a férfiaknál. A rendezvény 1922-ben V. György brit királynak köszönhetően költözött jelenlegi otthonába, a Church Roadra, ahol ebben az évben adták át a ma is tökéletesen funkcionáló, 14 ezer nézőt befogadó stadiont. A tornát, amely csak a két világháború idején szünetelt, évtizedekig amerikai és ausztrál játékosok dominálták.
Wimbledon fekete napjai
A világ legrangosabb versenye sem volt mentes a botrányoktól. 1967-ben, a színes televízió piaci bevezetésének évében, a torna szervezői megpróbálták érdem alapon kettéválasztani a profi és az amatőr versenyzőket azt remélve, hogy a profik küzdelme látványosabbá teheti a televíziós közvetítést. Ebben az évben csak azok vehettek részt a tornán, akiket a rendezők meghívtak. A versenyt érdekes módon a színes televíziót népszerűsítő BBC szponzorálta. A kirekesztő gyakorlatot még ebben az évben meg is szüntették a britek, és úgy döntöttek: eztán mindig nyílt teniszbajnokságot rendeznek.
Mégsem mindenki számára volt biztosított a részvétel, 1973-ban például kizárták a jugoszláv színekben induló Niki Pilicet, amiért nem vállalta a játékot országa Davis Kupa csapatában. Az egyébként horvát származású teniszező ügye miatt 81 teniszszövetség egyszerre tagadta meg a wimbledoni részvételt.
Wimbledoni hősök és rekordjaik
1980-ban a svéd Björn Borg ötödszörre is megnyerte a férfi egyest, ezt a rekordot később a görög-amerikai Pete Sampras (7) és a svájci Roger Federer (6) is túlszárnyalta. Federernek idén komoly esélye van arra, hogy beállítsa Sampras egyedülálló rekordját. A svájci zseni éppen Wimbledonban döntött meg egy másik óriási csúcsot, ugyanis Londonban szerezte meg 15. Grand Slam győzelmét. 1985-ben, első németként, a 17 éves Boris Becker nyerte a tornát. Nála fiatalabb versenyző még soha nem ért a csúcsra Wimbledonban. Minden idők legfiatalabb indulója tizennégy, a legidősebb hatvanöt éves volt. A legalacsonyabb alig százötven centiméter, a legmagasabb, a horvát Ivo Karlovic pedig 208.
2010-ben nézők százmilliói lehettek szemtanúi minden idők leghosszabb teniszmeccsének az amerikai John Isner és a francia Nicolas Mahut között. A három napig tartó öt szettes találkozón Isner diadalmaskodott 70-68-ra.
Wimbledon és a dráma
A nőknél Martina Navratilova volt az első, aki zsinórban hatszor nyert, összesen pedig kilenc egyéni győzelmet tudhat magáénak. Szintén ő birtokolja a legidősebb wimbledoni bajnok címet. 2003-ban 46 évesen, vegyes párosban nyerte huszadik trófeáját, ami egyedülálló rekordnak számít.
Az amerikai Billie Jean King maga is éppen húsz alkalommal emelhette magasba a serleget, az utolsót még 1979-ben. Ehhez az utolsó győzelemhez kapcsolódik egy szomorú anekdota. Elizabeth Ryan tizenkilencszer hódította el a serleget, és 87 éves volt, amikor Billie Jean King a rekord megdöntésére készült. Ryan előző este még kibotorkált a wimbledoni gyepre, mert az egyik televízió társaság szerettet volna egy közös interjút készíteni a rekord megdöntésére készülő Kinggel. Elizabeth Ryan elutasító volt és közölte: látni sem bírja „kihívóját”. Ryan annyira nem szerette volna, ha megdöntik a rekordját, hogy még aznap este, ott, a wimbledoni arénában meghalt.
Billie Jean King másnap nyert, de ennek a győzelemnek Ryan már nem lehetett szemtanúja. King még 1983-ban, 39 évesen is elindult a versenyen, de az elődöntőben megalázó vereséget szenvedett. A kép, ahogy a hatalmas bajnok utoljára hátrafordul a Centre Court kijáratához közeledve, máig sporttörténetinek számít. Billie Jean King egyébként nemcsak a teniszrekordjairól nevezetes, de ő volt az első wimbledoni bajnok, aki nyíltan vállalta másságát. Azóta ezt Martina Navratilova, és több más teniszező is megtette.
Wimbledon és a show
Egyéniben háromszor, párosban ötször győzött John McEnroe. Az amerikai fenegyerek azonban mégsem tenisztudásával, inkább robbanékony természetével vésődött be a teniszbarátok emlékezetébe. Ő volt az, aki képes volt bármikor elküldeni a székbírót melegebb éghajlatra, ha úgy érezte, hogy az általa ütött labda pontot ért. McEnroe idejében még nem ismerték a „sólyomszemet”, tehát minden pont a játékvezetők megítélésére volt bízva. Ki ne emlékezne Borg elleni wimbledoni mérkőzésére 1980-ból és 1981-ből? Vagy éppen az 1982-es döntőre, amelyet Jimmy Connors ellen vívott?
McEnroe 1981-es „you cannot be serious” kifakadása szintén Wimbledonban történt. Emlékezetes, hogy a Tom Gullikson elleni találkozón az amerikai teniszező önmagából kikelve üvöltött a rémült brit székbíróval, aki szerinte tévesen ítélte outnak McEnroe labdáját.
A rengeteg emlékezetes wimbledoni óriás közül a magyarok számára mégis Taróczy Balázs a legnagyobb. A magyar teniszező 1985-ben nyerte meg párosban a legértékesebb Grand Slam versenyt.
