Magyarország eddig Kanada, Görögország, Horvátország és Olaszország képviseletét látta el Tripoliban. Emellett nagykövetségünk az Európai Unió líbiai képviseleteként is működik.
„Magyarország ily módon járul hozzá szövetségeseink és partnereink erőfeszítéseihez, amelyekkel az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten zajló rendkívüli változásokat ösztönzik.” – közölte a szaktárca Sajtó Főosztálya.
Érdekes, hogy az Európai Unió tagállamai mennyire másként gondolkodnak a segítségnyújtási kötelezettség és az ésszerűen vállalható kockázat viszonyáról. Magyarország gyakorlatilag egyedül képviseli az öreg kontinenst a háború sújtotta líbiai fővárosban, ahol mindennapossá váltak a tűzharcok. Budapest bizonyos értelemben éppen azok helyett vállalja a diplomáciai képviseletet, akik bombázva támogatják az „arab tavaszt”. A legtöbb állandó képviselettel rendelkező uniós ország már régen hazahívta diplomatáit, amit Budapest eddig leginkább a soros elnökség okán nem tehetett meg.
Orbán írásban vállalta
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök a líbiai eseményekkel kapcsolatban levélben tájékoztatta Herman van Rompuy-t, az Európai Tanács elnökét: Magyarország életbe léptette az EU polgári védelmi mechanizmusát a Líbiában rekedt európai polgárok evakuálása érdekében, és fenntartja az EU képviseletét is ellátó tripoli nagykövetségének működését.
Kérdésünkre, jelenleg biztonságban vannak-e a líbiai magyar nagykövetség és konzuli hivatal kiküldött munkatársai, a Külügyminisztérium Sajtó Főosztálya azt válaszolta, hogy „amennyire a jelenlegi helyzetben biztonságban lehetnek, igen, a nagykövetséget őrszemélyzet védi.”
Líbiai védelem
Arról nem kaptunk információt, hogy az őrszemélyzet pontosan mit is takar, de azt megtudtuk, hogy a külképviselet védelmét a helyi hatóságokra bízták. A zavaros belpolitikai helyzetben az sem teljesen világos, hogy a helyi hatóságokban mennyire bízhat a szövetségeseket is képviselő magyar diplomácia, és egyáltalán mit tekintünk helyi hatóságnak egy NATO által napi szinten bombázott fővárosban.
Nem tudni azt sem, hogy egy esetleges vészhelyzetben milyen diplomáciai protokoll szerint menekítik majd ki a kiküldött magyar diplomatákat. Annyit azonban elárult Pataki Eszter sajtókapcsolatokért felelős külügyi főosztályvezető, hogy a kimenekítésre vonatkozóan „vannak vészforgatókönyvek, de ezeket nem osztják meg a nyilvánossággal.”
A kérdésre, hogy mégis meddig kívánják működtetni a líbiai külképviseletet, azt a választ kaptuk, hogy „ameddig szükséges, a helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérjük és ennek függvényében fogunk dönteni.”
Folyamatosan lőnek
A NATO harci gépei csütörtök éjszaka – a szokott időben, helyi idő szerint fél órával éjfél előtt – ismét légicsapásokat mértek Tripolira. Az AFP és a Reuters tudósítói négy robbanás dörejét hallották abból a városrészből, ahol Moammer el-Kadhafi líbiai vezető főhadiszállása van.
A NATO légiereje március végén kezdte meg a líbiai főváros elleni támadásait, amelyekkel a felkelők harcához nyújt támogatást. Kadhafi kormányának néhány napja ismertetett összesítése szerint 718 polgári személy életét vesztette és 4067 civil megsebesült a légicsapásokban.
