A BT a fegyverembargó elrendelése mellett a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé terjesztette a líbiai vérengzések kivizsgálását. A testület mély aggodalmát fejezte ki a líbiai helyzet miatt, elítélte az erőszakot és a polgári lakosság elleni erő alkalmazását, az emberi jogok széles körű és módszeres megsértését. A BT emellett fegyverszállítási embargót, valamint az említett személyek bankszámláinak befagyasztását is elrendelte.
Susan Rice, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy a BT által foganatosított szankciók “világos figyelmeztetés jelentenek a líbiai kormánynak, hogy véget kell vetnie a gyilkosságoknak”. Franco Frattini olasz külügyminiszter szerint ez fordulópont, mert világossá tette a nemzetközi közösség egységes meggyőződését, hogy az ártatlan emberek ezreinek életét kioltók rendszere nem maradhat fenn. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter közölte: az Egyesült Államok kapcsolatot keres a Líbia keleti részén működő ellenzéki csoportokkal.
Az országban két ellenzéki vezető testület is alakult egy napon belül: Muhammed Abdel Dzsalil volt líbiai igazságügyi miniszter átmeneti kormányt alakított a kelet-líbiai Bengáziban, pár órával később ugyanott bejelentették egy Nemzeti Tanács létrejöttét is.
Dzsalil közölte, hogy az átmeneti kormány “a keleti térség átmeneti vezetőinek” találkozója alkalmával alakult meg. A kabinet tagjai között vannak a “felszabadított” nyugati városok, így Miszráta és az-Závija képviselői is – mondta. Hangsúlyozta, hogy Líbiának egységes országnak kell maradnia. Az átmeneti kormányt azonnal támogatásáról biztosította Ali Audzsali, Líbia washingtoni nagykövete és Ibrahim Dabbasi, Líbia ENSZ-nagykövete is.
A Nemzeti Tanács fő célja, hogy a forradalom politikai arca legyen. Hafiz Ghoga szóvivő leszögezte, hogy nem látnak semmilyen lehetőséget a párbeszédre a Kadhafi-kormányzattal. A testült egyik célja a Kadhafival szembeni tripoli ellenállás segítése katonai és más eszközökkel.
Líbia nyugati részén teljesen eltűntek a hivatalos zöld zászlók, s már mindenhol a Moammer Kadhafi elleni mozgalom piros-fekete-zöld, közepén félholddal és csillaggal díszített lobogóit látni.
Ugyanakkor a nyugati határon egy hét alatt hozzávetőleg 40 ezren távoztak. A helyzetet humanitárius válságnak ítélte a tunéziai vörös félhold szervezetének egyik illetékese, aki segítséget kér az egyiptomi polgárok hazaszállításához.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának genfi központja szerint több mint százezren – zömükben egyiptomi és tunéziai vendégmunkások – menekültek el Líbiából a szomszédos országokba.
A líbiai felkelés leverésének következményei lesznek Moammer Kadhafi ezredes és társai számára – figyelmeztetett Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki az észak-afrikai országban zajló erőszakcselekmények haladéktalan beszüntetésére szólított fel.
Nagy-Britanniának és szövetségeseinek “aktívan és komolyan” meg kell vizsgálniuk a “sürgős”, humanitárius célú fegyveres beavatkozás lehetőségét Líbiában – írta egy Londonban megjelent cikkében egy magas rangú brit diplomata. Richard Dalton, Nagy-Britannia egykori líbiai nagykövete szerint az irányadó dokumentum az ENSZ-közgyűlés egyik 2005-ös határozata, amely lehetővé teszi a fellépést a Biztonsági Tanács döntése alapján abban az esetben, ha az adott helyzetet békés módon nem sikerült megoldani, és az érintett ország saját hatóságai nem védik meg a lakosságot.
A forrongó arab világ másik fontos fejleménye, hogy Tunéziában bejelentette lemondását Mohamed Gannúsi miniszterelnök. A bejelentést megelőzően heves összetűzések voltak Tuniszban az átmeneti kormány ellen tüntetők és a tunéziai rendőrség között, s legalább hárman meghaltak, tucatnyian pedig megsebesültek. Gannúsit a vele szemben állók azzal vádolták, hogy túl közel áll az előző, a tiltakozó mozgalom által megbuktatott kormányhoz.
Jemenben az ország egysége elleni összeesküvésnek minősítette a tiltakozó mozgalmat Ali Abdullah Száleh elnök, a hadsereg és a biztonsági erők parancsnokai előtt mondott beszédében megfogadta: megvédelmezi a “köztársasági rendet”.
Ománban a rendőrség két embert megölt, amikor gumilövedékekkel tüzet nyitott a politikai reformokat követelő, kődobáló tüntetőkre az ország egyik ipari városában, Szuhárban.
