A július 26-án megalakult új macedón kormánnyal Nikola Gruevszki régi-új miniszterelnök ingoványos területre vezette országát. A macedón nemzetiségű, VMRO-DPMNE által vezetett „A jobb Macedóniáért” koalíció 63 képviselővel önmaga is többséget szerzett, a DUI albán párttal pedig az abszolút többség is megvan, így akár alkotmányt is módosíthat. Többen azonban attól tartanak, a DUI 18 képviselője a hihetetlen engedmények ellenére még fejtörést okozhat.
Mindkét albán pártot meghívta
Az várható volt, hogy a miniszterelnök nem tud jól dönteni a két albán párt között (bár törvény nem szabályozza, de a szokásjog szerint az egyik albán erőt be kell venni a kormányba). Tradicionális partnere, a DPA ugyanis rosszul szerepelt a voksoláson, így ha őt választja, a radikálisabb DUI valószínűleg keményen hangot adott volna elégedetlenségének. Így Gruevszki egyszerűen mindkét tömörülést meghívta kormányába.
Az ötlet azonban eleve halálra volt ítélve, mivel a választási kampányban a két albán párt vezetői közötti ellentétek teljesen nyilvánvalóvá váltak. Menduh Thaci, a DPA vezére a sajtónak több alkalommal is úgy nyilatkozott, hogy szíve szerint még csak egy levegőt sem szeretne lélegezni Ali Ahmetivel, a DUI vezetőjével.
A DUI még Koszovó elismeréséről is lemondott
Hogy Gruevszki mégis el tudja fogadni Ali Ahmetit, a radikális DUI-nak a választási kampányban felvetett követeléseiből komoly engedményeket kellett tennie. Az albán párt felvállalta, hogy a kormány elkövetkező négyéves mandátumának időtartama alatt az EU- és NATO-csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtására összpontosít. Így le kellett mondaniuk néhány beharangozott projektről, amelyek célja az albán kisebbség státuszának előreléptetése és az államalapító státusz elnyerése lett volna. Ráadásul le kellett nyelnie, hogy a görögökkel folytatott névvita kérdésében Gruevszki álláspontját kell követnie.
A Koszovó és Macedónia közötti határvonallal kapcsolatban pedig a DUI magáévá tette az Ahtisaari-terv szerinti rendezést, sőt hallgatólagosan elállt Koszovó függetlenségének sürgős elismerésétől is.
Nikola Gruevszki és kormánya – KÉPGALÉRIA!
Ezen túlmenően a kormánytagságért abba is belementek, hogy nyelvhasználati kérdésben olyan törvényt hozzanak meg, amely nem halad túl az Ohridi-keretegyezményen és ígéretet tett, hogy az elkövetkező négy évben az albán kérdésben nem fog új követelésekkel előállni. Azaz felfüggeszti a rendőrségi törvény, a nemzeti szimbólumokról szóló törvény és az önkormányzati törvény módosítására tett korábbi indítványait.
Az engedményeket látva a másik albán párt, a DPA elállt attól a szándékától, hogy részt vegyen a kormányban, a koalíciós szerződést pedig az albánok elárulásának minősítette.
dinamikus kormány
Gruevszki első beszédében új kormánya prioritásaként a gazdasági növekedés erősítését, a munkanélküliség csökkentését, az életszínvonal emelését, a NATO- és EU-integrációt, a korrupció visszaszorítását, illetve a Görögországgal fennálló névhasználati vita megoldását nevezte meg. Ezenfelül ígéretet tett az albán kisebbség jogait biztosító Ohridi-keretegyezmény teljes mértékű végrehajtására. Az új kormány összetételéről szólva Gruevszki hangsúlyozta: a tapasztalat és a fiatalság egységére törekedett. Minisztereitől elvárja, hogy munkájukat becsületesen, nyilvánosan és felelősségteljesen végezzék. A 21 kormánytag (akik közül heten albánok) átlagéletkora 39 év, közöttük a legkorosabb 69, a legfiatalabb miniszter pedig 29 éves.
Mindent az EU-ért
A DUI-val kötött koalíciót egyébként a Nyugat pozitívan fogadta. Számukra ugyanis Ali Ahmeti fogékonyabb, komolyabb és stabilabb koalíciós partner, mint a szeszélyes és nehezen ellenőrzés alatt tartható Menduh Thaci. A koalíciós megállapodást követően Macedónia EU-nagykövete, Erván Fuere derűlátásának adott hangot.
Véleménye szerint a legfontosabb dolog az EU nyolc kritériumának teljesítése. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy egy esetleges kudarc esetén az új kormánynak nem lesz alapja a felelősség elhárítására, mivel az ellenzék, számban is és befolyásban is, teljesen marginalizált lett.
Tartanak az albánoktól
Többen kételkednek azonban abban, hogy a DUI őszintén tett ilyen súlyos engedményeket. Kérdés, hogy állja-e majd a szavát, és nem áll-e elő újabb követelésekkel a jövő évi önkormányzati választások előtt.
Dane Taneszki politológus az Utrinski Vesnik című lapban megjelent elemzésében mindezt érdekházasságnak nevezte. Tény az, hogy a VMRO-DPMNE-nek nagy szüksége volt a kétharmados többségre, a DUI-nak viszont létfontosságú volt a kormányban való képviselet.
Vládo Bucskovszki, az SzDSzM korábbi kormányfője szerint a koalíció nem fogja kiállni az idő próbáját, ő maga egy évet sem ad nekik.
Láthatatlan ellenzék
A kormányt egyébként az ellenzék nélkül választották meg. Az ellenzéket ezután is az SzDSzM által vezetett, hétpárti „Nap” koalíció 27 képviselője, valamint az eddig kormányon lévő albán párt, a DPA 11 képviselője alkotja.
A „Nap” koalíció azért bojkottálta az üléseket, mert az SzDSzM egyik alelnökét, Zoran Zaevet a parlament munkarendjének és az ellenzék álláspontjának figyelembevétele nélkül tartóztatták le, hatalmi visszaélés és az állami vagyon jogtalan kisajátításának vádjával. (Az elmúlt napokban az államelnök egyébként kegyelemben részesítette.)
A DPA pedig azzal indokolja parlamenti részvételének felfüggesztését, hogy a rivális albán párt DUI olyan engedményeket tett a kormányra kerülésért cserébe Gruevszkiéknek, hogy azzal elárulta az albánok érdekeit. Kivonulásuk okaként elsősorban a régóta vitatott nyelvhasználati törvény elfogadását jelölik meg.
halálos választás
Mint arról lapunk korábban beszámolt, a macedón választás nem zajlott le zavargások nélkül. A DUI győzelme a DPA felett halálos áldozatot is követelt, de a választási zavargásokban több tucat ember is megsérült. 193 szavazóhelyen két héttel később meg kellett ismételni a voksolást, ahol rendkívül sok törvénysértésről számoltak be. A szavazások alatt a rendőrség összesen 171 személy ellen tett feljelentést, közülük 61-et le is tartóztattak. A feljelentett személyek szinte kizárólag albán nemzetiségűek. Két személyt, akik fegyverrel Ali Ahmetire, a DUI vezetőjére támadtak a választási kampány egyik gyűlésén, összesen hét év börtönbüntetésre ítéltek. Erős kritika érte ugyanakkor a rendőrséget is: több alkalmazottja ugyanis ahelyett, hogy fellépett volna a zavargások ellen, maga is részt vett a szervezett törvényszegések elkövetésében. A több mint 50 egyenruhás, akik ellen végül fegyelmi vagy büntetőeljárást indítottak, szintén albán nemzetiségűek voltak és a nemzeti kisebbségek arányos foglalkoztatási programja keretében kerültek a hatósághoz.
