A jelenlegi miniszterelnök pártja nagy fölénnyel nyerte a macedón választások első fordulóját. A hat választókerület mindegyikében kétszer annyi szavazatot söpört be a macedón pártok között, mint a rivális szociáldemokrata párt. Így a vasárnap éjféli állás szerint a jelenleg is kormányzó VMRO (Belső Macedóniai Forradalmi Szervezet) 64, a szocialisták 28 képviselőt ültethetnének a parlamentbe, ám ezen még módosíthat a két hét múlva esedékes második forduló.
Mikola Grujevszki győzelme egyébként senkit nem ért váratlanul, az utcákon lépten-nyomon a kormányfő képe mosolygott le, a kampánycsend előtti utolsó hat órában is a miniszterelnök szerepelt a televízió élő adásában. Az ellenzéki macedón párt jelöljeinek ezzel szemben csupán egy-egy óriásplakátra futotta.
Nikola Grujevszki bejelenti győzelmüket (Képgaléria – Angyal Ágnes/FN)
A választási részvétel egyébként igen magas, 57 százalékos volt. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy sok külföldön élő macedón – egyed becslések szerint 330 ezren vannak, ami igen nagy szám a kétmilliós Macedóniát tekintve – hazarepült voksolni. A FigyelőNet tudósítójának beszámolója szerint a Budapest-Szkopje járat 95 százaléka Alaszkából, Kanadából, vagy éppen Angliából hazatért kisgyerekes fiatal és tolókocsis idős macedón utas volt.
Az albánokra figyeltek
Az igazi kérdés kezdettől a két nagy albán párt közötti szavazatmegoszlás volt. Grujevszki hagyományos szövetségese a DPA (Albánok Demokratikus Pártja) ugyanis a közvélemény-kutatások szerint kevesebb szavazatra számíthatott, mint a konkurens DUI (Demokratikus Unió az Integrációért).
Utóbbi vezetője, Ali Ahmeti viszont több alkalommal is kifejtette: ha ők diadalmaskodnak, de nem őket veszik be a kormányba, azt a nép akarata elleni cselekedetnek veszik, és incidenseket helyeztek kilátásba. (Macedóniában a kormányalakítás általános elve az, hogy egy albán pártnak szerepelnie kell a koalícióban). Vasárnap esti eredmények szerint a DUI-nak 15, a DPA-nak 12 hely járna. (Ezen kívül egy mandátumot szerzett az európai integrációt hirdető macedón muszlim párt).
Gránát, fegyver, szavazás
A balkáni állam 17 éves történetében meg sosem élt meg ennyire botrányos választást. Mint lapunk szkopjei tudósítója jelentette, legalább ötven választási csalás es incidens történt országszerte. A nap folyamán több helyen, így a fővárosban is lövöldözések voltak. Annak ellenére, hogy lapunk információi szerint Macedónia összes rendőrét behívták, hogy fenntartsák a rendet, olyannyira, hogy a határőrök számát is minimálisra csökkentették és a szavazókörzetekbe vezényelték őket.
A legsúlyosabb incidens Aracsinovoban történt. Itt többen fegyverrel rontottak be a szavazóhelyiségbe. A választási bizottság tagjai kihívták a rendőrséget, akik a támadók után eredtek. A fegyveresek hátrahagyták kocsijukat, amelyből gépfegyverek es gránátok kerültek elő.
A jelenlegi miniszterelnök plakátjai uralták az utcákat (fotó: Angyal Ágnes) – KÉPGALÉRIA
Mint a belügyminiszter szóvivője az állami televízióban elmondta, a rendőrség es a támadók tűzpárbajba keveredtek, az összecsapásban egy férfi meghalt. Az esetet először a választási bizottság vezetője jelentette be sajtótájékoztatóján a parlament épületében, ahol megdöbbenésének adott hangot.
Jelenleg nyolcan kórházban vannak a lövöldözések miatt, egy súlyos sérült van. A szavazóhelyiségek egy százalékát az incidensek miatt már négy óra előtt be kellett zárni. Itt megismétlik a választást.
Egymás mellett, békében?
Rendzavarásra egyébként számítani lehetett, és a két albán párt szimpatizánsai már napokkal korábban lőttek egymásra Tetovo környékén. A DUI péntek esti kampányzáró nagygyűlésén – amelyen a FigyelőNet tudósítójának becslései szerint 3-4 ezer ember vett részt – három fiatal férfi kifejtette: ha nem veszik be őket a kormányba, akkor háború lesz.
Jellemző az albánok és macedónok viszonyára, hogy a DUI nagygyűlésére mindenki albán, esetleg amerikai zászlóval érkezett, de egyetlen macedón lobogót sem lehetett látni. Az ország lakosságának legalább negyedét kitevő albánok (pontos adatok nincsenek) a 2001-es ohridi egyezményben foglalt jogokat követelik, elsősorban a zászló- és nyelvhasználatra vonatkozó törvények megalkotását.
Lapunk kérdésére, hogy mit szólnak a Nagy Albánia-koncepcióhoz, azonban mind a három fiatalember, mind egy idősebb családapa úgy válaszolt: nem gondolnak erre, ők Európa felé igyekeznek, hogy így tűnjenek el a határok.
Nézze meg az FN Tudósító beszámolóját a macedón választásokról
Távolodó uniós álmok?
Az eset azért különösen fontos, mivel a NATO-ba és az Európai Unióba törekvő balkáni állam bekerülési esélyei múlnak a voksoláson. Mint a University American College által pénteken tartott konferencián Erwan Fouéré, Macedonia EU-megbízottja kifejtette: ha a választások nem európai módon, demokratikusan zajlanak, Szkopje elfelejtheti egy időre az unióval kapcsolatos álmait.
A balkáni állam vezetői azonban nem ennyire pesszimisták. Grujevszki nem sokkal éjfél előtt elmondott beszédében kifejtette: céljuk a növekedés és stabilitás biztosítása, és az, hogy még nagyobb lépésekkel haladjanak a NATO- és EU-csatlakozás felé.
Ljubisa Geszrojevszki, a parlament előző elnöke a FigyelőNetnek elmondta: ha lenyugszanak a kedélyek ismét elkezdődhetnek a tárgyalások, és – mint fogalmazott – a végén minden jól sül majd el. Hozzátette: ekkora választási győzelemmel szemben ráadásul senki sem mondhatja, hogy a kormány illegitim lenne.
