Nagyvilág

Irreálisak lehetnek a Pentagon iraki tervei

Nem válthatók valóra a Pentagon iraki tervei arra vonatkozóan, hogy egy-másfél év múlva az amerikaiak helyett már az iraki rendfenntartó erők szavatolhatják országuk biztonságát - írta a szerdai The New York Times. Bush elismerte: az erőszak minden korábbinál nagyobb méreteket öltött.

Az újság dicséretes erőfeszítésnek nevezte, hogy George Casey tábornok, az Irakban állomásozó amerikai erők parancsnoka előző nap bejelentette: 12-18 hónap szükséges ahhoz, hogy az iraki katonaság és rendőrség képessé váljon az amerikaiak segítsége nélkül ellátni az alapvető biztonsági feladatokat. A közlés a lap elemzése szerint nem megalapozott, azt szolgálta, hogy a Fehér Ház háborús stratégiája iránti igencsak megcsappant támogatást a novemberi kongresszusi választások előtt erősítse.

Nem szűnik az erőszak

A The New York Times szerint a tények azt mutatják, az iraki hatóságok nem képesek megfelelően képzett és elszánt csapatokat küldeni Bagdadba, amelynek utcáin több az amerikai, mint az iraki egyenruhás katona.”Casey tábornok célja heroikus próbálkozásnak tűnik” – írta a lap, amely szerint az iraki biztonsági erők nem képesek megfékezni az etnikumok és felekezetek közötti mészárlásokat, elfojtani a szunnita lázadást.

Az újság leszögezi, hogy habár az iraki rendfenntartó szervek némi sikereket elértek vidéken, a harcok fő frontján, Bagdadban, nem boldogulnak amerikai segítség nélkül. Az iraki biztonsági erőfeszítések eredménytelenségét részben a nagy számú katonaszökevény magyarázza, valamint az, hogy sokan nem engedelmeskednek a behívó parancsnak. A katonák többsége jellemzően csak saját lakhelye térségében hajlandó szolgálatot teljesíteni.

A lap a sajátos problémák között említi: mivel Irakban nem működik hatékony bankrendszer, a katonákat nem tudják ily módon kifizetni, ezért a csapatok közel egynegyedét havonta egy hétre szabadságra engedik, hogy hazavigyék ellátmányukat. Az iraki biztonsági erőktől a korrupció sem idegen, és a katonák jó része személyesen is valamelyik lázadó csoporthoz húz. A The New York Times végkövetkeztetése szerint mindaddig, amíg nem lesz Iraknak valódi egységkormánya, amelyet erői tisztelnek és amelyért hajlandóak harcolni, a terhek nagy részét az amerikai csapatok fogják viselni.

Kampánytéma

A Bush-kormány iraki háborús stratégiája a két hét múlva tartandó kongresszusi választásokat megelőző kampány fő kérdésévé vált. A felmérések azt mutatják, hogy az amerikai közvélemény egyre inkább elutasítja a kilátástalannak tűnő háborút, és az ezen a téren a kormányt bíráló ellenzéki demokratáknak több mint egy évtizede nem volt akkora esélyük a kongresszusi többség megszerzéséhez, mint most.

Az országos televíziók által élőben közvetített tájékoztatóján Bush elismerte: az erőszak Irakban minden korábbinál nagyobb mértéket öltött, az utóbbi egy évben október követelte a legtöbb – 93 – amerikai áldozatot. Ugyanakkor leszögezte: nincs semmiféle csapatkivonási terv, és ha az Irakban állomásozó csapatok parancsnokai szükségesnek ítélik, további erőket irányít az országba.

“Irak nem válhat a terroristák menedékévé” – mondta, hozzátéve, a terroristák nem kaparinthatják meg Irak olajkincsét, az ország nem kerülhet a radikális iszlám uralma alá. “Ha nem volnék meggyőződve, hogy az iraki akció életbevágóan fontos Amerika biztonsága szempontjából, holnap hazahoznám csapatainkat” – mondta, hangsúlyozva, “ha győzünk Irakban, Amerika biztonságosabbá válik, ha nem, kevésbé lesz biztonságos”.Az elnök szerint minden amerikai büszke lehet az Irakban harcoló katonákra, akik három éve egyetlen csatát sem vesztettek el, és ha az ellenség változtat taktikáján, ők is módosítanak harcmodorukon.

Fogytán a türelmük

George Bush ugyanakkor figyelmeztetett: “Amerika türelme nem vég nélküli Irakban”. A katonai megoldás nem elég az erőszak elfojtására, a bagdadi kormánynak politikai rendezésre kell törekednie azért, hogy megbékélést lehessen elérni a megosztott országban.

Bush azzal az újságírói megjegyzéssel kapcsolatban, hogy az iraki hadjárat már hosszabb ideje tart, mint a második világháború tartott Amerika számára, azt mondta: ez nehezebb küzdelem, mint a világháború volt. Akkor két-három fasiszta államot kellett legyőzni, most viszont hajókba és repülőgépekre rejtőző, több fronton harcoló szélsőségesek és radikálisok ellen kell harcolni. Ennek a harcnak egy frontja volt Afganisztán, a központi front ma Irakban van.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik