Magyarság
A 2002. évi népszámlálás adatai szerint a Romániában magukat magyarnak valló lakosok száma 1,4 millióra csökkent a tíz évvel korábbi 1,6 millióról. Részaránya pedig 7,1 százalékról 6,4 százalékra esett vissza. A romániai magyarság legnagyobb része a mintegy 103 ezer négyzetkilométernyi erdélyi területen él, a magyar etnikum ebben az országrészben a lakosság mintegy 20 százalékát teszi ki.
Növekedhet a nacionalizmus?
Mi is tartunk attól, hogy a romániai képviselők hasonlóan fognak viselkedni, mint szlovák kollégáik – értekezett a csatlakozás árnyoldalairól lapunknak Antal Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője. A nacionalizmus esetleges fellángolásának lehetőségéről beszélt néhány nappal ezelőtt egy romániai rádiónak Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, rámutatva arra, hogy az egységes Európa nemcsak a kisebbségi közösségnek jelent kihívást, hanem a nemzeteknek is: mindegyiknek más körülmények között kell az identitását megőriznie.
„Könnyű nemzetállami álmokat dédelgetni, egyfajta nacionalizmust ébren tartani úgy, hogy államhatárok védenek, ám az Európai Unión belül ilyen határok nem igazán fogják védeni sem a nyelvet, sem a kultúrát, és akkor más eszközöket kell találni. Ez az első időben még föl is fokozhatja a nacionalizmust” – fogalmazott Markó Béla. Bizakodásra adhat okot azonban a politikus szerint, hogy, Európában soha nem fogják elfogadni a szélsőbalt vagy a szélsőjobbot, és „éppen ezért nálunk sem lehet majd a szerecsent fehérre mosdatni”.
Pozitívum: több pénz és autonómia
A szélsőségesek megjelenése elleni erőfeszítések, illetve a szlovákiai incidensek elkerülésének legfontosabb eszköze az egységes politikai képviselet – fogalmazott lapunk kérdésére Vogel Sándor, a régió szakértője. A Teleki Pál Külpolitikai Intézet munkatársa arra utalt, hogy Romániában több magyar párt is működik, s a magyarság képviseleti erejének szétforgácsolódása jelentősen csökkentheti honfitársaink érdekérvényesítő képességét.
Összességében azonban mindannyian kedvezőnek értékelték a csatlakozás tényét. Az igazi lehetőség az erdélyi magyarság számára talán abban rejlik, hogy az uniós bővítés után Bukarestet megkerülve juthat forrásokhoz az Európai Unió segítségével. A szakértő szerint hosszú távon ráadásul az autonómia is megvalósítható. „Románia egy hagyományosan nacionalista állam, s ezt csak hosszabb idő alatt lehet megtörni, de lehetséges” – mondta Vogel Sándor. Az ilyen irányú törekvéseket erősítheti, hogy több mint fél tucat uniós tagállamban működik területi autonómia, így ez elvben a romániai magyaroktól sem tagadható meg.
A földön járnak
Kérdés persze, hogy mennyire kapcsolják össze a Romániában élő magyarok a csatlakozást a nemzeti törekvésekkel. Erről pontos közvélemény-kutatás nem készült, ám az erdélyi lapok, illetve egyéb felmérések arról tanúskodnak, hogy nem igazán. A legtöbben inkább az életszínvonal emelkedésének lehetősét látják az uniós tagságban – de ez persze igaz a Romániában élő románokra is. Egy nemrég készült országos felmérés szerint például az ország lakosságának fele az uniót a gazdasági jóléttel azonosítja, miközben csupán a lakosság 30 százaléka rendelkezik elemi információkkal a közösségről. „Az átlagembert nem annyira érdekli a csatlakozás” – számolt be tapasztalatairól Bodnár Gyöngyi, a Szatmári Magyar Hírlap munkatársa.
Tény ugyanakkor az is, hogy az erdélyi magyaroknak számos kapcsolatuk van Magyarországgal, a magyar emberekkel, s ez segíti őket abban, hogy ne tápláljanak megvalósíthatatlan illúziókat. Néhány évvel az unió legutóbbi bővülése után, mely a megvalósíthatatlan ígéretek és ábrándok miatt több országban is komoly frusztráció- és feszültségforrássá vált, a románok és különösen a szomszédos országban élő magyarok felkészültebben léphetnek be a közösségbe.
