Külföld

Interjú a finn államfővel

admin
admin

2006. 02. 10. 15:00

Ha mi nem zárjuk el, akkor ki? - utalt a költői kérdéssel arra, mit kezd a finn elnökség az uniós alkotmánnyal a lapunknak nyilatkozó finn köztársasági elnök. Tarja Halonen rezidenciáján fogadta a FigyelőNet riporterét.

FN: Finnország 2006 második felében az EU soros elnöke lesz. Milyen terveik vannak?
Tarja Halonen: Az északi országokat tudjuk leginkább képviselni, és azt hiszem, a tagországok ezt várják tőlünk.

FN
: A tagországok – úgy tűnik – nem mindig tudják, hogy mit is akarnak. A kormányok például szerették az európai alkotmányt, de a választók inkább elutasították a tavalyi népszavazásokon.
TH: Nagyon jó, hogy a megállapodás elutasításakor a döntéshozók észrevették, hogy az emberek bizalma nem akkora, mint ahogy gondolták. Egyébként nem gondolom, hogy az elutasított megállapodás alkotmány volna. Alaptörvénye ugyanis az országoknak van, az Európai Unió pedig nem ország. Bocsánatot kérek a technicista fogalmazásért, de eredetileg jogász vagyok.

FN:
A finn kormány támogatja a szöveget.
TH: Igen. A szabályok betartása nem akadályozza a sikereket. Ez különösen igaz az esélyegyenlőség esetében, ahol az azonos lehetőségek biztosítása inkább előnyökkel jár, mint hátrányokkal. A barcelonai folyamat leghatékonyabb megbeszélése Helsinkiben volt. Sokan nem hittek abban, hogy az esélyegyenlőség megvalósítható, és elég szkeptikus volt számos politikus. De eljöttek ide, és azt látták, hogy a dolog működik a mindennapi életben.

FN:
Lesz európai alapokirat?
TH: Sokat vitatkozunk ezen, és ezt a vitát le kell zárni, mielőtt továbblépünk és befogadjuk az új tagokat. Nem élet-halál kérdése az okmány, és vannak ötleteink, hogy a szövegben mi a jó és mi a rossz. Ezzel együtt nem várhatunk másokra, mert ha mi nem zárjuk le a vitát, akkor ki fogja?

FN:
 Magyarországon egy hajszálon múlott, hogy nőt válasszanak köztársasági elnöknek. Ha megenged némi szarkazmust: lehetséges, hogy elnőiesedik a köztársasági elnöki szakma, vagy továbbra is elsősorban férfiak között kell helytállniuk?
TH: Ha ön is megenged némi szarkazmust, azt mondom, az írek és a litvánok is elkövették azt a hibát, hogy nőt választottak meg elnöknek. Jól van ez így.

FN:
Egyes politikustársai valószínűleg kiütéseket kapnak, ha erre gondolnak. Nemrég az olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi, nyilvánított sokat vitatott módon véleményt, amikor azt mondta, hogy a briteknél csak a finn konyha rosszabb.
TH: Szerintünk meg nem az olaszok, hanem a finn nagymamák főzik a legfinomabb ételeket. Ennyi.

FN: Bizonyára hamarosan finn éttermek nyílnak világszerte, és ezzel elindul a finn tőkeexport diadalmenete.
TH: A finnek csak ötmillióan vannak, ezért az itteni cégek nem fejlődhetnek tovább, nem lehetnek sikeresebbek belföldön. Muszáj külföldre menniük, ha nőni akarnak. De meg kell őrizni a hazai vállalkozásokat, hogy a munkahelyek ne vándoroljanak el. A lakosság létszáma miatt nem számítunk arra, hogy nagy multik csőstül akarnának idejönni. De országunk gazdaságának nagyobb szüksége van a tőkeexportra, mint a külföldi beruházásokra. Akik eddig idejöttek, azok inkább vesznek. Az itteni termékeket viszik külföldre, és nem a külföldi árukat hozzák ide, mert ahhoz már túlságosan telített a piac. Persze azokat a külföldi árukat, amikre szükségünk van, továbbra is megvesszük. Nem akarok senkit elijeszteni, de nem is várjuk, hogy a nagyok idejöjjenek. A világcégek inkább a menedzsereinket viszik külföldre, mint legutóbb a Nokia vezérét csábították el.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.