A posztért tíz jelölt szállt harcba, akik közül Mubarak immár ötödször indult a hatéves hivatali terminusért. Az ország 26 tartományában közel 32 millió választó járulhatott az urnákhoz a 9865 szavazóhelyiségben.
Az ország felének szavazókörzeteiben már befejezték a számlálást, és mindenütt Mubarak kapta a voksok legalább 70 százalékát. A fennmaradó szavazatokon a 77 éves elnök két fő vetélytársa, az Új Vafd (Küldöttség) Párt élén álló 70 éves, liberális Noaman Gomaa és az al-Gad (Holnap) párt 40 éves elnöke Ajman Núr osztozik.
Ahhoz, hogy a választásokon valaki megmérettesse magát, szigorú feltételeknek kellett eleget tenni. A februárban módosított választási törvény szerint csak az indulhatott elnökjelöltként, aki egy immáron öt éve bejegyzett párt tagja, és össze tudott szedni 450 aláírást a politikában több éve részt vevő képviselőktől. A látszatdemokratrikus választásokra jellemző, hogy a 454 fős parlament háromnegyedét Mubarak pártja uralja, így az ellenzéki jelöltek esélyei minimálisak. Mubarak ráadáásul visszautasította az Egyesült Államok arra vonatkozó kérését, hogy a választások tisztaságát nemzetközi megfigyelők ellenőrizzék.
Továbbá az a tény, hogy a hatóságok nem teszik közzé sem az egyes választókerületek, sem a tartományok részeredményét, gyakorlatilag lehetetlenné teszi annak a megállapítását, hogy az elnökválasztás hivatalos országos végeredménye megfelel-e a valóságnak. Civil szervezetek pedig országszerte kiterjedt visszaélésekről, és az elnök hívei által következetesen elkövetett szabálytalanságokról számoltak be.
A választások lebonyolítása mégis mérföldkő lehet, amelyen lemérhető lesz, hogy a kairói kormány mennyire kötelezte el magát a reformok mellett, és mennyire enged az Egyesült Államoknak, amely a Közel-Kelet több országában is igyekszik latba vetni befolyását demokratikus változások elérése érdekében. Ennek megfelelően az egyiptomiak szemében a szerdán megtartott szavazás folyamatai nagyobb jelentőséggel bírnak, mint maga az eredmény.
