A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntése alapján London rendezheti meg a 2012-es, 30. nyári játékokat. London utoljára 1948-ban kapta meg ezt a jogot.
A londoni győzelem azért volt meglepő, mert a kampányban végig Párizs tűnt a favoritnak.
Az előzmények
A NOB 117. ülésén az öt városnak – sorsolással megállapított sorrendben – 45 perces prezentációval kellett meggyőznie a grémium tagjait. A bizottság ezt követően kérdéseket tehetett fel a pályázatokkal kapcsolatban.
Magyar idő szerint hajnali 3-kor Párizs nyitotta a sort, azután New York 4.30-kor, Moszkva 6 órakor, London 8 órakor és Madrid tízkor kapott időt. A NOB szemlebizottsága 11.30-kor ismertette jelentését, aztán titkos szavazás következett. A voksolás során minden fordulóban kiesett a legkevesebb szavazatot begyűjtő metropolis – így maximum négy kört rendeznek –, miközben az érintett országok bizottsági tagjai addig nem vehettek részt a procedúrában, amíg városuk versenyben volt. A végeredményt 13.30-kor jelentették be.
London – a győztes
A harmadszor olimpiát rendező brit főváros kedvéért Tony BLair miniszterelnök is Szingapúrba utazott. Bár látogatása végével nem várta meg a döntést, hiszen Skóciában, a G8-ak ülésén volt jelenése.
Sok támadás érte a londoni projekt készítőit, hogy a brit főváros közlekedése már ma is kaotikus, és az olimpia csak rontana a helyzeten. Ehhez képest – a szervezők szerint – a belváros az olimpiai faluból hét perc alatt elérhető lenne. A tervek szerint 2012-ig 17 milliárd fontot költenének a tömegközlekedésre.
Párizs – a korábbi favorit
A legesélyesebbnek tartott francia főváros pályázatát a polgármester és Jacques Chirac államfő személyesen támogatta az ülésen, ahol bemutattak egy Luc Besson által készített rövidfilmet a városról. Párizs már most sikerként könyvelheti el, hogy legalább húsz nagyvállalat – köztük a France Telecom, a Renault, az Airbus, a Bouygues – támogatását megszerezték.
Az elképzelések szerint az olimpia 42 ezer új állást jelenthetett volna a franciáknak. A tízszázalékos munkanélküliséggel küzdő Franciaországban ez jelentős szám. A rendezés költségeire 4,1 milliárd eurót terveztek félretenni, és további 3,2 milliárdot emésztett volna fel az infrastruktúra fejlesztése. A létesítmények nagy része már elkészült.
New York – az újra élő város
Hillary Clinton szenátor, Michael Bloomberg polgármester és két legendás sportoló, Muhammad Ali, illetve Bob Beamon mutatta be New York pályázatát. A város jó minősítést kapott a NOB illetékeseitől; az egyetlen igazi fenntartást azzal kapcsolatban fogalmazták meg, hogy a Manhattan nyugati részére álmodott olimpiai stadionra nincs építési engedély. New York egyébként hárommilliárd dolláros bevételt tervezett, a kiadási oldalon pedig 2,8 milliárd dollárral számolt.
Bloomberg a bizottság előtt hangsúlyozta, hogy New York látványosan kiheverte a 2001. szeptember 11-ei támadást, és ezért a történtek nem befolyásolhatják a NOB döntését.
Moszkva – a sóher
Az orosz főváros prezentációjának a csúcspontját Vlagyimir Putyin videóüzenete jelentette. Az államfő szerint minden idők legjobb olimpiáját rendeznék Moszkvában. A pályázat készítőinek adu ásza, hogy az összes helyszínt a városon belülre álmodták; ilyenre korábban még nem volt példa. A versenycentrum egy tíz kilométeres körön belül épülne fel, a Moszkva folyó közvetlen közelében.
Csökkentette ugyanakkor az oroszok esélyeit, hogy a NOB szemlebizottsága a legtöbb fenntartással éppen itt élt, és kevesellték a játékokra szánt 1,84 milliárd dollárt.
Madrid – az esélytelen
A spanyol főváros utolsóként 10 órakor kezdte el a prezentációját. Az előzetes esélylatolgatások alapján nem sok reménye lehetett azonban a küldöttséget vezető José Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnöknek. A spanyolok csalódottan vették tudomásul a NOB szemlebizottságának jelentését, amely ugyan nem “húzta le”, de nem is dicsérte az egekig a pályázatot.
A pályázat erőssége volt, hogy a létesítmények nyolcvan százaléka elkészült, és elsőrendű az infrastruktúra. A pályázók közül Madrid az egyetlen, ahol a sportolók gyalog is eljuthattak volna a versenyhelyszínekre.
