Ez az arány csaknem 5 százalékkal haladja meg a maastrichti szerződésről rendezett 1992-es népszavazáson ugyanebben az időpontban mért részvételi arányt – közölte a francia belügyminisztérium. Az előrejelzések 30 százalék körül részvételt jósoltak az EU-alkotmányról rendezett referendumon, hozzávetőleg ugyanakkorát, mint a maastrichti népszavazáson.
Franciaország tengeren túli társult területein, ahol az időeltolódás miatt egy nappal korábban rendezték meg a referendumot, feltűnően kevesen mentek el a voksolásra: a részvételi arány mindenütt 30 százalék alatt maradt, kivéve Saint-Pierre és Miquelon szigeteket, ahol a szavazati joggal rendelkezők szűk 40 százaléka járult az urnákhoz.
A szavazástól távol maradók aránya Guadaloupe-on 77,79, Martinique-on 71,63, a Francia Antillákon és Francia Guyanán 76,85 százalékos volt; a részvételi arány átlagosan 5 százalékponttal haladta meg a maastrichti népszavazáson regisztrált részvételt.
A szavazás kimenetele döntő mértékben meghatározza az Európai Unió további integrációját és Franciaország szerepét az egyesült Európában. Ha a választók elutasítják az európai alkotmányt – a felmérések ezt vetítik előre – nemcsak az alaptörvényt vetik el, hanem Párizs szerepét is gyöngítik ez unióban.
Franciaországban csaknem 42 millió szavazásra jogosult állampolgár járulhat az urnákhoz. A választóhelyiségek közép-európai idő szerint 20 órakor zárnak, Párizs és Lyon kivételével, ahol a voksolást két órával meghosszabbítják.
