Külföld

Parádé Moszkvában – Jalta nem került szóba

admin
admin

2005. 05. 09. 16:35

Pókerarccal vette a diplomáciai akadályokat az amerikai elnök. Beszédet mondott az iraki invázió óta különösen Bush-ellenes Hollandiában, Lettországban Jaltát bírálta, majd nagyokat hallgatott ugyanerről Moszkvában.

Harc a felhőkkel

Vasárnap kilenc repülőgép vett részt Moszkva felett abban az akcióban, melynek célja az esőfelhők eloszlatása volt. Mint a moszkvai meteorológiai intézet illetékese elmondta, dél-délnyugat felől közelített a főváros felé egy erős légköri front, amely több helyen okozott nagy esőzéseket, ezért a repülőgépek Tula és Kaluga magasságában, vagyis Moszkvától mintegy 220 kilométerre támadásba lendültek a felhők ellen és jelentősen sikerült csökkenteni azok sűrűségét.


A moszkvai Vörös téren véget ért a második világháború európai lezárásának 60. évfordulójára rendezett katonai parádé, melyen több tucatnyi állam- és kormányfő mellett részt vett George Bush is, aki korábban találkozott a távolmaradásával tüntető lett elnökkel is.

Putyin orosz elnök a posztszovjet Független Államok Közösségét (FÁK) összekötő közös szenvedést és a volt ellenség Németországgal való kiengesztelődést hangsúlyozta a második háború európai befejezése hatvanadik évfordulójának tiszteletére rendezett moszkvai ünnepi parádén. Közös a gyászunk, az emlékezésünk és adósságunk a jövendő nemzedékek előtt, amelyeknek át kell adnunk történelmi rokonságunk, közös elképzeléseink és reményeink szellemét – hangsúlyozta Putyin, kifejezve meggyőződését, hogy a FÁK-országok “testvériségének és barátságának nincs alternatívája”.

Bár a háborús dráma kimenetelét meghatározó események a Szovjetunió területén történtek, Moszkva sohasem osztotta a győzelmet “sajátra és idegenre”, és mindig emlékezni fog az amerikai, brit és francia szövetségesekre, valamint a német és olasz ellenállókra – mondta Putyin, hozzátéve, soha többé nem szabad megengedni, hogy megismétlődjön a hidegháború.

A katonai parádén ott volt George Bush amerikai elnök, aki a megemlékezés kapcsán ötnapos európai körúton vesz részt. A diplomáciai kötéltánc első lépéseként Rigában mondott beszédet, ahol elítélte Kelet-Európa szovjet megszállását, és elismerte, hogy azért részben az Egyesült Államok is felelős. 1945 februárjában, Sztálin, Churchill és Roosevelt részvételével megtartott jaltai konferencia a stabilitás kedvéért feláldozta a kis népek szabadságát – értelmezte a történelmet a George Bush.

Ilyen felütés után érkezett Moszkvába Bush elnök, ahol – amerikai tudósítások szerint – látszólag teljes az összhang a két elnök között. Mintha egyikük sem akarná, hogy a május 9-i emlékünnepséget bármi is beárnyékolja. Bush elnök Putyin dácsájában például azt mondta: „ma a világ elismeréssel adózik az orosz nép nagyszerűségének és áldozatának, amellyel hozzájárult a nácizmus vereségéhez. Oroszország nagy nemzet és én arra számítok, hogy együtt dolgozzunk a nagy problémák megoldásában.”

A téma egyébként nem csupán az évforduló miatt került a napirendre, újra fellángolt ugyanis a vita a Balti államok és Oroszország között. Előbbiek határozott bocsánatkérésre várnak az orosz megszállás miatt, Putyin azonban, noha elítélte régió felosztását és nagyhatalmi megszállását bevezető Molotov-Ribbentrop paktumot, nem hajlandó a mea culpára, és az ezzel kapcsolatos spekulációk beszüntetésére szólított fel. Német tévétársaságoknak nyilatkozva az Putyin emlékeztetett rá, hogy 1989-ben a Szovjetunió legfőbb népképviseleti szerve határozatban ítélte el a Sztálin és Hitler közti 1939-es, a balti országok szovjet megszállásához vezető megállapodást, amelyről azt is kimondta, hogy Sztálin személyes, a szovjet nép érdekeivel ellentétes döntése volt.

A orosz elnök nyilatkozata miatt a lett vezetés nem vett részt a moszkvai ünnepségen, csakúgy, mint a grúz elnök – akivel viszont kedden találkozik George Bush. Mihail Szaakasvili pedig már jelezte, hogy kíváncsian várja az elnök válaszát arra vonatkozóan, vajon ígéretéhez híven közbenjár-e Putyin elnöknél az orosz csapatok grúziai kivonásának érdekében.

A kelet-európai diplomácia kőrút elején George Bush időt szakított egy holland villámlátogatásra is. A dél-hollandiai Margraten amerikai temetőjében az évfordulón tartott beszédében úgy fogalmazott: „a szabadság nagy győzelmére emlékezik a világ, de a sok ezer sírkereszt jelzi, mekkora árat kellett fizetni ezért” Az amerikai elnök azért választotta a Maastricht melletti, 8301 sírhelyet magába foglaló temetőt, mert a helyi lakosság ott kiemelt kegyelettel emlékezik az amerikai hősökre: a sírokat mintegy örökbe fogadva a margrateniek évtizedek óta vállalják azok gondozását.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.