Külföld

Joseph Ratzinger az új pápa

admin
admin

2005. 04. 19. 17:28

Az új egyházfő szerdán reggel kilenckor misét celebrált a Sixtus-kápolnában, XVI. Benedek beiktatási ceremóniájára vasárnap délelőtt kerül sor a Szent Péter téren. Gratulációk és jókívánságok miatt égnek a diplomáciai vonalak.

Kedd este 6 óra körül ellentétes hírek láttak napvilágot, pontosan milyen színű is volt a füst, a harangok megkondulása azonban egyértelműen jelezte, hogy a bíborosoknak sikerült egyezségre jutniuk a katolikus egyház új vezetőjéről. A harangzúgást óriási üdvrivalgás követte a zsúfolásig megtelt Szent Péter téren. A katolikus egyház 265. pápája XVI. Benedek lett.


A pápaválasztás rendkívül gyorsan lezajlott, már a negyedik voksolási forduló eredményt hozott, így az új egyházfőt  mindössze 36 óra alatt megtalálták. Az új pápát a 115 bíboros legalább kétharmadának szavazatával választották meg. Eddig csak egyszer ment ilyen zökkenőmentesen a voksolás: 1939-ban XII. Pius esetében.


Tudós pápa



Ratzinger 1927-ben született Marktl am Inn-ben. 1981 óta a Hittani Kongregáció vezetője, ezzel gyakorlatilag az alapvető hitkérdésekről az utolsó szó joga immáron több mint húsz éve az övé. Ellenfelei még inkvizítornak is titulálták, egységes álláspont szerint azonban Ratzinger legfőbb hibája az, hogy inkább tudós, mintsem egy hatalmas adminisztráció vezetője. Érdekes módon ugyanakkor II. János Pál mellett Ratzinger is komoly támogatottságnak örvend a fiatalok körében: rajongói külön fanclubot illetve honlapot szenteltek neki. Abortuszkérdésben konzervatív álláspontot foglal el, csakúgy mint olykor világpolitikai kérdésekben: Törökország EU-felvételét például nem kifejezetten támogatja.


A La Repubblica című lap korában úgy értesült, hogy éppen Ratzinger honfitársai ellenezték hevesen a bíboros pápává választását, mert úgy vélték, hogy hittani kérdésekben túl konzervatív és hideg, metsző személyisége nem teszi alkalmassá egy olyan „médiapápa” követőjének, mint II. János Pál. A Sunday Times a pápaválasztás előtt egy nappal kürtölte világgá, hogy a német bíboros egy ideig a Hitlerjugend tagja volt, majd 1944 áprilisában Magyarországon dezertált a német hadseregből.


A legkiválóbb választás


A “legkiválóbb választásnak” nevezte Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára Joseph Ratzinger pápává választását. A katolikus püspök a távirati irodának elmondta: Joseph Ratzinger teológusként rendkívül nagy jártasságról, tudásról tett tanúságot és mint egy nagyon fontos kongregáció vezetője, a Vatikán ügyeiben is kiválóan kiismeri magát. Veres András biztos abban, hogy az új pápa folytatja a második vatikáni zsinat által elindított megújulást az egyházban. Arra a kérdésre, hogy konzervatív személy került-e a pápai székbe, a püspök elmondta: Joseph Ratzinger “az evangélium tanításához hűséges ember, aki e fölött őrködött a hittani kongregáció élén”.


Bölcskei Gusztáv, református püspök briliáns felkészültségű teológusnak nevezte Ratzinger bíborost. Szebik Imre, a Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke az egyház urának gazdag áldását kívánta a magyar evangélikusság nagy családja nevében az új pápára. Schweitzer József nyugalmazott főrabbi úgy nyilatkozott: méltónak tartja a bíborost arra, hogy e “rettenetes felelősségű tisztséget” betöltse, s reméli, hogy az új pápa folytatja elődje vallások, kultúrák közötti hídépítését, nyitottsága, gesztusai követésre méltók lesznek.


Ratzinger a béke pápája lesz


Joseph Ratzinger elődjéhez hasonlóan a béke pápája lesz – nyilatkozta az MTI-nek Török József egyháztörténész, aki szerint az új egyházfő II. János Pál békét közvetítő politikáját folytatja, és nemzetközi szinten a tárgyalásokat előnyben részesítő irányvonalat képviseli majd. Az egyháztörténész jelképesnek nevezte Joseph Ratzinger megválasztását, és emlékeztetett: a lengyelek és a németek a II. világháborúban szemben álltak egymással, és II. János Pál krakkói bíboros érsekként a két nép közötti kibékülés nagy munkása volt. Szimbolikus, hogy egy lengyel pápát egy német követ – nyilatkozta az egyháztörténész.


A névválasztás azért fontos, mert XV. Benedek – aki 1914-1922-ig volt pápa – az I. világháború alatt mindvégig békét akart közvetíteni. Hatalmas béketervvel kereste meg 1917-ben a hadban álló feleket, de tervét elutasították, a párizsi béketárgyalásokon nem vehettek részt a Szentszék követei, akik pedig mérsékelni tudták volna a békekötés igazságtalanságait – mondta Török József, aki szerint bizonyos, hogy az új pápa nemzetek fölötti pápa akar lenni, mint XV. Benedek volt.


Kultúrkörünkben vár nagy feladat az egyházfőre


A vallás visszaszorulásának megállítása a nyugati civilizációban lesz Joseph Ratzinger legfontosabb feladata – nyilatkozta Tomka Miklós. A vallásszociológus szerint az új pápa “nagy kapacitású” teológus, óvatos, újításra eddig nem igen vállalkozó egyházi személyiség, aki mostanáig a teológiai és a jogi szabályozás embere volt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint “nagy kérdés, hogy az Európán kívüli katolikus egyház híveivel mit tud kezdeni Joseph Ratzinger”.


A magyar közjogi méltóságok üdvözölték XVI. Benedeket


A közjogi méltóságok közül Mádl Ferenc köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin házelnök is örömmel értesült Joseph Ratzinger bíboros pápává választásáról. A kormányfő levélben gratulált az új egyházfőnek, melyben hangsúlyozta, Magyarország eltökélt abban, hogy a Szentszékkel való jó viszonyát XVI. Benedek alatt is tovább fejleszti. Mádl Ferenc pedig annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új katolikus egyházfő a világbékéért kíván munkálkodni. 


A parlamenti pártok közül az MSZP, a Fidesz és az MDF is közleményben fejezte ki örömét és jókívánságait XVI. Benedek pápának. Mindannyian reményüknek adtak hangot, hogy Ratzinger a II. János Pál által megkezdett utat fogja járni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.