Külföld

Késlekedő egészségügyi reform – Hálapénz-biztosítás

admin
admin

2001. 05. 08. 11:46

Rendteremtést ígért az egészségügyben Mikola István szakminiszter, az igazi szerkezetátalakítási reformot azonban a jelenlegi kormányzat sem meri magára vállalni. Luxuskörülmények közötti ellátásra viszont már ma is nyílik lehetőség.

Külön emeleten, 24 luxusigényeket is kielégítő ágyon fogadja a budapesti MÁV Kórház júliustól azokat a betegeket, akik az N-N Magyarországi Biztosító Rt.-vel úgynevezett hotelszolgáltatási szerződést kötöttek. “Az egy-, illetve kétágyas, minden kényelemmel és technikai háttérrel, például laptoppal, internet-hozzáféréssel felszerelt, külön fürdőszobával rendelkező szobákat, ahol a beteg étlapról választhat menüt, több százmillió forint beruházással alakította ki az N-N” – árulja el Rékasi Balázs, a holland biztosítótársaság magyar leányvállalatának osztályvezetője.

KÜLÖN ELBÁNÁS. A Lajtán túli hangulatot idéző körülmények azonban ne tévesszenek meg senkit: szó sincs arról, hogy az egészségfinanszírozás alternatívája valósulna meg a Podmaniczky utcában. Az itt fekvő páciensek valójában a MÁV Kórház betegei lesznek, akik, a szülészetet kivéve, a kórház összes ellátására jogosultak. “Ezen betegek ellátásáért azonban továbbra sem az N-N, hanem más betegekhez hasonlóan az egészségbiztosító fizet” – ismerteti a pontos helyzetet Kamuti Jenő, a kórház főigazgatója. Mindez állítása szerint azt jelenti, hogy az itteni és más osztályokon fekvő betegek orvos-szakmai ellátásában nem lesz különbség. Annyiban azonban mégis más elbánásban részesülnek, hogy az N-N által is biztosítottaknak a vizsgálatok elvégzéséhez nem kell sorba állniuk, hanem időpontot kapnak és a sürgősségi sorrendben is kedvezményezettek. Ezen túlmenően saját nővéreik és külön orvosaik lesznek, akiknek feladata a különböző szakorvosokkal való kapcsolattartás lesz. A kórház és biztosító által kötött szerződés szerint az orvosoknak, nővéreknek tilos elfogadniuk hálapénzt, viszont a beavatkozást elvégző szakorvosok és segítőik közalkalmazotti fizetésük kiegészítéseként az N-N-től nagy összegű eseti kiegészítést kapnak.

INAKTÍVAN. “Bár a hotelszolgáltatás egy kis lépést jelent az egészségügy piacosodása felé, a biztosítók még egy jó darabig nem lesznek az egészségügy aktív szereplői” – oszlatta el a vastagabb pénztárcájúak reményeit Kepecs Gábor, az ÁB-Aegon Biztosító Rt. vezérigazgatója. A Magyar Közgazdasági Társaságnak a magyar egészségügy helyzetéről a közelmúltban tartott vitafórumán a biztosítási szakember kifejtette, hogy az üzleti biztosítók piacra lépését több tényező is hátráltatja. Jelenleg senki nem tudja meghatározni, mi számítson az alapellátás körébe, vagyis mely ellátásokra lehetne szerződni a biztosítóval, s mekkora egy adott betegség valós gyógyítási költsége. Szerinte feloldhatatlannak tűnik az az ellentét is, hogy miközben az orvos abban érdekelt, hogy minél több betege legyen, minél több vizsgálatot végezzen el, a biztosító a költségek miatt ennek pont az ellenkezőjében.

ElőtakarékosanAz N-N a hotelszolgáltatásra 18 és 55 év közöttiekkel köt szerződést, akiktől megelégszik egy írásban tett egészségügyi nyilatkozattal. A havi biztosítási díj – nemtől, életkortól és egészségügyi állapottól függően – 3 ezer és 10 ezer forint között lehet, ezért cserébe az N-N 60 napos ellátást fizet a MÁV Kórházban.

Pedig már maga az orvosszakma egy része is változásokat sürgetne. Kincses Gyula, a Medinfo megbízott főigazgatója szerint “az átlagostól eltérő igényeket is kiszolgáló, az öngondoskodásra jobban figyelő, de a szolidaritást szem előtt tartó egészségügyi ellátórendszerre lenne szükség”. A gondolat azért sem tűnik eretneknek, mert annak ellenére, hogy Magyarországon ingyenes az orvosi ellátás, elmondása szerint – a hálapénz intézménye miatt – a betegellátás összköltségén belül 20 százalék a magánfinanszírozás aránya.

Az egészségügyi ellátórendszer igazi reformját azonban ez a kormányzat sem meri vállalni. Marad tehát a piaci árakon dolgozó magánkórház, vagy a járulékokból finanszírozott közkórház. Harmadik lehetőségként pedig valamely, az egészségbiztosítóval szerződött magántulajdonú intézmény szolgáltatásait is igénybe lehet venni. Egy 1997-ben született törvény szerint ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) lehetősége van arra, hogy a “kötelezően” pénzelt önkormányzati, állami tulajdonú intézményeken túlmenően a finanszírozásba befogadjon vállalkozásokat is. Főleg olyan, a járóbeteg-ellátásba tartozó, speciális eljárást nyújtó vagy a tulajdonos önkormányzat által finanszírozni képtelen nagy tőkeigényű eljárásokat, mint például a CT, az MRT. Ezek száma tavaly 79 volt, az összes járóbeteg-ellátás 19 százalékát téve ki, a társadalombiztosítás finanszírozásának viszont mindössze 2,5 százalékán osztoztak.

A művese-kezelésben a vállalkozók 85 százalékkal részesednek a finanszírozásból, ám a fekvőbeteg-ellátást végző 180 intézményből tavaly csupán 10 volt magántulajdonú, s ezek mindösszesen 0,48 százalékkal részesedtek az e területre fordítható forrásokból. Az OEP adatai azt mutatják, hogy évről évre nő a betegforgalom ezen intézményekben. “Népszerűségük ellenére azonban nem cél, hogy a jövőben növekedjen a tb által finanszírozott betegellátást végző privát intézmények száma, különösen nem a fekvőbeteg-ellátást végzőké” – szögezi le a hivatalos álláspontot Donkáné Verebes Éva, az OEP főigazgató-helyettese.

Továbbra sem kerül tehát így például a Telki Magánkórház az OEP által finanszírozott intézmények közé. Nemcsak azért, mert szaporítaná az amúgy is fölösleges kórházi ágyak számát, hanem mert a magánkórház azért kéri a tb támogatását, hogy az általuk megszabott ár és a támogatás különbözetét kelljen csak betegeiknek megfizetniük.

PÁLYÁZTATÁSSAL. Mikola István egészségügyi miniszter az általa nemrég meghirdetett rendcsinálás keretében az egészségbiztosító és a velük szerződött magánintézmények viszonyát is új alapra helyezné. Jelenleg a szerződéskötésnek ugyanis leegyszerűsítve csupán az a feltétele, hogy az intézmény feleljen meg az előírt orvosszakmai feltételeknek. Egy készülő kormányrendelet szerint ezentúl pályázat alapján döntenék el, kinek ad pénzt az egészségbiztosító. Fontos szempont lenne az elbírálásban például, hogy a pályázó intézmény körzetében milyen igény van annak szolgáltatásaira. Gyakori az is, hogy az intézménytulajdonos önkormányzat bizonyos labordiagnosztikai vizsgálatokat külső vállalkozásokkal végeztet el, s míg a szerződést ők kötik meg, a számlát az egészségbiztosító állja. A visszaélések gyanúja miatt ezért a jövőben az OEP közvetlenül szerződne ezekkel a vállalkozásokkal.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.