Getty Images
Közélet

Furcsa számháború: most előznek le minket fejlettségben a románok?

A vásárlóerőt is bekalkulálva, az egy főre jutó román GDP túlszárnyalhatja a miénket. A többi adat viszont még magyar előnyt jelez. Egy biztos: az illiberális, keletre vizslató Orbán-kabinet alatt óriási lemaradást dolgozott le a liberális, euro-atlanti irányzatot követő Bukarest, és szorosan felzárkózott fejlettségben Magyarország mögé. Ám a trendeket bármikor átrendezheti a járvány.

Furcsa, időnként tragikus számháború bontakozott ki a napokban a román, a magyar és az erdélyi magyar sajtóban. A vita arról folyik, hogy a Világbank helyi szakértője állítólag arról beszélt: Romániában idén először haladta (vagy haladhatja) meg az egy főre eső GDP a hasonló magyar mutatót.

Azóta kiderült, hogy az eredeti hírt – amely már gyakorlatilag befejezett tényként kezelte a „román előzést” – sokszoros átvételben és fordításban tálalta a sajtó mindkét országban. A Világbank szóban forgó szakértője a 24.hu információi szerint elsősorban városfejlesztéssel foglalkozik, nem makrogazdasággal. Ráadásul Marcel Ionescu-Heroiu szavait talán félre is értették.

Az épp kormányválságban lévő Romániában a kabinetet eddig vezető erőként irányító Nemzeti Liberális Párt (PNL) például rögtön átvette a szakértő nyilatkozatát, a román „előzést” hangsúlyozva.

Jens Kalaene / Getty Images Pénzfelvétel automatából Romániában, Pitesti városában.

Közben a Hotnews.ro megszólaltatta a román szakértőt, aki pontosított, és azt mondta: a vásárlóerő-paritáson kalkulált egy főre jutó román GDP előzheti meg a magyar hasonló mutatót. De még ezt sem lehet ebben a pillanatban teljes bizonyossággal kijelenteni.

A román szájt két ábrát, illetve grafikont is bemutatott, amiben a vásárlóerő-paritáson (tehát az adott ország árszínvonalát, a helyi pénz vásárlóerejét is figyelembe vevő számításokon) alapuló egy főre eső GDP-t hasonlították össze a két ország között. (A Wikipedia szerint a vásárlóerő-paritás azt méri, hogy „mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat”.)

A vásárlóerő-paritást tekintve a különbség trendszerűen régóta csökken Magyarország és Románia között. A Hotnews által idézett legutolsó adatok szerint egy főre esően ez 800 dollárt tesz ki. Ezt nem biztos, hogy egy éven belül le tudják dolgozni. (Korábban volt példa ilyen mértékű felzárkózásukra, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején.) A portál szerint a két ország közötti távolság az elmúlt években általában csökkent, de 2018-ban például növekedett.

Az viszont igaz, hogy Románia az egyik legdinamikusabb fejlődést mutatja az ezredforduló óta Európában.

2000-ben az egy főre eső román GDP még az EU-átlag 26 százalékát tette ki, 2020-ban viszont már 72 százaléknál tartanak, ami elképesztő ugrás. Mindez nagyjából megfelel a Világbank honlapján elérhető adatoknak, amelyek 2019-ig számolnak.

A közgazdászok általában nem is vásárlóerő-paritáson hasonlítják össze az országokat, ahogy a 24.hu sem ezt tette korábban, hanem egyszerűen GDP/fő alapon nézik a fejlettséget, mert a különböző árrendszerek bekeverése jelentős zavarokat okozhat. Ennek alapján viszont Magyarország előnye még mindig tetemes, bár itt is csökkenő trendet látunk. Háromezer dollárral termel jelenleg egy magyar többet, mint egy román.

Made with Flourish

Az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számolt nemzeti jövedelem (GNI, konstans áron, 2017-es dollárban számítva) statisztikák szerint is még Magyarország vezet Románia előtt, szintén a Világbank adatai szerint.

A Világbank egyébként elsősorban GNI, illetve fajlagos GNI alapján rangsorolja az országokat, és ebben Magyarország jobban áll, azaz a nemzeti tőke erősebb, mint Romániában. Ionescu-Heroiu számításaival kapcsolatban tehát számos módszertani észrevételt lehet tenni, a legtöbb mutatóban ugyanis még mindig vezetünk Románia előtt, de a tendencia magyar szempontból romló.

Más kérdés, hogy a vírusválság után is érvényesül-e ez a trend, mármint az, hogy az illiberális, orosz-kínai orientációt követő Orbán-kormány által lassabb növekedési pályára állított Magyarország mögé a románok liberális gazdaságpolitikával, euro-atlanti elkötelezettséggel rohamléptekkel zárkóznak fel. (A különbséget mutatja, hogy a napokban tárgyaltak a románok például amerikai atomerőmű-technológia bevezetéséről, míg Magyarország e téren Oroszországgal működik együtt.)

Az viszont erősen kérdéses, hogy az épp Romániában tomboló koronavírus-járvány és az európai autóipart sújtó többtényezős krízis közepette sikerülne szomszédunknak leelőznie minket. Ugyanis a mostani víruskrízis és az ebből fakadó egyedi gazdasági hatások, továbbá bizonyos technológiai és a Covidtól független demográfiai folyamatok annyira összezavarhatják a trendeket, hogy jelen pillanatban nehéz lenne biztosat mondani a két gazdaság hosszú távú kilátásairól.

Így például 2021 eddig eltelt tíz hónapjáról is csak töredékes információink vannak. E perióduson belül például a második negyedévben Magyarország növekedése dinamikusabb volt, mint Romániáé. A magyar GDP 17,8 százalékkal nőtt április és június között a KSH szerint, míg a román GDP 13-14 százalék körüli bővülést mutatott a bukaresti statisztikák – melyeket többféle módszerrel számolnak ki – alapján.

A július-szeptemberi időszak, azaz a harmadik negyedév ugyan már véget ért, és biztos adatok még nincsenek erről, de az már sejthető, hogy a magyar gazdaság itt rosszabbul teljesített. Trend tehát egyáltalán nem látszik idén.

Amit máris tudunk, hogy épp csütörtökön a magyar Pénzügyminisztérium lefelé módosította az egész évre várható gazdasági növekedés mértékét. Immár hét százalék alá várják Varga Mihályék a GDP-bővülést, a korábbi, 7-7,5 százalékot is súroló becslésekkel szemben.

Mindez összefüggésben lehet azzal, amire pár nappal ezelőtt mutattunk rá: a magyar autóipar súlyos mértékben függ a német és az európai autógyártástól, márpedig a Volkswagen (a győri Audi), a Daimler (a kecskeméti Mercedes), és a Stellantis (a szentgotthárdi Opel) konszernek súlyos ellátási gondokkal küzdenek, ami nyilvánvalóan kihat a magyar leányvállalatokra is. Ez utóbbiak pedig a magyar feldolgozóipar és export meghatározó szereplői.

Marjai János / 24.hu A kecskeméti Mercedes gyár látképe.

Írtunk arról is, hogy a magyar ipari növekedés éven belül drasztikusan lelassult, augusztusban már csak 2,6 százalékos volt, míg tavasszal majdnem 60 százalékos volt a bővülés. Ez összefügg a vírus már említett hatásával, a 2020-as teljes lezáráshoz képest idén többé-kevésbé működtek a gyárak, így az alacsony bázishoz képest könnyű volt idén tavasszal bővülni, ősszel viszont már a beszállítási láncok megszakadása miatt, kényszerszünetek közepette sokkal nehezebb fenntartani még a normál bővülés lendületét is.

További kérdés a koronavírus egészségügyi hatása. Ez a legtragikusabb összetevője a mostani folyamatoknak. Mindkét ország súlyos problémákkal küzd. Most Romániában is tragikus a helyzet, miután a beoltottak száma – az ortodox keresztény országok többségéhez hasonlóan – relatíve alacsony délkeleti szomszédunkban. A világstatisztikák szerint mindenesetre az egy főre eső halálozásban Magyarország a hatodik (és november 4-én a 31 ezret is átlépte az áldozatok száma), Románia a 11. volt november 4-én a Wordometers szerint.

Nehéz eldönteni, hogy idén Magyarországra vagy Romániára hat-e negatívabban a vírusválság. Itt is, ott is magas most a halálozás, és egyelőre nem dönthető el a gazdaságra gyakorolt járványhatás.

Daniel MIHAILESCU / AFP Bukaresti autós drive-in oltásközpont.

Az, hogy a román egészségügy nagyon rosszul teljesít, nem meglepő, és ezt is egy makrogazdasági adat magyarázza: a Maszol.ro szerint az EU-n belül Írországban és Romániában a legkisebb az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya. Az íreknél a 21 százalékot sem éri el, a románoknál a 27 százalék, míg az európai átlag 41 százalékos.

Az alacsony közterhek ugyan egyfelől jót tesznek a gazdasági növekedésnek: Románia valóban intenzív GDP-bővülést mutathat fel az elmúlt évtizedekben, de aztán sokkal kevesebb pénz jut krízishelyzetben lévő egészségügyre is. Ez a liberális gazdaságpolitikájuk hátulütője.

A hosszú távú trendeket erősen befolyásolják a gazdasági folyamatok mellett a demográfiai tendenciák. A román lakosság fogyása rendkívüli mértékű volt az elmúlt évtizedekben, ezért a fajlagos fejlettségi mutatók azért nőhettek rendkívüli dinamikusan, mert egy főre esően ugyanannyi termelés is növekedést jelenthetett.

A vírusválság nélkül is tehát folyamatosan csökkent a romániai népesség. Egyesek már-már Románia elfogyása, eltűnése miatt aggódnak. Alexandru Puiu, a Playtech.ro cikkírója szerint a korábban 23 milliós román lakosság 2020-ra 19 millióra csökkent, de négymillióan a megmaradt 19-ből sem tartózkodnak az ország területén. Szerinte a kifelé irányuló migráció tekintetében Romániát csak a polgárháborúban álló Szíria előzi meg.

A „szabadesésben lévő” születések száma sem ad túl sok okot az optimizmusra: az összes hatást figyelembe véve 2070-re 15 millióra csökkenhet a romániai lakosság létszáma.

Borbély Lászlót, a román kormány fenntartható fejlődésért felelős egyik illetékesét idézi ezután Puiu. Borbély arra figyelmeztet, hogy a szociális ellátórendszerek összeomolhatnak az országban, ha a folyamatokon nem változtatnak. Nem lesz ugyanis, aki a nyugdíjakat fizesse az elöregedő társadalomban és a kiürülő országban.

Az inaktív lakosság aránya Puiu szerint Romániában 34 százalék – ez Európában a második legrosszabb mutató.

Mindebből látható, a trend jelenleg az, hogy Románia behozza a lemaradását Európával és így Magyarországgal szemben is. Ugyanakkor egyre kevesebb román termel egyre többet, így alakul ki a rendkívül látványos fejlődés. A demográfiai bajok azonban előbb-utóbb visszaüthetnek a gazdaságra is – a vírusválság közepette pedig végképp nehéz megjósolni, hogyan alakul a magyar vagy a román gazdasági fejlettség.

Az biztos, hogy a K+F-re, kutatás-fejlesztésre, a tanárok és egyetemi tanárok fizetésére vonatkozó európai statisztikáknak általában a végén kullog mindkét ország, tehát hosszabb távon mindkettőnek a tudástőkébe kellene befektetnie, akkor várható csak valóban hosszabb távú gazdasági növekedés. addig pedig folytatódhat a furcsa számháború, amit a vírusválság még tragikusabbá tehet.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.