A világon minden évben egymilliárd gyermeket ér bántalmazás, a koronavírus járvány alatt 30 százalékkal nőtt ezeknek az eseteknek a száma, amiben szerepe volt a bezártságnak és az egzisztenciális válságnak, mely növelte az agressziót, ami gyakran a gyermeken csattan. 140 millió gyermek családjáról tudjuk, hogy mélyszegénységbe süllyedt a vírus miatt. 463 millió gyereknek pedig egyáltalán nem volt hozzáférése a digitális oktatáshoz
— idézi Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatójának a Gyermekek Világnapja alkalmából rendezett tegnapi online sajtótájékoztatón elhangzott szavait a Népszava.
A magyarországi gyermekbántalmazási helyzettel kapcsolatban Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország Gyermekjogi szakértője a Népszavának elmondta: óriási a látencia, változó a szorzó az egyes becslésekben, de a hivatalos álláspont szerint tízszer-huszonötször annyi gyermekbántalmazás lehet Magyarországon, mint amennyi valójában kiderül.
A gyerekek tíz százaléka valamilyen módon veszélyeztetett az országban, ez 170 ezer gyermeket jelent, akiknek veszélyben van a fizikai/lelki/mentális egészséges fejlődése. Gyermekbántalmazásban közülük nem mindenki érintett, a gyermekvédelmi szakszolgálatok 2019-ben 7-8000-re becsülték az áldozatok számát, de a szakértők sem szívesen mondanak számokat a magas látencia miatt. Az érzelmi bántalmazás fogalmát sokan ráadásul nem is értik, a megszégyenítés, megalázás, a méltóság megtiprása tartozik ide. Felnőtt-felnőtt kapcsolatban ezt felismerjük, de a gyerekek-felnőtt relációban ez nem mindig sikerül
– mondja a gyermekjogi szakértő.
A gyermekek és kamaszok érdekeinek védelmében 31 évvel ezelőtt november 20-án fogadták el az ENSZ gyermekjogi egyezményét, amely a világ 196 országában garantálja a gyerekek alapvető jogait és máig a legszélesebb körben elfogadott nemzetközi emberi jogi dokumentum. A világnap estéjén kilenc hazai városban két tucat ikonikus épület kapott kék díszkivilágítást, így emlékeztetve a gyermekjogok fontosságára.
Kiemelt kép: Getty Images
