Közélet

A balhé ellenére megszavazták a közigazgatási bíróságok felállítását

A közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával.

Az erről szóló kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el szerdán a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták  131 igen, 3 nem szavazattal. Az Országgyűlés holapján nem működik a szavazatszámláló, a szavazás eredményéről csak az MTI közleményéből értesültünk.

A szavazást több ellenzéki képviselő az Országgyűlés pulpitusának elfoglalásával és sípolással igyekezett megakadályozni, folyamatosan frissülő cikkünket itt találja.

A törvény megszavazásához kétharmados többség kellett, ehhez a Fidesznek minden bizonnyal jól jött a költségvetési csalással gyanúsított, felfüggesztett mentelmi jogú Simonka György és az országosan kevésbé ismert Ritter Imre német nemzetiségi szószóló, korábbi fideszes polgármester-jelölt szavazata.

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz,

a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.

A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti majd, elkülönítve a rendes bíróságok költségvetésétől. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérésére átveszik az új bíróságokra – ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter. A valamennyi közigazgatási bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kap jogköröket.

A miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek

  • a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére,
  • a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá az ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.

A bíróságok felálltában átmeneti évet jelent a 2019-es. Ekkor választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét – a köztársasági elnök május végéig tehet javaslatot a személyére, akiről az Országgyűlésnek június 15-ig kell döntenie – és jövő év április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók. A bírósági vezetői pályázatokat azután bírálják el, hogy felálltak a bírósági testületek.

handó tünde (Array)
Handó Tünde magyar bírókat hazaárulózott le
Mert ellenzik a közigazgatósági bíróságokat, és Brüsszel által finanszírozott testülethez fordultak az ügyben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik