Az áldatlan állapotok miatt megesett már, hogy egy kórházi osztály összes ápolója, sőt orvosa bedobta a törülközőt, „személyügyi és tárgyi krízisre” hivatkozva hagyta ott az ország legnagyobb sürgősségi osztályát a Honvédkórházban a celeb-orvos Zacher Gábor. Az ordító emberhiányt a legvadabb ötletekkel oldaná meg a kormányzat, legalábbis kiszivárgott tervek szerint a közigazgatásból elbocsátott hivatalnokokat képeznének át műtőssegédnek.
A munkaerőhiány kezelésére és az orvosok megtartására bizarr megoldást alkalmaz a ceglédi kórház, mint korábban megírtuk, négy évre 1,2 milliárd forintért szerződtek le egy céggel, hogy a kórházi feladatok egy részét elvégezze. A kiszervezésnek látszó akcióban azonban a cég a kórház vezetőihez köthető, és a „vállalkozók” egyben a kórház főállású dolgozói is.
A sürgősségi beavatkozásokra jut csak elég ember
A megoldás korántsem egyedülálló, a főváros egyik legnagyobb kórháza, a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet is a kiszervezéshez folyamodott. Tavaly augusztusban több mint egymilliárd forintos szerződést kötött a Wigwam-Bau Kft.-vel – derült ki a Közbeszerzési Értesítőből. A szerződés szerint a cég 48 hónapon át biztosít a kórháznak az aneszteziológiához kapcsolódó szakembereket, egy időben legfeljebb
- 6 aneszteziológus szakorvost,
- 8 műtős szakasszisztenst,
- 8 aneszteziológus szakasszisztenst,
- 8 műtőssegédet.
Köztudott, hogy Budapesten és Pest megyében van az országban a legnagyobb kereslet kórházi ápolóra és műtőssegédre. A Péterfy kórház egymilliárdos kiadását azonban lapunk kérdésére nem durva létszámhiánnyal indokolta az intézet felügyeletét gyakorló Állami Egészségügyi Eszközkezelő Központ (ÁEEK), amelynél azt firtattuk, miért döntöttek a feladatok kiszervezése mellett. Lapunknak adott válaszukból az derült ki, hogy az intézet a Fiumei úti baleseti sebészeti centruma számára szerzett be plusz munkaerőt, lényegében a műtéti várakozási idő csökkentésére.
Annak ellenére, hogy a baleseti sebészeti centrum sürgősségi feladatainak ellátásához elegendő számú aneszteziológus szakorvossal rendelkezik az intézet, az elektív műtétekhez (előre tervezett, elsősorban nagyizületi protézisek) külső szolgáltatást is igénybe kell vennie, különben az előjegyzési idő, amely most 4-5 hét, jelentősen meghosszabbodna. A Wigwam Bau Kft. biztosítja az ortopédiai, traumatológiai elektív műtétek elvégezhetőségét. A szolgáltatás aneszteziológus szakorvost alig, annál inkább aneszteziológus asszisztenseket, műtős nőket, műtős fiúkat biztosít az intézet számára.
Már arra is felkaphatja az ember a fejét, hogy az ország egyik legjobban eladósodott kórháza – a Péterfy idén szeptemberre 2,7 milliárd forint mínusznál tartott – egymilliárdot költ arra, hogy egy cégen keresztül szerezzen személyzetet a műtétekhez. Arra nem kaptunk választ, hogy a kórház a kiszervezéssel költséget takarít-e meg ahhoz képest, mintha saját stábbal gyógyítana. Ez sem elhanyagolható kérdés, de még érdekesebb a történetben a megbízást elnyerő cég.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Beépült a Wigwam a Péterfy kórházba
A milliárdos megbízást bezsebelő Wigwam-Bau Kft.-t 2008-ban alapította Tordai Andrea, akkor még építőipari vállalkozásként, csak két évvel később változtatta meg főtevékenységét fekvőbeteg-ellátásra. Az egyszemélyes tulajdonos és egyben ügyvezető Tordai nem egyszerűen menedzseli a társaságot, maga is aktív dolgozó, legalábbis szerepel Wigwam által a kórháznak biztosított szakemberek között: a megkötött szerződés szerint egyike a műtős szakasszisztenseknek. A vállalkozás üzleti modelljéről szerettük volna megkérdezni Tordai Andreát, de hiába értük utol, nem kívánt nyilatkozni.
Hogy a cégvezető a Péterfyben dolgozik, hivatalosan nem erősítették meg lapunknak. Mindenesetre a Wigwam Bau stabilan beépült a Péterfy ellátórendszerébe, a kórház területén van a fióktelepe, és 2010 óta ez a harmadik eset, amikor Tordai vállalkozása biztosít altatóorvosokat, szakasszisztenseket és műtőssegédeket a kórház számára. A háromból ráadásul csak az első esetben akadt versenytársa a Wigwam-Baunak, az után már egyedüliként adott be ajánlatot, és aratott győzelmet.
- 2010 augusztusában szerződést kötöttek a Péterfyvel műtői és aneszteziológiai szolgáltatás ellátására. A közbeszerzési hirdetmény szerint a Wigwam-Bau mellett a kórháznak ajánlatot adott a Horesz-L. Kft. is, ami egyébiránt kötöttpályás járművek (villamos, trolibusz) gyártásával, biztosításokkal és elektromos autók gyártásával foglalkozik , de a Wigwam lett a befutó. Az egyéves szerződés letelte után a végösszeg 73,8 millió forintnál állt meg.
- Aztán 2013-ban, közbeszerzési eljárás után ismét megállapodtak, akkor 140 millió forintos keretösszegre.
Szemérmesen hallgatnak
Megpróbáltuk tisztázni, van-e átfedés a Wigwam-Bau Kft. által kiközvetített szakemberek és a kórház főállású dolgozói között, azaz ceglédi mintára a főállású állomány egyben vállalkozóként is ténykedik-e a munkahelyén? Az érintettek azonban erről nem nyilatkoztak. Találtunk ugyan a cég által a szerződésben felsorolt szakemberek között olyan orvosokat, asszisztenseket, akiknek a fő állása másik kórházban van, de nem kizárt, hogy esetleg a Péterfyben másfajta szerződés alapján dolgozók közül néhányan ezen a cégen keresztül is ellátnak plusz feladatokat pluszpénzért.
Az ÁEEK azt sem árulta el, gazdaságilag mi a mérlege a kiszervezésnek, milyen számítások alapján döntöttek a külsős cég megbízása mellett és anyagilag mit jelentene az érintett szakembereket a vállalkozás helyett az állomány tagjaiként foglalkoztatni.
Szerettük volna megtudni a kórháztól és az ÁEEK-tól is, hogy az intézmény összességében hányszor és milyen értékben kötött szerződést a Wigwammal, de kérdéseinkre nem válaszoltak. Egyéb támpont pedig nincs, mert a Közbeszerzési Hatóság honlapján csak azok a megállapodások szerepelnek, ahol az összérték eléri a közbeszerzési értékhatárt. A kórháznak az 5 millió forint feletti költéseiről honlapján kellene beszámolnia, a weboldal azonban fejlesztés alatt áll, így ezek az amúgy nyilvános adatok nem elérhetők.
Veszélyes is lehet a bérnővérek bevetése
A területre rálátó forrásaink a kiszervezések értelmét általánosságban azzal magyarázzák, hogy a közvetítő cégek olcsóbban tudják elvállalni a munkát, mint amennyit a kórház a túlóráért fizetne a szakembereknek. És a pihenőidőkre vonatkozó megkötések felett így könnyebben hunynak szemet a hatóságok. Az aneszteziológiában ügyeleti rendszer működik, a túlmunkát és a pihenőidőket a szokásosnál is komolyabban adminisztrálják, nem véletlen, hogy az aneszteziológia az egyik első olyan terület volt, ahová a kórházak bérnővéreket vettek fel. (Bérnővérnek a szakzsargonban nemcsak az ápolónőket nevezik, így hívják például a műtős asszisztenseket is.)
A Magyar Narancs korábbi cikke szerint a magyar kórházak többsége nem tudna működni bérnővérek nélkül, van olyan intézmény, amelyben 10-12 osztály is folyamatosan kiközvetített munkaerőre szorul. A külsős megoldás azonban komoly veszéllyel jár: a bérnővéreknél lehetetlen ellenőrizni, hogy kivették-e a törvényben meghatározott pihenőidejüket. A legtöbb szakdolgozót másod-, vagy harmadállásban közvetítik ki, egyik 12 órás műszakból rohannak a másikba, így nagyobb a tévesztés és a kiégés lehetősége.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Kórházszövetség tavalyi konferenciáján arról beszélt, hogy 8000-9500 ápoló hiányzik az egészségügyi rendszerből, a bérnővérrendszert pedig mielőbb meg kell vizsgálni. Aneszteziológusból sincsen elég, a helyzet enyhítésére a szaktárca tavaly azt találta ki, hogy bizonyos esetekben ne csak szakorvos, hanem a másfél éves képzésen papírt szerző aneszteziológiai szakasszisztensek is altathassanak.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI
