Szövegszerű, reflexiós javaslatot fogunk tenni.
Ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta el a 109. Kormányinfón. Lázár ezt azután mondta el, hogy kijelentette: Magyarország ugyan nem ért egyet az ENSZ migrációs hozzáállásával, de nem távozik a világszervezet tárgyalásairól. Nyelvbotlásokkal tarkítva közölte, gyanús, hogy Szorossal soros Sorossal szoros kapcsolatot ápoló személyek is benne vannak az alap előterjesztés elkészítésében. Ebben a miniszter szerint az áll, segíteni kell a migrációt, mert az jót tesz a gazdaságnak, integráljuk a bevándorlókat, bontsuk le a kerítéseket. Szerinte így 60 millió afrikai kap meghívót, ez pedig ellentétes az ország érdekeivel.
A dublini rendeletet is le akarja cserélni a kormány, Lázár szerint hamarosan tárgyalni fognak az uniós országok. A magyar álláspont természetesen a határvédelmet részesítené előnyben. A magyar javaslatot Orbán Viktor majd elviszi Szófiába, a soros bolgár elnökségnek. Később hozzátette, a politikai üldözötteket segíteni fogja mindig is a kormány. Ezután Lázár János – ahogy minden Kormányinfón – fényezte a gazdaság teljesítményét.
Folytatódik a zöldforradalom. A napelemparkok előállította áramot hamarosan kötelezően fogadniuk kell az áramelosztó cégeknek. A földműveseket is a napenergia felé akarják fordítani, kedvezményes hitelt is igénybe vehetnek majd. Lázár felidézte, hogy volt vita a szélerőművekről, amit nem érdemes továbbvinni (nem volt azért vita valójában, a kormány egyoldalúan döntött). A vízenergiáról szintén vita van, a geotermikus energia zömmel drága, csak az ország egyes részein érdemes használni. Ezért döntött a kormány a napenergia mellett. A távoli jövőben az áram 50-50 százalékát állítaná elő Paks és a napelemparkok.
Orosz kiszolgáltatottság?!
Ha már energia, Lázár előrukkolt a kormány új témájával, az oroszoktól való gázfüggetlenség megteremtésével. Több lehetőség is lesz: az északi gázvezeték, a horvátországi cseppfolyósgáz-terminál (LNG) és a fekete-tengeri román gáz. Ez utóbbi a legfontosabb, 4 milliárd köbméteres mezőt fedezett fel az Exxon-OMV konzorcium, ráadásul kész van a magyar-román gázvezeték. Érdekes, hogy a kormány eddigi oroszbarát megszólalásaival szemben Orbán után már Lázár is kiszolgáltatottságról beszélt.
A kérdések következtek ekkor, sokáig alapvetően csendben, kampány üzemmódban folyt az egész alákérdezésekkel, ekkor azonban mikrofont kapott egy első sorban ülő külföldi újságíró, akinek viszont Kovács Zoltán kormányszóvivő nem adott szót (ő adja meg mindig az újságíróknak a Kormányinfón). Ezután heves angol nyelvű szópárbaj kezdődött köztük, az újságíró nem akarta elhinni, hogy sorban, felszólításra teszik fel kérdéseiket az újságírók,
Az előbb Kováccsal vitázó brit újságíró mellett a Euronews is megkérdezte, miért blokkolja Magyarország a NATO és Ukrajna közeledését. Lázár szerint azért, mert a kárpátaljai magyarok érdekeit védi, de Ukrajnát is támogatta már, például az uniós vízummentesség ügyében.
Stop Simicskó
Az Európa Tanácstól komoly Stop Soros-kritikát kapott a kormány, mondván csak Oroszországban és Azerbajdzsánban van ilyen jogszabály. Lázár a törvényszöveg tanulmányozását javasolta az ET-nek, hozzátette, hogy csak a gazdasági migránsokat segítő szervezetek kerülnének célkeresztbe. Nemzetközi egyeztetési kötelezettsége előzetesen nem volt a kormánynak, ez pedig független a genfi egyezménytől, mivel nem a politikai menekültekről szól.
Simicskó István óvodai beszéde is szóba került, Lázár szerint nem fogja megróni őt, de ő maga nem javasolja politikustársainak gyerekek bevonását politikai rendezvényekbe. Ő is átadott egy focipályát nemrég, de nem voltak jelen gyerekek ott. A Független Diákparlament is szóba került, ha már gyerekek, Lázár szerint belekeverik őket a kampányba.
Elios-ügy
Egy kérdésben felmerült, hogy szűk körben Lázár közölte, ne lökje be senki őt a középpontba az Elios-ügyben. „Föl se merült ilyen marhaság„ Lázár szerint, ez a kampány egyik konteója. Természetesen mint volt polgármester és mint az Európai Bizottság és az ország közötti kapcsolattartó is érintett az ügyben. Vásárhelyen arra törekedtek, hogy csökkenjenek a világítási költségek és az utcák jól meg legyenek világítva.
Homolya Róbert ügyéről is kérdezték őt. Lázár azt mondta, az OLAF jelentései “véleményjelentések”, Homolya ügyében pedig senki sem mondta ki a végső szót. A miniszter elmagyarázta, hogy az OLAF csak ajánlásokat tesz, a magyar kormánynak és szerveknek kell lépni. Lázár szerint nyolc évig vizsgálta ezeket az ügyeket az OLAF, mégis pont most a választások előtt zárta le a jelentést. Ez nem lehet független a kampánytól. Hozzátette:
Nem kell hülyének nézni se a választók, se minket.
Homolyának nem kell lemondania, jogi értelemben nem volt összeférhetetlen, amit tett a pályázatok kapcsán. Nyomatékosította, a kormányhoz nem érkezett semmilyen bizottsági jelentés még, ha ez megtörténik, akkor majd megválaszolják. Később elmondta, az egész OLAF-ügysor lényege, hogy Orbán Viktort bemártsák a kampány előtt.
Felmerült, mikor ült le Lázár Tiborcz Istvánnal arról beszélni, hogy miként valósítsák meg a közvilágítást. Lázár azt mondta, olyan szakértőket akart megkérdezni, akik ismerik az uniós piacot és a LED-es technológiát. Arra nem emlékszik Lázár, mikor találkozott az ügyben Tiborcz-cal (leghamarabb 2006-ban). Az is felbukkant, hogy miért tolják Simicska Lajosra a felelősséget. Lázár szerint sose Tiborcz mondta ki a döntő szót, és eleve a pályázati kiíráskor a Közgép volt az Elios tulaja. Később a miniszter arról is beszélt, anno a Közgéppel is sokat konzultált, sok munkát végzett a cég eleve a városban anno.
Tücsök és bogár
A Göncz Árpád városközpont metrómegállónevet Lázár nem ellenzi feltétlenül, ha a támogatói ezt akarják. Szóba került az is, nem volt-e túl kicsi a rezsicsökkentés. Lázárék azt mondták, hogy a gáz fogyasztói ára nem csak a földgáz árából áll össze, vannak járulékos költségek is. Hozzátették Kováccsal, az állami közműszolgáltató nem realizál profitot.
(Kiemelt kép: MTI Fotó/Illyés Tibor)
