Belföld

Lázár: Hidegvágóval bontják a kerítést a menekültek

Orbán Ausztriában

Lázár János kis késéssel érkezett meg a 108. kormányinfóra, melyen elsőként Orbán Viktor bécsi látogatásáról beszélt.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a magyar kormány szövetségépítésben gondolkozik Közép-Európában, a miniszterelnök és Sebastian Kurz kancellár közti tárgyaláson könnyű, nehéz és még nehezebb kérdések kerültek szóba. Biztonsági együttműködést akarnak elérni Ausztriával, és hogy teljes egyetértés alakuljon ki abban, hogy a schengeni határokat meg kell védeni.

Júniusban Ausztria veszi át az EU elnökségi szerepét, ezért nemcsak a két kormányfő között lesz kapcsolat a jövőben, hanem a minisztertársak is szorosan együttműködnek. Szijjártó Péter találkozik az osztrák külügyminiszterrel, Pintér Sándor pedig az osztrák belügyminiszterrel.

Lázár arról is beszélt, hogy Körmendnél, Szentgotthárdnál és Sopronnál is autópálya éri majd el az osztrák határt. Cserébe azt kérték, hogy Ausztriából is kapcsolják be az utakat. Lesz közös infrastrukturális fejlesztés, vasúti területen is együttműködést terveznek.

Lesz dolgunk Paks II ügyében is. Ausztriában olyan politikai gondolkodás van, amely atomellenes álláspontot képvisel, de Magyarország bízik abban, hogy a vita lezárását követően sikerül együttműködni

– közölte a politikus, hozzátéve, hogy Ausztria nem Magyarországgal szállt szemben, hanem az Európai Bizottság döntését viszik az Európai Parlament elé.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

ENSZ

Ahogy azt már Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán belengette, Magyarország kilép az ENSZ migrációs tárgyalássorozatából, ha nem változtatnak a nyilatkozataikon.

Lázár szerint az ENSZ egy törekvést fogalmazott meg, egy új szabályrendszert szeretne érvényesíteni a világban, elkezdődött egy diskurzus. A tárgyalássorozat azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az USA 2017 decemberében kilépett ebből.

Magyarország akkor felvette a kapcsolatot az amerikai külügyminisztériummal, de úgy döntött, hogy egyelőre nem követi a példáját. Abban bízunk, hogy a számukra elfogadhatatlan célkitűzések változni fognak, de ha nem, akkor a kormány arra hatalmazta fel Szijjártó miniszter urat, hogy készítse elő a kilépést ebből a tárgyalássorozatból. Amennyiben a magyar, közép-európai szempontok nem kerülnek figyelembe vételre, akkor az USA-hoz hasonlóan készek vagyunk kilépni

– jelentette ki Lázár.

Megvárják az új szöveget, de amit eddig ismernek, az elkeserítő és ellentétes Magyarország érdekeivel. Az ENSZ szerint a migráció hasznot hoz majd a világ minden részében, ösztönözni szeretnék azt és alapvetően megkérdőjelezik a tagállamok szuveranitását. A deklaráció elfogadásával mindenki előtt megnyitnák a határokat.

A magyar álláspont még nem került az asztalra. Szélsőséges esetben Közép-Európa országainak az ENSZ szerint meg kellene nyitni a határait és a bevándorlást meg kellene szerveznie.

Ez teljes tévedés, teljes félreértése a helyzetnek. A határvédelem alapvető biztonsági kérdés, ha elveszik ezt, a szuveranitásunk alapjaiban kérdőjeleződik meg. Az ENSZ célkitűzése az, hogy bárki bárhová születik, joga legyen ahhoz, hogy eldöntse, hol élje le az életét. Beszédes módon Amerika lépett ki először a tárgyalássorozatból, ők nem így tervezik. Valószínűleg lesznek más országok is, akik ezzel nem fognak tudni azonosulni. Mi sem tudunk ezzel közösséget vállalni.

Lázár elmondta, az ENSZ készpénznek veszi, hogy Afrikából 60 millió érkezhet, szó nincs arról, hogy esetleg ott teremtsünk nekik munkahelyet. Nem kis lépés az, ha Magyarország kilép ebből a tárgyalássorozatból, de ez a nemzeti érdekkel egybevágó dolog lenne.

Közölte azt is, hogy 2004 óta az ENSZ a zászlajára tűzte, hogy a bevándorlást megszervezi. 2017. májusában az OECD tanulmánya szerint 1.1 millió bevándorló él, közülük 7 ezer dolgozik német vállalkozásoknál. Ezek a tények cáfolják az ENSZ törekvéseit, de nem tántorítják el őket.

Kérdésre válaszolva szót ejtett arról, hogyha kilépünk a tárgyalássorozatról, akkor nem lesz több barátunk abból a körből, és hogy diplomáciai következményei minden ilyen döntésnek vannak. Érezhető volt egyébként a miniszter mondandóján, hogy az amerikaiak kilépése felbátorított minket.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

1300 oltalmazott

A Magyarország által befogadott 1300 menekült kapcsán a miniszer úgy fogalmazott, a magyar kormány védelmet biztosít mindenkinek, aki védelemre szorul.

Ha valaki bizonyítja, hogy politikailag üldözött, menekülésre kényszerült, akkor természetesen a nemzetközi játékoknak megfelelően menedéket biztosítunk nekik.

Az elmúlt tíz évben összesen 3500 ember volt, aki oltalomban részesült, mert tudta dokumentálni, hogy üldözik faji, vallási vagy más identitása miatt. Magyarország eleget téve a genfi konvenciónak, mindenkinek, aki Magyarország határára érkezik, védelemben részesülhet.

Lázár időről időre elmegy a határra, így tett vasárnap is és elutazott Mórahalomra és Ásotthalomra. Arról akart meggyőződni, hogy az a kamerarendszer, amire milliárdokat költöttek, hogyan működik.

Hat rendőr ül 12 kamera előtt és folyamatosan azok felvételeit pásztázzák. Mikor odamentem, kértem bebocsátást. Az irányítási központban katonák és rendőrök együtt teljesítenek szolgálatot. Felmentünk és megnéztük a kamerafelvételeket. Megkérdeztem, hogy történt-e valami mostanában, a rendőrök kinevettek.

Mint mesélte, rendszeresen, két-három óránként megjelennek a határon menekültek, akik hidegvágóval át akarják vágni a kerítést. Ezek a kísérletek nem valósulnak meg, hiszen a kamera jelzést ad a járőröknek, akik visszakísérik a tranzitzónába az illetéktelen behatolókat.

Lázár tehát megbizonyosodott róla, hogy a veszély nem hárult el, a határvédelem pedig jól működik.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ami még elhangzott

  • A 24.hu kérdésére Lázár János elmondta, töretlen a bizalma Szathmáry Kristóf miniszteri biztos irányába, holott lapunk több bizonyító erejű felvételt is közölt törvénysértően működő üzletéről. Kiderült, hogy a miniszter szokta olvasni a 24.hu-t, mert gyakran szerepel az újságban. A sajtókamaráról nem tudott új infóval szolgálni.
  • 2015 júliusa óta 2017 novemberéig 64 ezer család igényelt CSOK-támogatást, 177 milliárd összegben.
  • Nettóban 200 ezer forint az átlagkereset, 2010-ben ez az összeg 100 ezer forint volt.
  • A Honvédkórházban meghalt 58 éves férfi ügyével kapcsolatban Lázár János elmondta, a kormány együtt érez és részvétét fejezi ki a gyászoló családnak. Mint fogalmazott, a történteket ki kell vizsgálni, mivel orvosszakmai kérdésről van szó, ezt nem az ő tisztje megállapítani, de ha hibáztak, akkor elnézését kérik a hozzátartozóknak. Megjegyezte azt is, hogy szerinte ha valami jó a magyar egészségügyben, akkor az a sürgősségi ellátás. Amin javítani kell, az az orvosok fizetése.
  • Tud olyan budapesti kórházat, ahol kétmilliós fizetésért nem találnak szülés-nőgyógyászt.
  • Ki lesz az a politikus, aki azt mondja, hogy elfogadjuk a diákok kérését, és nem három hónapig, hanem egy hétig tanítjuk a görög antikirodalmat? Nem politikusoknak kell ilyenekről dönteni, de felvetődik a kérdés, hogy van-e értelme, amire a pedagógusoknak kell megtalálnia a választ. Lázár János várja már az akadémikusok ötletét, hogy mit ne tanítsanak kémiából, biológiából és matematikából. Szerinte az hülye elképzelés, hogy a testnevelés óra terheli meg a gyerekeket.
  • A hódmezővásárhelyi választással kapcsolatban azt mondta, sosincs lefutott mérkőzés, mindig komolyan veszi a kampányt, főleg úgy, hogy a Fidesz-KDNP jelöltje bevette a csapatába. Van egy balhégerjesztési vágy a városban az ellenzéki oldalról. 2010-ben Lázár fegyverszünetet ajánlott az ellenfeleinek, de a velük szemben állók úgy döntöttek, hogy most rájuk támadnak. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten, mondta a miniszter.
  • Megtudtuk, hogy az őcsényiek is olyanok, mint a magyarok legnagyobb része: magyarokkal akarnak együtt élni.
  • Sebastian Kurz februárban vagy márciusban Magyarországra látogathat. A protokoll szerint most is neki kellett volna előbb Budapestre jönni, de Orbán Viktor nemes gesztust tett neki.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ajánlott videó

Olvasói sztorik