Alig hetvenezres béren foglalkoztatják a magyar értelmiség jó részét a kulturális közfoglalkoztatás keretében. Civilek, szakszervezetek és polgármesterek is javasolják a helyzet megoldását, sőt, valamennyi közmunka felszámolását a közszférában – írja a Népszava. A visszafoglalkoztatás tilalma ellenére sokan éppen azon a munkahelyen dolgoznak tovább korábbi bérük töredékéért, ahonnan átszervezésekre és összevonásokra hivatkozva kirúgták őket.
A Közmunkás Mozgalom a Jövőért civil szervezet, valamint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének alapítványa a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával szervezett konferenciát a témában. A felszólaló szakszervezeti vezetők hangsúlyozták: az egész rendszer visszalépés a feudális időkbe, hiszen a 150 év alatt kivívott munkajogi védettség nagy része nem vonatkozik a közfoglalkoztatottakra.
Az állami hivatalokban és cégeknél – a kulturális intézmények mellett a MÁV-nál vagy a vízügyi igazgatóságoknál is – a közmunkások ugyanazt a munkát végzik, mint rendes munkaviszonyban álló kollégáik. A feszültségeket úgy kerülik el, hogy az állományban lévőkhöz nem engedik közel a közfoglalkoztatottakat.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: ha szükség van ezeknek a dolgozóknak a munkájára, akkor a kormány emelje meg az alkalmazotti létszámkeretet és adjon tisztességes fizetést.
A feszültséget az állam is érzi, ezért márciusban arról határoztak, hogy 2020-ig 150 ezerre kell csökkenteni a közfoglalkoztatottak számát, és elő kell készíteni az állami szférában dolgozó közmunkások felvételét az intézményekhez és cégekhez. A javaslat elkészítése a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter feladata volt. A Népszava kérdésére a Belügyminisztérium közölte: el is készítették az előterjesztést, arról azonban nem tudni, hogy a kormány tárgyalta volna a javaslatot.
