Közélet

Félelmetesen hasonlít Orwell 1984-e napjaink valóságára

Állandó háborúban állunk. Hála a vezérünknek olyanban, amit csak nagyon kevesen tapasztalnak meg közvetlen közelről, de amelyikről mindenki pontosan tudja, mennyire véres és ádáz. Népünk túlélése múlik rajta. A hatalom csökkentett szókincsű, a végletekig egyszerűsített nyelvet használ, és az ellenség propagandájának titulál minden ellenvéleményt.

George Orwell 1984 című regénye 1949. június 8.-án jelent meg az Egyesült Királyságban. A kötet nyomasztó jövőt fest le, amelyikben egy végletekig dikatatórikus államhatalom a polgárainak mindent egyes lépését ellenőrizni tudja, sőt, a gondolataikon is uralkodik. Ha pedig érdekei úgy kívánják, akár naponta írja át saját történelmét. Nagy Testvért, a párt és nép vezérét istenként kell tisztelni, imádni és félni. Legnagyobb ellenségét, a háttérből manipuláló, titokzatos Emmanuel Goldsteint minden nap, két percen keresztül kötelező gyűlölni, egyfajta antiima keretein belül.

A könyv világa a tökéletes ellentmondások feltétel nélküli elfogadására épül. A párt jelmondatai:

„A HÁBORÚ: BÉKE

A SZABADSÁG: SZOLGASÁG

A TUDATLANSÁG: ERŐ”

Megjelenése után, különösen a hidegháború elmélyülésének idején az 1984-et a sztálini Szovjetunió allegóriájaként volt szokás értelmezni. (Nem véletlen, hogy a keleti blokk legvidámabb barakkjának nevezett Magyarországon évtizedekkel a megírása után, éppen 1984-ben jelenhetett meg először.) Ez az értelmezés azonban már akkor is túlzottan leegyszerűsítő volt, hiszen Orwell disztópiája ennél jóval összetettebb.

Részlet Michel Radford 1984-es, 1984 című filmjéből (Fotó: Youtube)

Thomas E. Ricks amerikai újságíró, író, szakterülete az Egyesült Államok védelmi politikája. Az elmúlt három évben, mialatt egy új kötethez végzett kutatómunkát, mélyen elmerült Orwell műveiben. A Politico számára írt cikkében azt írja, maga is meglepődött, mennyire emlékeztetnek az 1950-ben meghalt brit író víziói napjaink valóságára.

Ricks megemlíti a permanens háborút, amit hazája Eurázsia, vagy Kelet-Ázsia helyett már 16 éve a sokkal nehezebben megfogható, de annál félelmetesebb terrorizmus ellen vív. Ahogy a könyv főhőse, Winston Smith nem emlékszik rá, hogy volt-e egyáltalán olyan idő, amikor a hazája nem állt hadban, úgy a mai amerikai fiatalok sem emlékeznek a terrorizmus elleni háború előtti békeévekre.

Ha látná napjainkat, Orwell valószínűleg nem lenne meglepve Trump elnök lebutított, alapszavakból építkező kommunikációján sem. Ami a regényben a „pluszjó”, a „duplapluszjó”, vagy a „duplaplusznemjó”, az az új elnöknél a „jó”, a „rossz”, a „szomorú”, vagy a „lenyűgöző”. „Ez így igaz!”

Nem kell túl élénk képzelőerő ahhoz sem, hogy felfedezzük az 1984 és a 2010 óta regnáló Fidesz-rezsim közötti párhuzamokat. Orbán Viktor pártja folyamatosan mozgósít és készenlétben tart, mert harcban állunk: a komcsikkal, a libsikkel, a menekültekkel, Brüsszellel, Soros Györggyel. Feltétel nélkül el kell hinnünk, ha a Nagy Testvér azt mondja, hazaáruló az, aki kiszolgáltatja a hazánkat Putyin Oroszországának, és azt is, ha másnap azt mondja, a hanyatló Nyugattal kell harcolnunk azért, hogy Putyin segítségével megvédhessük a rezsicsökkentést. Soros György ellen pedig nem napi kétpercnyi, hanem 0-24 óráig tartó gyűlölet kötelező.

Ricks nem csak a politikai párhuzamokra koncentrál a cikkében, hanem napjaink egy legalább ennyire fontos aspektusára, a konstans megfigyelésre is. Ahogy az 1984-ben teljesen megszűnt a magánügy, a magánélet fogalma, úgy a XXI. század információs társadalmában is luxuscikké vált, amiért fizetni kell.

A Geroge Orwell tér Barcelonában (Fotó: Google)

Senki számára sem ismeretlen élmény, hogyha például repülőjegyet keres magának az interneten, záros határidőn belül elárasztják a célállomásán működő hotelek és éttermek reklámjai a Facebookon, Youtube-on, vagy bármelyik Google hirdetésekkel (is) dolgozó oldalon. Folyamatos, állandó megfigyelés alatt áll mindenki, aki internetet használ. A különbség annyi, hogy nem egy diktátor, hanem kapitalista nagyvállalatok monitorozzák az embereket. Sokkal hatékonyabban, mint ahogy arról a Nagy Testvér valaha álmodhatott.

Napjainkban az adat nemcsak hatalmat, hanem profitot is jelent. Ricks egy a Szilícium-völgyben használt mondást idéz: „Ingyenes applikáció nem létezik. Ha egy olyan applikációt használsz, amiért nem kellett fizetned, akkor te magad vagy a termék.” Szerinte mindez azt jelenti, hogy a XXI. század nagyvállalatai nyersanyagként tekintenek az emberekre, akiket ugyanúgy termelnek ki, mint XIX. szádai elődeik a szenet.

Ricks szerint Orwell művei, különösen az 1984, azért annyira aktuálisak napjainkban, mert általuk sokkal tisztábban látjuk a világot. Azt írja, Orwell legnagyobb érdemét értékeli legkevésbé az utókor. Azt, hogy megalkotta azt a mentális szótárt, aminek segítségével megérthetjük a valóságot.

„A regényeiben és esszéiben ma is érvényesen arra tanít, hogy felismerjük, és tudatosan kezeljük a kormányok agyzsibbasztó retorikáját, a hivatalos és nagyvállalati totális megfigyelést, illetve ami a legfontosabb: mind a köz-, mind a kereskedelmi hatalom behatolását a magánszférába.”

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Olvasói sztorik