A Policy Agenda most azt vizsgálta, a koalíció szempontjából mit is jelent ez. Az elemzés szerint a boltzár kérdésében egyértelműen politikai hátraarcot csinált a Fidesz,
mindezt úgy, hogy közben arra sem pazarolt időt, hogy ne hagyja hátra sajátjait. A KDNP számára ez volt „az ügy”, és ezért is tudta 2015-ben áterőltetni a nagyobbik kormánypárton.
Korábban a Policy Agenda a vasárnapi zárvatartást is azok közé az ügyek közé sorolta, amelyek belső konfliktusokat okozhatnak a kormánypártok között. Mint írták, az már korábban egyértelművé vált, hogy az ügyet elvesztette a Fidesz, csak az volt a kérdés, mikor kell lépnie.
A vasárnapi zárva tartás a KDNP szívügye
Egy jogilag érvénytelen népszavazás (nem megy el 4 millió, hanem például csak 3,5 millió választó az urnához) még minidig politikai vereséget jelent majd a kormánypártoknak, hiszen egy meggyőző többségű igent nem lehet majd figyelmen kívül hagyni.
A népszavazási vereség elkerüléséhez visszavonulót kellett fújni, éspedig mielőbb.
Egyrészt a minél korábban végrehajtott korrekció, megakadályozza, hogy egyre nagyobb mozgósításba kezdhessen az MSZP.
Politikai szempontból nagyobb kockázatot jelentett egy hitét újra visszaszerző, erőt felmutatni képes ellenzéki párt, mint egy – az emberek életét ugyan jelentősen befolyásoló – szakpolitikai kérdés, még akkor is, ha a kérdésnek van egy nagyon erős koalíciós vonzata is.
Orbán csapdába került
2010-ben a Fidesz nem engedte az Országgyűlés elé vinni, de Orbán Viktor érezte, ez fontos ügy partnerének, nem engedte leszavazni, hanem arrébb tolta a döntést. Ekkor mondta, hogy
amint meg lehet élni heti ötnapnyi munkából, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vásárnapi zárva tartást.
A Policy Agenda szerint a kormányfő csapdába került harmadik kormányzása elején.
Egyrészt koalíciós partnerének, még ha nem is egyenrangú felekről van szó, volt egy előre tudott, és hét éve húzódó ügye, amelyet akár saját létének igazolásából is szeretett volna megvalósítani. Ezt nem lehet folyamatosan lesöpörni.
A külső és belső válságoktól sújtott Fidesznek 2015 elején már nem volt mozgástere. A KDNP kezdeményezésének a belső viták után zöld utat engedett.
Ez tényleg koalíciós probléma
Az elemzés szerint maradandó belső sérelmeket okozott, hogy a népszerűtlen ügy mögül később kihátrált a KDNP, amelynek vezetői többször elmondták, ők puhább szigorítást javasoltak. Mostanra az ügy politikailag gazdátlanná vált, Orbán Viktor pedig a KDNP érdekeit figyelmen kívül hagyva, gyors visszavonulást hajtott végre, ami nyilván – ahogy a szavazás is mutatja – a koalíciós partner távlatos politikai érdekeivel is ellentétes volt.
Sőt, ha mérleget készítünk, akkor az „Ügyet” vették el a kisebbik koalíciós párttól, ezzel a kormányzati munkájuk is mélyütést kapott. Ha az ő szempontjukból készítenénk egy „kasszát”, akkor az látszik, hogy saját ügyük, ahol csak a KDNP volt az előterjesztő ebben a ciklusban három volt (magáncsőd intézményének bevezetése, árubemutatók szabályozása, vasárnapi zárvatartás). Ezek mindegyikéhez biztosította a Fidesz a többséget.
Lehet még böjtje
Az előző ciklusban a kereszténydemokraták 29 kezdeményezéséből 14 ment csak át a parlamenten, és ezek közöl három volt nagyobb jelentőségű – írja a Policy Agenda, amely szerint a KDNP által képviselt ügyekből – vasárnapi zárvatartás, egyházügyi törvény, magáncsőd – a választók igazából csak a rosszakra emlékeznek.
A mostani fiaskótól a koalíció stabil marad, a KDNP nem nagyon mer szembemenni a Fidesszel, de a boltzár ügye nyomot hagy a két frakció együttműködésében, ami a mindennapok szintjén biztosan feszültségeket hoz felszínre. A Policy Agenda szerint a szakpolitikai vitákban jöhet a revans, pedig a kormányfőnek most a legkevésbé hiányzik a belső konfliktus erősödése, hiszen annak a közoktatásnak az ügye sem megoldott, amit sokan Hoffmann Rózsa, illetve a KDNP hibájának tartanak.
